Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF).

Mi történt? Egy szerdai közlemény szerint az Európai Bizottság 134 közlekedési projektet választott ki, amelyek több mint 7 milliárd euró összegű uniós támogatásban részesülnek a CEF-ből, amely az EU stratégiai infrastrukturális beruházási eszköze.

Miért fontos ez? A Déli körvasút hazánk jelenleg legnagyobb és legdrágább vasúti fejlesztése, amely Ferencváros és Kelenföld állomások között bővíti jelentősen a vasút áteresztőképességét, ami a személy- és teherforgalom számára is lényeges.

Igen, de: a fejlesztés által érintett területen élők közül sokan ellenzik a beruházást, rövid távon a fakivágások és a munkával járó zaj, hosszabb távon pedig a zajos vasúti teherforgalom növekedése miatt.

  • A beruházás környezetvédelmi engedélyét kétszer is megsemmisítette a bíróság, amely a munkákat is megtiltotta. Ezután a kormány kiemelt katonai beruházássá nyilvánította a Déli körvasutat, hogy semmibe vehesse a bíróság ítéletét.
Alulnézet:

„Kati néni mindig megijed, amikor a vonat dudál” – az érintettek problémáiról és ellenérzéseiről érdemes elolvasni a Telex márciusi riportját.

Számokban: a projekt költsége nettó 182 milliárd forint, és nem része a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítése, amely már lezárult és 36 milliárd forintba került.

  • Ahogy korábban írtuk, Kolozsváron metrót építenek fajlagosan annyi pénzből, mint amennyibe a Déli körvasút korszerűsítése, bővítése kerül, pedig a metróépítés sokkal drágább szokott lenni, mint a felszíni vasútfejlesztés.
  • A beruházást Mészáros Lőrinc legnagyobb, tavaly 51 milliárd forintos nyereséget termelő vállalata, a V-Híd végzi alvállalkozók bevonásával, több mint százmilliárd forintot az állam előre kifizetett a társaságnak.
  • Egy idén januári kormányhatározat szerint nettó 155 milliárd forint CEF-forrást szeretett volna kapni a kormány a Déli körvasútra, ennél a 113 milliárd érdemben kevesebb, így valószínűleg több hazai forrást kell majd a projektre költeni.
Mit mondanak ők?

„A Déli körvasút második ütemét jelentő beruházással nemcsak Budapest és az agglomeráció közlekedését javítjuk, de a kontinens országait és nagyvárosait összekötő vasútvonalak hálózatát is. Az egész régió közösségi közlekedését tesszük jobbá” – írta a Facebookon Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Tágabb kontextus: a szerdán közzétett döntés keretében Magyarország összesen 306 millió euró CEF-forrást kap kilenc projektre, amelyek közül négy nemzeti, a többi pedig több országra terjed ki.

  • A Déli körvasúton kívüli további nemzeti projektek: 35 MÁV-START mozdony felszerelése egységes európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS); a tatai védett tehergépjármű-parkoló korszerűsítése; a magyar–ukrán vasúti határátkelőhelyek kapacitásának növelésére irányuló projekt II. üteme.
Kövess minket Facebookon is!