Tomboló tűz, mérgező por, terror és küzdelem a méltóságért – őrült világot mutatnak a World Press Photo 2025-ös képei, de néha felcsillan a remény

Mr. Wong kétségbeesetten kiált fel, miközben lángok borítják a tai pói lakókomplexumot, az otthonát. Néhány pillanattal korábban még felhívta a feleségét, aki az épületben rekedt, és elmondták egymásnak utolsó szavaikat. Hong Kong, 2025. november 26. – Fotó: Tyrone Siu (Reuters)

Ajpek Orsi (képszerkesztő)

Liptai Lívia

Rácz Attila

Háborúk, természeti katasztrófák, kizsákmányolás és egyenlőtlenség, kiszolgáltatottság és remény uralták az idei World Press Photo témáit. A képeken – még akkor is, ha kilőtt állatokról, a változó éghajlatról vagy a drónháborúról van szó – mindig az ember áll a középpontban. A fotók megmutatják hogyan küzdenek a rajtuk szereplők az elkerülhetetlen tragédiákkal, a tehetetlenséggel, az igazságtalansággal – és néha azt is, hogyan alkusznak meg a hatalommal vagy hogy épp hogyan próbálják meg újra a kezükbe venni saját sorsukat.

A World Press Photo 2022 óta nem a megszokott kategóriákban versenyezteti a világ minden pontjáról érkező képeket, hanem külön régiókra osztva (Afrika, Ázsia és Óceánia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Nyugat-, Közép- és Dél-Ázsia). A régiókon belül új csoportosítások is létrejöttek. A nyertes fotók így a világ számos pontját meg tudják mutatni: a szudáni humanitárius válságtól a délkelet-ázsiai kiber scam központokon (bűnügyi központok, ahol nagyszámú ember dolgozik azon, hogy online csalásokat kövessenek el) át a mexikói klímaválságig.

Tavaly a politika, a társadalmi nemek, a háború és migráció, valamint a klímaváltozás köré épültek a World Press Photo témái, és 2025-re sem lett jobb hely a világ, szintén a háború, a humanitárius és környezeti katasztrófák uralják a képeket.

A borítóképen Tyrone Siu egyedi kategóriában versenyző képe látható. Hatalmas tűzvész tombolt a tai pói Wang Fuk Court lakókomplexumban, mely 168 ember életét követelte. Ezzel Hongkong leghalálosabb tűzesetévé vált 1948 óta. Bár hivatalos okot nem közöltek, a hongkongi hatóságok vizsgálatai szerint a bambusz állványzat, az építési háló és az ablakokon elhelyezett gyúlékony hungarocell lapok felgyorsították a tűz terjedését, és csapdába ejtették a lakókat. Több mint 2000 tűzoltó vett részt a mentési munkálatokban, amelyek során egy tűzoltó életét vesztette, tizenkettő pedig megsérült.

Az alábbiakban a regionális győztesek munkáiból válogattunk, fotóikat a szerzők eredeti bevezetőjével és képaláírásaival mutatjuk be.

Afrika

Hivatásos vadászok lelőnek egy kilövésre kijelölt elefántcsaládot. Sango Wildlife Conservancy, Savé Valley Conservancy, Zimbabwe, 23 October 2025. – Fotó: Halden Krog (South Africa, for Daily Mail)

Halden Krog: Amikor az óriások elesnek (egyedi)

2025-ben Zimbabwe kormánya engedélyezte 50 elefánt kilövését (az állomány szabályozása céljából történő leölését) a Savé Valley Conservancy területén. Ez a döntés egy 2024-es, 200 elefántot érintő kilövést követett. A hatóságok szerint az elefántpopuláció túlnőtt azon a szinten, amit a terület el tud tartani, és az aszály miatt az élelem és víz után kutató állatok egyre gyakrabban kerülnek közeli kapcsolatba az emberekkel, ami súlyosbítja az ember–állat konfliktusokat. Természetvédelmi szervezetek vitatják a túlszaporodásról szóló állításokat, és elítélik a kilövéseket. Aggályaik között szerepel az elefántok társadalmi struktúráinak felbomlása, valamint a túlélő állatokra gyakorolt trauma, ami növelheti az emberekkel szembeni agressziót.

Alhaja Abdallah, egy Barából elűzött nő megmutatja a sérüléseit, amelyeket az Al-Mohad táborban keletkezett tűz során szerzett. Félkatonai erők több menekülttábort is felgyújtottak. El-Obeid, Szudán, 2025. december 10. Katonák egy csoportja halad át egy megrongálódott piacon Szudán második legnépesebb városában, amely 2023 áprilisa óta folyamatos harcok színtere. Omdurman, Szudán, 2024. október 25. – Fotó: Abdulmonam Eassa (Syria/France, for Le Monde)

Abdulmonam Eassa: Szudán háborúja: csapdába esett nemzet

A 2019-es forradalom után, amely megdöntötte az évtizedeken át tartó diktatúrát, Szudán demokratikus reményeit egy 2021-es katonai puccs zúzta szét. Két évvel később a hadsereg és a félkatonai erők egymás ellen fordultak, ezzel egy olyan háború vette kezdetét, amely a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságává fajult. Miközben az éhínség terjed és az alapvető szolgáltatások összeomlanak, külföldi hatalmak továbbra is fegyvereket biztosítanak a konfliktushoz. Több mint 13 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és legalább 150 000-en meghaltak. Az ENSZ jelentése szerint 2025-ben több mint kétszeresére nőtt a civil áldozatok száma az előző évhez képest.

Por egy Moon Valley-i otthon padlóján. Ha az ablakokat mindössze fél órára nyitva hagyják, közel egy centiméternyi por rakódik le. Alexandria, Egyiptom, 2018. március 18. Abdelrahman éppen arra készül, hogy folyadékot távolítsanak el a tüdejéből. A kezelésére szükséges pénzt ennek a projektnek a keretében gyűjtötték össze. Alexandria, Egyiptom, 2018. január 9. – Fotó: Mohamed Mahdy (Egypt, Arab Documentary Photography Program)

Mohamed Mahdy: Holdpor (hosszú távú projekt)

Több mint 30 000 lakos él az egyiptomi Alexandria nyugati részén található Wadi El-Qamarban, más néven Hold-völgyben, alig 15 méterre egy cementgyártól, amely mérgező porral tölti meg az otthonaikat. A gyerekek asztmával születnek, a családok tüdőbetegségektől és visszafordíthatatlan légzőszervi károsodástól szenvednek. 2016-ban a fotós – aki a közelben él, és maga is asztmás – dokumentálni kezdte történeteiket és jogi küzdelmeiket.

Ázsia-Csendes-óceáni térség és Óceánia

Egy kimerült rendőr a 69 éves Boris és a 61 éves Sofia Gurman holtteste fölé hajol. A Bondi Beach terrortámadás során a házaspár életét vesztette, miközben megpróbálták lefegyverezni az egyik támadót. Sydney, Australia, 2025. december 14. – Fotó: Edwina Pickles (Australia, The Sydney Morning Herald)

Edwina Pickles: A Bondi Beach-i terrortámadás (egyedi)

A Bondi Beach-en megrendezett „Chanukah by the Sea” eseményen, amely a zsidó ünnepet ünnepli, két, ISIS-ideológia által motivált fegyveres támadást hajtott végre a résztvevők ellen, 15 embert öltek meg. Az áldozatok között volt a 10 éves Matilda és a 87 éves ukrán holokauszt-túlélő, Alexander Kleytman. Anthony Albanese miniszterelnök antiszemita támadásnak valamint Ausztrália történetének leghalálosabb terrorcselekményének nevezte a tömeges lövöldözést. Az eset a közbiztonság és a vallásszabadság védelmének jelentős újragondolására késztette az ausztrálokat.

A Shunda Park irodái feldúlva maradtak, miután a mianmari hadsereg és a közeli ellenzéki milícia között fellángoltak a harcok. A komplexum egyes részei professzionális irodai környezetre emlékeztettek, más részeken viszont a dolgozók egy „sziszifuszi körforgásban” rekedtek, napi 12 órás műszakokkal. Min Let Pan, 2025. december 5.A Karen National Liberation Army egyik katonája járőrözik a Shunda Park területén. Körülbelül 900 kínai alkalmazott hetekig elbarikádozva maradt itt a rajtaütést követően, attól tartva, hogy hazatelepítésük azonnali letartóztatáshoz vezethet a kínai hatóságok részéről. Min Let Pan, 2025. december 5. – Fotó: Jes Aznar (Philippines, for The New York Times)

Jes Aznar: Ostrom alatt a kiber-scam központ (sorozat)

2025 november 21-én a Karen National Liberation Army elfoglalta a Shunda Park nevű hatalmas kiber-scam központot Karen State területén. Ahogy az ország polgárháborúja egyre intenzívebbé válik, a törvényen kívüli határvidékek jövedelmező online csalóipar központjaivá alakultak. Emberek százezreit hurcolták el a világ minden tájáról Délkelet-Ázsiába, ahol ezekben az illegális vállalkozásokban kényszermunkára fogták őket. Amikor a lázadó erők kiszorították a parkot őrző, juntával szövetséges milíciát, több ezer, 30 különböző nemzetből származó munkás rekedt Mianmarban.

Sheng Hailin egy hefei kórházban készül a szülésre. Hatvanévesen, több mint hét hónapos terhesen fájdalommal, vérzéssel és egyéb fizikai megpróbáltatásokkal nézett szembe, hogy világra hozza ikerlányait. Hefei, Anhui Province, China, 2010. május 25. Sheng Hailin megfésüli lányai haját iskola előtt. Ahogy a lányok cseperedtek, egyre nagyobb kihívást jelentett számára mindennapi szükségleteik ellátása, miközben saját fizikai állóképessége fokozatosan csökkent. Hefei, Anhui Province, China, 2018. május 21. – Fotó: Wu Fang (China)

Wu Fang: Anyaság hatvanévesen (hosszútávú projekt)

Egyetlen gyermeke halála után, a nyugdíjas orvos, Sheng Hailin mesterséges megtermékenyítését követően egy ikerpárnak adott életet hatvanévesen, lányait Zhizhinek és HuiHuinak nevezte el. A fotós Sheng Hailin családját több mint 15 éven keresztül követte, olyan történetet mesél el, amely egyszerre rendkívüli és hétköznapi, de mindvégig az állhatatos szeretet hatja át. Kínában Sheng Hailin csak egy a sok úgynevezett shīdú szülő közül – azok közül, akik elvesztették egyetlen gyermeküket, aki Kína egykepolitikájának idején született.

Európa

Valeria Syniuk (65) súlyosan megrongálódott otthona közelében ül. Aludt, amikor egy orosz rakéta megsemmisítette a szemközti épületet. Kyiv, Ukraine, 2025. április 24. – Fotó: Evgeniy Maloletka (Ukraine, Associated Press)

Evgeniy Maloletka: Orosz támadás Kijev ellen (egyedi)

2025 április 24-én Oroszország az egyik leghalálosabb támadást indította Kijev ellen azóta, hogy 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Néhány órával azután, hogy a nemzetközi béketárgyalások ismét megakadtak, rakéták és drónok legalább öt lakónegyedet találtak el, 13 ember halálát okozva, és kilencvenet megsebesítve. Oroszország egyre intenzívebb légi hadjárata továbbra is halálos csapásokkal jár az ország egész területén, rendszeresen célba véve az infrastruktúrát, a kórházakat és az oktatási intézményeket. 2025 decemberéig legalább 14 775 civil vesztette életét a háború kezdete óta. 2025 áprilisa közel három év viszonylatában a legsúlyosabb hónap volt a gyermekáldozatok számát tekintve.

Yulia Vasiakina magához öleli Kamelia nevű, 20 éves lovát, amely elpusztult, amikor orosz nagy hatótávolságú drónok csapást mértek a környékükre, és a környező várostömb nagy részét megsemmisítették. Odesa, Ukraine, 2025. július 11.– Fotó: David Guttenfelder (United States, The New York Times)

David Guttenfelder: Drónháború (sorozat)

Ukrajna harca az orosz invázió ellen újraformálja a modern hadviselést. A hobbidrónokat távirányítású fegyverekké alakítják át, míg a tömeggyártott, belső nézetes (FPV) drónokat kilométerekről irányítják halálos pontossággal. Ezek a fejlesztések egy könyörtelen drónfegyverkezési versenyt indítottak el, és Ukrajna hatalmas területeit „halálzónákká” változtatták. A civileket célba veszik és elűzik otthonaikból, a katonák pedig idejük nagy részét föld alatti bunkerekben vagy pincékben töltik, gyakran utánpótlás és sebesültszállítás lehetősége nélkül. A sorozat bemutatja az orosz dróntámadások civilekre gyakorolt hatását.

Mehdi, aki algériai származású, és eredetileg a montfermeil-i Bosquets lakótelepről származik, részt vesz egy utcai harcban, amelyet a CanalPourss szervezett, és amely az ökölvívást használja a erőszak csökkentésére. Marseille, France, 2024. július 27. Ysnear, egy helyi lakos, az École élémentaire Paul Langevin tetején ül a La Zup lakótelepen. Fontenay-sous-Bois, France, 2023. július 19. – Fotó: William Keo (France/Cambodia, La Bibliothèque Nationale de France, Die Zeit)

William Keo: Extramuros (hosszútávú projekt)

Franciaország külvárosi övezeteiben, a banlieue-k peremén élő bevándorló családok a posztkoloniális örökséggel, a magasabb munkanélküliséggel és a strukturális egyenlőtlenségekkel küzdenek. Franciaország integrációs rendszere elvárja a bevándorlóktól a kulturális asszimilációt, miközben az előítéletek továbbra is fennmaradnak, így ezek a közösségek a kirekesztettség és a valahová tartozás között rekednek. Ugyanakkor ezek a terek a kreativitás és az ellenálló képesség színterei is, amelyek formálják a kortárs francia kultúrát. A kambodzsai menekültek gyermekeként született fotós barátait és családját dokumentálva olyan életeket mutat be, ahol a közösség és a szolidaritás az identitás legfontosabb jelölői.

Észak- és Közép-Amerika

Jesse Pearce-t, a Barnard College öregdiákját letartóztatják a Columbia Egyetem diplomaosztó ünnepségének helyszíne előtt. A jelenlegi és az egykori hallgatók közösen tiltakoztak az intézmény Izraellel fennálló pénzügyi kapcsolatai ellen. New York City, New York, Egyesült Államok, 2025. május 21. – Fotó: Alex Kent (United States, for The New York Times)

Alex Kent: Palesztinbarát tüntetések a Columbia Egyetemen (egyedi)

A palesztinbarát tüntetések korlátozására irányuló politikai nyomás miatt számos amerikai egyetem került a szólásszabadságról és az intézményi függetlenségről szóló konfliktus középpontjába. A Columbia Egyetemen a Trump-adminisztráció 400 millió dollárnyi szövetségi támogatást függesztett fel, hogy kikényszerítse a campuson zajló tiltakozások elleni fellépést. A hallgatók intézményi kereszttűzbe kerültek, a végzős évfolyam számos tagja és az öregdiákok azonban úgy döntöttek, hogy élnek alkotmányos jogaikkal a tiltakozások során.

Egy idősotthon lakóját evakuálják a közeledő Eaton tűz miatt. Az erdőtüzek hatalmas mennyiségű mérgező részecskét és szén-monoxidot bocsátanak ki, ami súlyos, hetekig tartó légzőszervi problémákat okoz. Altadena, Kalifornia, Egyesült Államok, 2025. január 7. / A Palisades tűz egy lakónegyedet pusztít az erős szélben. A Los Angeles-i tüzek 28 és 53,8 milliárd dollár közötti ingatlankárt okoztak, és helyi vállalkozások ezreinek működését zavarták meg. Los Angeles, Kalifornia, Egyesült Államok, 2025. január 7. – Fotó: Ethan Swope (United States, for Associated Press)

Ethan Swope: Los Angeles lángokban (sorozat)

2025 januárjában a súlyos aszály és a 160 km/órás Santa Ana szél 14 pusztító tűzvészt okozott Los Angeles-szerte. Több mint 18 ezer épület dőlt romba, és 200 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat. A hatóságok 31 közvetlen halálesetet jelentettek, és további 440-re teszik azok számát, akik a mérgező füst és az egészségügyi ellátás zavarai miatt vesztették életüket. A katasztrófa utáni helyreállítást nagyban befolyásolták a vagyoni különbségek: az alacsonyabb jövedelmű lakosok elvesztették lakóhelyüket, míg a tehetősebbek képesek voltak magánforrásokat mozgósítani az újjáépítéshez.

Monterrey lakói sorban állnak vízért. Néhányan az utcákat eltorlaszolva követelték a vízellátást. Válaszul teherautók naponta szállítottak vizet a város legkiszolgáltatottabb negyedeibe. Nuevo León, Mexikó, 2022. június 21. / Gyerek rohan fel egy részben víz alá került ház második emeletére. A 2024-es áradások hétezer lakót érintettek. Sok család elveszítette személyes tárgyait, például fényképeket és más féltett emlékeket. Chalco, Mexikó állam, Mexikó, 2024. augusztus 19. – Fotó: César Rodríguez (Mexico, Norwegian Red Cross, SNCA, The New York Times)

César Rodríguez: Mexikó és a változó éghajlat (hosszú távú projekt)

Mexikó különösen kitett az éghajlati szélsőségeknek, mivel területének 52 százaléka száraz vagy félszáraz övezetben fekszik. Az elmúlt két évtizedben a környezeti katasztrófák miatt körülbelül 2,7 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és ez a szám 2050-re elérheti a 8 milliót. César Rodríguez projektje ezeknek a változásoknak a költségeit dokumentálja Tabasco partvonalának gyors eróziójától, ahol a tengerszint a globális átlagnál háromszor gyorsabban emelkedik, a monterreyi és México állambeli rendszerszintű vízhiányig, ahol a megújuló vízkészletek 1950 óta 81 százalékkal csökkentek.

Dél-Amerika

Sandra Mara Siqueira pihen unokáival: Micaellel, Davival, Ana Fláviával és Vitóriával. A család 2013 óta Parque dos Lagos telepén él, és küzd azért, hogy a földhasználati jogok rendezésével biztosítsák számukra az alapvető infrastruktúrához való hozzáférést. Colombo, Paraná, Brazília, 2025. november 15 – Fotó: Priscila Ribeiro (Brazil)

Priscila Ribeiro: A remény földje (egyedi)

Több millió brazilnak nincs biztonságos és megfizethető lakása; országos szinten 5,9 millió lakás hiányzik, így kb. 16,4 millió ember kénytelen informális településeken élni. A Colombo városában található Parque dos Lagos telepén 200 család él úgy, hogy nincs hivatalos hozzáférésük a vízhez és a villanyhoz. Priscila Ribeiro fotós projektje a földtulajdon rendezéséért folytatott küzdelmüket vizsgálja, azt a jogi folyamatot, amelynek során az informális birtokbavétel tényleges tulajdonjoggá alakul. Ezeknek a közösségeknek a jogilag szentesített birtoklás az alapvető kulcs lenne a hitelekhez, az állandósághoz és az emberi méltósághoz.

Valeria játszik egy függöny mögött nagynénje házában. Az ötéves kislányt az édesanyja neveli. Észak-Santanderben a háztartások 30 százalékát kizárólag nők vezetik. Los Patios, Észak-Santander, Kolumbia, 2025. szeptember 10. / Egy fénykép a fotós édesapjáról, Ferleyről, aki dezertált a kolumbiai hadseregből, hogy felnevelhesse fiát, de 1999-ben a paramilitáris erők meggyilkolták. Los Patios, Észak-Santander, Kolumbia, 2025. december 18. – Fotó: Ferley A. Ospina (Colombia)

Ferley A. Ospina: Megnevezni a hiányt (sorozat)

Kolumbiában a legmagasabb az egyedülálló anyák aránya a világon. A fotós és családja ezt a valóságot azonban nem statisztikaként, hanem folyton kiújuló sebként éli meg. Ferley Ospina apját 1999-ben meggyilkolták az észak-santanderi határvidéken, és így anyjával menekülni kényszerültek. A családjában élő nőket fotózva Ospina egyszerre próbálja megérteni a hiány súlyát, valamint bemutatni annak rendszerszintű és személyes hatásait, hogy mit jelent ilyen körülmények között felnőni.

A 2018-ban meghalt Fabián Tomasi mezőgazdasági munkásként súlyos toxikus polineuropátiában szenvedett, és a mérgező vegyi anyagok elleni küzdelem globális szimbólumává vált.Entre Ríos, Argentína, 2016. október 25. / Mirta María Velzi meglátogatja lánya sírját, aki 17 éves korában agydaganatban halt meg. Apja évekig dolgozott olyan farmokon, ahol veszélyes vegyszereknek volt kitéve. Entre Ríos, Argentína, 2014. november 21. – Fotó: Pablo E. Piovano (Argentina, Manuel Rivera-Ortiz Foundation, Philip Jones Griffiths Foundation, Lawen.doc)

Pablo E. Piovano: A veszélyes mezőgazdasági vegyi anyagok emberi ára (hosszú távú projekt)

1996-ban Argentína jóváhagyta a genetikailag módosított, herbicidrezisztens szója termesztését és a glifozátalapú gyomirtó szerek használatát. Három évtized alatt a növényvédő szerek használata az évi 40 millió literről 580 millió literre ugrott. Ma Argentína művelhető földterületeinek 60 százalékát permetezik, ami 14 millió embert érint. Annak ellenére, hogy tanulmányok összefüggésbe hozták a vegyszer-használatot a daganatos megbetegedések és a veleszületett rendellenességek fokozott kockázatával, a szabályozások tovább lazulnak, miközben az egészségre ártalmas anyagokat a lakott településekhez egyre közelebb használják. Ez a fotós projekt egy olyan gazdasági modell emberi áldozatait mutatja be, amely a profitot előbbre helyezi a vidéki lakosság életénél.

Nyugat-, Közép- és Dél-Ázsia

Palesztinok másznak fel egy segélyszállító teherautóra, amint az a Zikim határátkelőn keresztül belép a Gázai övezetbe. 2025. július 27. – Fotó: Saber Nuraldin (Palestine, EPA Images)

Saber Nuraldin: Segélyezési vészhelyzet Gázában (egyedi)

2025-ben éhínség tört ki Gázában egy olyan politikai és katonai helyzetben, amelyet az ENSZ vizsgálóbizottsága népirtásnak minősített – ezt Izrael vitatja. Az izraeli hatóságok márciusban teljes blokádot vezettek be a segélyekre, amit a humanitárius szervezetek az éheztetés fegyverként való alkalmazásának neveztek. Az ENSZ jelentése szerint május 27. és július 31. között legalább 1373 élelemért sorban álló palesztint öltek meg a segélyosztó pontokon vagy azok közelében. Az októberi tűzszüneti megállapodás ellenére a lakosság több mint 75 százaléka továbbra is éhezéssel és alultápláltsággal küzd. A fotós Gázában született, és 1997 óta dokumentálja az ottani életet.

A Mustaha-torony összeomlik egy katonai csapás miatt az otthonukat elhagyni kényszerült palesztinoknak menedéket nyújtó sátrak százai között, miközben Izrael fokozta a Gázaváros elleni katonai offenzívát. Gázai övezet, 2025. szeptember 5. / Tamer Hasszan al-Safei és családja megtöri a ramadáni böjtöt otthonuk romjai között. Az élelmiszerhiány miatt a szokásos bőséges asztal helyett csak alapvető ételeket szolgáltak fel. Beit Lahia, Gázai övezet, 2025. március 4. – Fotó: Saher Alghorra (Palestine, for The New York Times)

Szaher Alghorra: Tanúbizonyság Gázáról (sorozat)

2025-ben a gázai civileknek éhezéssel, éhínséggel és szüntelen bombázásokkal kellett szembenézniük. Miközben a halálos áldozatok száma meghaladta a 75 ezret, az izraeli hatóságok korlátozták a humanitárius segélyek célba juttatását. Az októberi tűzszüneti megállapodás egyelőre nem hozott érdemi enyhülést. A palesztin újságírók és fotósok azon kevesek közé tartoznak, akik nemcsak tanúi a kialakult helyzetnek, hanem dokumentálják is azt. Szaher Alghorra a legnagyobb veszélyek közepette is azért dolgozott, hogy forduljon el a világ figyelme a gázai civilektől. „Amikor minden azt súgta körülöttem, hogy álljak le, akkor sem tehettem, mert a hallgatás a megadást jelentette volna” – mondta a fotós.

A 12 éves Juszef arról álmodik, hogy rendőr lesz. Iskolája súlyosan megrongálódott a moszuli harcokban 2016 és 2017 között. Moszul, Irak, 2022. március 6. / Diákok sétálnak a Hartana faluban található Miadad általános iskolába. Afganisztánban több száz gyermek tesz meg hosszú utat gyalog, hogy iskolába járhasson. Haszka Mejna körzet, Afganisztán, 2025. november 13. – Fotó: Diego Ibarra Sánchez (Spain)

Diego Ibarra Sánchez: Eltérített oktatás

Világszerte háborúk, szélsőségek és a kényszerű lakhelyelhagyás fosztja meg a gyerekeket az oktatáshoz való joguktól. Iskolák dőlnek romba, tanárokat ölnek meg vagy kényszerítenek menekülésre, tankönyveket égetnek el, és osztálytermeket alakítanak át katonai létesítménnyé. Az ENSZ becslése szerint a konfliktusok által sújtott 234 millió iskoláskorú gyerek közül 85 milliónak egyáltalán nincs lehetősége tanulni. A következmények messze túlmutatnak az osztálytermeken: kihatnak a fizikai, érzelmi, szociális és kognitív fejlődésre is. A fotós – aki maga is egy tanár fia és egy 11 éves gyermek apja – 2011 óta dokumentálja ezt a válságot kilenc országban, Nyugat- és Dél-Ázsiától Európán át Dél-Amerikáig.

Kedvenceink