Bármikor rájuk szakadhat a jeges árvíz, de költözés helyett inkább szembeszállnak a gleccserekkel

Legfontosabb

2023. december 23. – 18:04

Bármikor rájuk szakadhat a jeges árvíz, de költözés helyett inkább szembeszállnak a gleccserekkel
A Passu gleccser a Karakorum-hegységben, a pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A klímaváltozás miatt egyre gyorsabban olvadó gleccserek jeges gleccsertavakat hagynak hátra, amelyek óriási veszélyt jelentenek a közeli falvakra nézve Pakisztán északi részén. A gyönyörű tájon élő helyiek ha akarnának se tudnának beköltözni a városba, ezért úgy döntöttek, hogy az ENSZ segítségét igénybe véve szembenéznek a problémával, és megpróbálnak alkalmazkodni hozzá.

A fenyegetés árnyékában élő családok küzdelmét és a Karakoram-hegység eltűnőben lévő gleccsereit örökíti meg a Reuters képsorozata.

Az 51 éves Tariq Jamil, a helyi kockázatkezelési központ elnöke a Shisper-gleccserből vett jeget mutatja a Karakoram-hegységben – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Az 51 éves Tariq Jamil, a helyi kockázatkezelési központ elnöke a Shisper-gleccserből vett jeget mutatja a Karakoram-hegységben – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

A Karakoram-hegység Pakisztán északi részén nyúlik el, Ázsia nagyobb hegyláncainak egyike. Bár a Himalájával szerkezetileg szinte azonos, de a földrajztudomány külön kezeli. A hegység átnyúlik Indiába és Kína felé is. Az itteni völgyekben sok a kis település, mivel a környéken termékeny a föld.

A Hunza-völgy közelében helyezkedik el Hassanabad, ahol 200 család él. A faluban lakója Tariq Jamil is, aki rendszeresen méri a gleccserek mozgását és olvadásuknak mértékét. Az 51 éves férfi küldetésének tartja, hogy mozgósítsa a közösségét: küzdjenek falujuk és életmódjuk jövőjéért, amelyet egyre inkább fenyegetnek az olvadó gleccserjég által kialakult tavak. Ezek ugyanis bármikor kiönthetnek.

Jamil a Shisper-gleccseren ellenőrzi a jeget. Megméri a jég mozgását, és fényképeket készít. Később jelentést ír, amely tartalmazza a Shisper-gleccser közelében elhelyezett érzékelők és egy másik kamera adatait – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Jamil a Shisper-gleccseren ellenőrzi a jeget. Megméri a jég mozgását, és fényképeket készít. Később jelentést ír, amely tartalmazza a Shisper-gleccser közelében elhelyezett érzékelők és egy másik kamera adatait – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Hassanabad része az ENSZ által támogatott Gleccsertó Árvízek (GLOF) II projektnek, amelynek célja segíteni az olvadó gleccserek lábánál élő közösségek alkalmazkodását. A projekt részeként a falubeliek érzékelőket szereltek fel a jégtömegek közelében, amelyek egy mobilapplikációba továbbítják az adatokat, magyarázta Jamil. „Nagyon fontos a helyi bölcsesség: mi vagyunk a fő megfigyelők. Sok mindennek lehettünk tanúi” – mondta.

Kockázatos időszakokban, például nyáron Hassanabadban egy falusi rendszeresen figyeli egy völgyben elhelyezett kamerán keresztül, hogy mennyi olvadt jég kerül be a tavakba.

Jamil a Reuters újságírójának nyilatkozik lakóhelyén, Hassanabad faluban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Jamil a Reuters újságírójának nyilatkozik lakóhelyén, Hassanabad faluban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Pakisztánban több mint 7200 gleccser van a hegyekben. Az ország ezzel az egyik legtöbb gleccserrel büszkélkedhet a világon. A gleccserek sűrű, tömör jégtömegek, amelyeknél normális, hogy az év folyamán változik a méretük – nyáron olvadnak, télen pedig dagadnak.

Ám az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerint 2018-ra több mint 3000 tó alakult ki a gleccserek olvadása miatt Pakisztán Gilgit-Baltisztán és Hajber-Pahtunhva régióiban. Ezek közül 33 tavat árvízveszélyesnek tartanak, ami komoly fenyegetést jelent a folyásirányban lakó több mint 7 millió emberre nézve, írja az Euronews. Talán nem mondunk újat, de azért szögezzük le: a gleccserek olvadását a klímaváltozás okozza, mivel a melegben gyorsabban olvad a jég, hó helyett pedig eső esik, ami tovább olvasztja a gleccsereket.

Jamil mobiltelefonján és laptopján követi az időjárás változását a meteorológiai honlapokon. A jobb oldali képen gyerekeivel, a 14 éves Tabraiz Tariqkal (balra), a 15 éves Tehzeeb Tariqkal (középen), valamint a 4 éves Sarahval otthonukban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters Jamil mobiltelefonján és laptopján követi az időjárás változását a meteorológiai honlapokon. A jobb oldali képen gyerekeivel, a 14 éves Tabraiz Tariqkal (balra), a 15 éves Tehzeeb Tariqkal (középen), valamint a 4 éves Sarahval otthonukban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Jamil mobiltelefonján és laptopján követi az időjárás változását a meteorológiai honlapokon. A jobb oldali képen gyerekeivel, a 14 éves Tabraiz Tariqkal (balra), a 15 éves Tehzeeb Tariqkal (középen), valamint a 4 éves Sarahval otthonukban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

A gyorsabb ütemű olvadás miatt a gleccserekből több víz szivárog ki az úgynevezett gleccsertavakba. Amikor ezek túltelítődnek, a jéggel szegélyezett medrek átszakadhatnak, és hirtelen jött árvíz öntheti el a környéken lévő településeket. Nemcsak a hidakat és épületeket mossa el ez az özönvíz, hanem a Hindukus, Karakoram és Himalája hegyláncaiban lévő termékeny földet is. Az ilyen árvizeket hívják „GLOF-nak”, ami a projekt neve is.

A Nemzetközi Integrált Hegyi Fejlesztési Központ (ICIMOD) szerint a himalájai gleccserek jó úton haladnak afelé, hogy az évszázad végére a jégtömeg 75 százalékát elveszítsék a globális felmelegedés miatt. Egy februári tanulmány szerint világszerte 15 millió embert fenyeget a jeges tavak áradása, közülük 2 millióan Pakisztánban élnek. Ezzel Pakisztán a világ egyik legveszélyeztetettebb országa:

800 ezer pakisztáni él valamelyik gleccser 15 kilométeres körzetében.

A szomszédos Indiában októberben egy lavina és heves esőzések után feltehetően egy gleccsertó részleges átszakadása miatt alakultak ki áradások, 179 ember halhatott meg. Elkezdtek kiépíteni egy korai előrejelző rendszert a tó közelében, de még nem végeztek a telepítésével.

Egy automata meteorológiai állomás figyeli a Shisper-gleccsert – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Egy automata meteorológiai állomás figyeli a Shisper-gleccsert – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
A 70 éves Sultan Ali közösségi vezető a legutóbbi gleccsertóáradás után keletkezett károkat mutatja Hassanabadban. Ez alól az épület alól az áradás kimosta a hegyoldalt, azóta életveszélyes, bármikor a leomolhat – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters A 70 éves Sultan Ali közösségi vezető a legutóbbi gleccsertóáradás után keletkezett károkat mutatja Hassanabadban. Ez alól az épület alól az áradás kimosta a hegyoldalt, azóta életveszélyes, bármikor a leomolhat – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
A 70 éves Sultan Ali közösségi vezető a legutóbbi gleccsertóáradás után keletkezett károkat mutatja Hassanabadban. Ez alól az épület alól az áradás kimosta a hegyoldalt, azóta életveszélyes, bármikor a leomolhat – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Az ENSZ Fejlesztési Programjának adatai szerint 2018 és 2021 között körülbelül 14 gleccsertóból származó árvíz pusztított Pakisztánban, de ez 2022-ben 75 árvízre emelkedett. Jamil faluját is fenyegette az árvíz. Az elmúlt három évben a lakosokat többször is éppen időben evakuáltak, így sikerült elkerülniük, hogy bárki meghaljon. De így is sokan az árvíztől rettegve alszanak el nap mint nap, míg mások anyagi nehézségekkel küzdenek, mivel földjüket és otthonaikat elpusztította egy áradat.

A néhány órányi távolságra lévő Chalt falura tavaly fekete színű víz ömlött, és a villámárvíz elsodorta magával Zahra Ramzan tizenegy éves fiát, Ali Mohammadot.

„Nagyon mély gyászban vagyok. Soha nem láttam többet a fiamat, még a holtteste sem került elő”

– mondta a 40 éves férfi. A helyiek szerint a falusiaknak nem sok információjuk volt a veszély mértékéről. Ramzan azóta mindig idegesen figyeli a heves esőzéseket és árvizeket, és olyankor nem is engedi el maga mellől a gyerekeit.

A 40 éves Zahra Ramzan tizenegy éves fiát, Ali Mohammadot elsodorta a villámárvíz Chalt faluban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
A 40 éves Zahra Ramzan tizenegy éves fiát, Ali Mohammadot elsodorta a villámárvíz Chalt faluban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

A Hindukus-hegységben található jég és hó fontos vízforrást jelent a hegyekben élő pakisztániaknak. Az Ázsia 16 országán keresztül tekergő folyók 240 millió embert látnak el édesvízzel a hegyekben és további 1,65 milliárdot a folyásirányban. Az árvizekkel az édesvíz elérhetősége is csökkenhet közel 2 milliárd ember számára. A gleccserek elolvadása így nemcsak szélsőséges árvizeket, hanem végső soron aszályt is vonhat maga után, írja a Vox.

Zahra Ramzan, a tavaly elhunyt 11 éves fia fényképét mutatja, Ali a bal oldalon álló kisfiú – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Zahra Ramzan, a tavaly elhunyt 11 éves fia fényképét mutatja, Ali a bal oldalon álló kisfiú – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Hassanabadban Jamil pont ezeket a kockázatokat próbálja felmérni és kezelni. Huszonhárom másik önkéntessel együtt részt vettek elsősegélynyújtási és az evakuálások megtervezését segítő képzésekben.

Minden nyáron megfigyelik a közeli gleccsert, és máshol élő szakértőkkel is konzultálnak. Abban reménykednek, hogy nemzetközi finanszírozást kapnak a jelenleginél 20-szor hosszabb védőfalak felhúzására. Emellett kamatmentes kölcsönöket szeretnének a lerombolt otthonok újjáépítéséhez és az épen maradt házak megerősítéséhez. Azt is el akarják érni, hogy jobb térerő legyen a környéken, és így gyorsabban frissülhessen a jeget monitorozó applikációjuk.

„Az igények óriásiak” – jegyezte meg Karma Lodey Rapten, a UNDP éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért felelős regionális szakértője is.

Újonnan épült híd Hassanabadban, az előző akkor omlott össze, amikor a Shisper-gleccser egyik tava hirtelen átszakadt, és elöntötte a falut – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Újonnan épült híd Hassanabadban, az előző akkor omlott össze, amikor a Shisper-gleccser egyik tava hirtelen átszakadt, és elöntötte a falut – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Pakisztán az egyetlen ország, amely úgynevezett alkalmazkodási támogatást kapott a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez létrehozott Zöld Klíma Alapból, a párizsi megállapodás kulcsfontosságú finanszírozási forrásából. Ennek pont az a lényege, hogy csökkentsék az ilyen árvizek kockázatát.

Míg az olyan országok, mint Bhután, együttműködtek más támogatókkal a gleccsertavak árvizeiből eredő veszély minimalizálásához, a 36,96 millió dolláros (kb. 12,8 milliárd forintos) GLOF II program – amely 2025 elején ér véget – globális viszonyítási alap a többi régió számára, amelyek ezzel a fenyegetéssel küzdenek, beleértve a perui Andokot és Kínát.

2017 óta a pakisztáni vezetés és az UNDP égisze alatt meteorológiai állomásokat és csapadékot, vízhozamot, valamint a folyók és tavak vízszintjét mérő érzékelőket telepítenek. A GLOF II keretében hangszórókat is felszereltek a falvakban, hogy minél hatékonyabban figyelmeztethessék a lakókat. Emellett pedig fizikai akadályokat is felhúztak, amelyek valamelyest lassítják az árvizeket.

A Gamoo Bhr gleccsertó a Darkut gleccser előtt Darkut faluban, a pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban. A 35 éves Muhammad Yasin, a környezettudományok kutatója az algásodást vizsgálja a tónál, hogy nyomon követhessék a gleccser olvadásának ütemét – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters A Gamoo Bhr gleccsertó a Darkut gleccser előtt Darkut faluban, a pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban. A 35 éves Muhammad Yasin, a környezettudományok kutatója az algásodást vizsgálja a tónál, hogy nyomon követhessék a gleccser olvadásának ütemét – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
A Gamoo Bhr gleccsertó a Darkut gleccser előtt Darkut faluban, a pakisztáni Gilgit-Baltisztán régióban. A 35 éves Muhammad Yasin, a környezettudományok kutatója az algásodást vizsgálja a tónál, hogy nyomon követhessék a gleccser olvadásának ütemét – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

A Zöld Klíma Alap már az ENSZ COP28 klímacsúcsa előtt, októberben közölte, hogy 9,3 milliárd dollárt gyűjtött össze, ami elmarad a 10 milliárd dolláros céljától. Közben a fejlett országok idén három év késéssel rakhatják össze a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez ígért 100 milliárd dollárt, miközben az ENSZ becslései szerint 2030-ra már több mint évi 200 milliárdra lenne szükség.

Holott Pakisztán tényleg megérdemelné a segítséget: egy olyan országról van szó, amely csekély mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mégis a lakói isszák meg a dolog levét. Még ha a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban korlátozzák is, ami a párizsi klímamegállapodásban szereplő ambiciózusabb cél, Pakisztán gleccsereinek egyharmada akkor is elolvadhat.

Tariq Jamil 4 éves lánya, Sarah és édesanyja, a 39 éves Roohi Baig a család gazdaságában Hassanabadban. A helyiek főleg gazdálkodással foglalkoznak – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Tariq Jamil 4 éves lánya, Sarah és édesanyja, a 39 éves Roohi Baig a család gazdaságában Hassanabadban. A helyiek főleg gazdálkodással foglalkoznak – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

Mindeközben a kutatások szerint a globális felmelegedés által a gleccserekben bekövetkezett változások a hindukusi régióban jórészt visszafordíthatatlanok. A régióban több mint 200 veszélyesnek tartott gleccsertó található.

A szintén a GLOF II-be tartozó, zöldellő területen fekvő Darkut falut is hegyek és gleccserek veszik körbe – és a közeli Darkut gleccser mélyén ott van egy türkizkék vizű tó. „1978-ig ez az egész hely egy gleccser volt, a tó később lett csak” – mondta a 75 éves Musafir Khan, a tóra mutatva, amely a gleccser visszahúzódása közben keletkezett.

A 31 éves Jaffer Ali Khan és a nászmenet a menyasszonyhoz igyekszik a pár esküvőjén Darkut faluban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
A 31 éves Jaffer Ali Khan és a nászmenet a menyasszonyhoz igyekszik a pár esküvőjén Darkut faluban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

A gleccserek olvadó jege miatt kialakult tavaktól eltérően a Darkut mellett fekvő tó egy visszahúzódó gleccser mentén keletkezett. A medret a moréna vájta ki. Sher Muhammad, az ICIMOD kutatója szerint Észak-Pakisztánban az ilyen morénás tavak viszonylag ritkán áradnak ki, de sokkal nagyobb károkat okozhatnak, mint a jégtorlaszos tavak. Mindkét típus kockázatos tehát.

Egy másik kutató, Muhammad Yasin, a Karakorum Nemzetközi Egyetem környezettudományi végzettségű kutatója, azt vizsgálja, hogy milyen mértékben olvad a Darkut gleccser. „Elmondtuk a közösségnek, hogy milyen kockázati tényezőkkel jár ez a tó, ezzel tisztában kell lenniük” – mondta.

A születése óta a faluban élő Muhhamad Khan azt mondta a Reutersnek, hogy a veszélyek miatt sokan el is hagyták Darkutot. A távozók nem mentek azonban messzire: a közelben építettek maguknak új településeket.

Csónakok az Attabad-tavon, amely 2010-ben egy földcsuszamlás következtében alakult ki Attabadban,. Akkor a földcsuszamlás közvetlenül 20 halálos áldozatot követelt, 6000 ember vesztette el az otthonát, és 2 km hosszan betemette földdel a Karakoramon átvezető főutat – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Csónakok az Attabad-tavon, amely 2010-ben egy földcsuszamlás következtében alakult ki Attabadban,. Akkor a földcsuszamlás közvetlenül 20 halálos áldozatot követelt, 6000 ember vesztette el az otthonát, és 2 km hosszan betemette földdel a Karakoramon átvezető főutat – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters

A szintén árvizektől fenyegetett Hassanabadban a költözés lehetősége viszont nem merül fel a helyiek szemében. Az itteni családok 400 éve magasba nyúló hegyekkel körülvett gyümölcsösökből élnek, gazdálkodnak és nyájakat legeltetnek a síkságon. Sokan azt mondják, hogy nincs forrásuk elköltözni a faluból, ahol őseik vannak eltemetve.

„Ha az árvíz elvág minket innen, hiányozni fog ennek a falunak a természete, a szomszédaink és rokonaink” – mondta Tehzeeb, Jamil 15 éves lánya. Jamil szerint úgy éreznék magukat a városban, mint madár a kalitkában. Bár nem zárja ki teljesen ezt a lehetőséget, elsősorban a falu életben tartására akar koncentrálni: „Az én felelősségem, hogy megakadályozzam a katasztrófákat, amelyek a közösségemet fenyegetik.”

Az 51 éves Dilshad Bano és a gleccsertó áradásakor tönkrement háza Hassanabadban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Az 51 éves Dilshad Bano és a gleccsertó áradásakor tönkrement háza Hassanabadban – Fotó: Akhtar Soomro / Reuters
Kedvenceink