Rendkívüli fájdalom, de egyben rendkívüli öröm is

Őszinte meggyőződésem, hogy a férfiak mentálisan is képtelenek lennének a szülésre. 2020 elején a szülés előtt álló nők helyzetét egy újabb és felfoghatatlan bizonytalanság is megnehezítette. Bezárták az egész világot. Hirtelen minden az elszigeteltségről és a halálról szólt, a kétségek határozták meg a mindennapjainkat. Aki nem volt érintett, az talán bele sem gondolt, hogy ebben az időszakban egészen biztosan az egyik legnehezebb dolog lehetett közvetlenül a szülés előtt állni. A várandós nőkre ijesztő bizonytalanság telepedett, nem tudták, hogyan fognak biztonságban szülni a világjárvány alatt.

Maggie Shannon többszörösen díjnyertes fotósorozata Los Angelesben készült 2020-ban. Az egész egy beszélgetéssel kezdődött a fotós és egy Los Angelesben dúlaként dolgozó barátnője között. A járvány miatt a kórházak megteltek, sok helyen kitiltották a partnereket a szülőszobákból, az egészségügy az életekért és a járvány megállításáért küzdött, az orvosi protokollok is eszerint változtak meg egy csapásra. Ez a beszélgetés világította meg Shannon számára, hogy miféle extrém bizonytalanság vette körül a szülni készülő anyákat.

A világot a halálfélelem nyomasztotta. Nehéz belegondolni abba, hogy ebben az időszakban a születés ugyanúgy a hétköznapok része volt. Mivel az embereknek a saját otthonaikon kívül nem nagyon maradt biztonságos hely, megnőtt az igény az otthon szülésekre. A bábák és dúlák telefonjai vég nélkül csörögtek a kétségbeesett várandósok hívásaitól, akik biztonságban akartak szülni távol a kórházaktól, leginkább otthon. A helyzet talán azok számára volt igazán kétségbeejtő, akik nem szerettek volna otthon szülni, de a járvány miatt felborult a biztonságérzetük, ők egy másik félelmet is kénytelenek voltak legyőzni.

A szülés, az otthon szülés témája, még ha nem is akkora tabu a fotográfiában, mint a társadalomban, mégis kevésbé dokumentált területe ez a hétköznapi életnek. Maggie Shannon négy Los Angeles-i szülésznő munkáját követte végig azzal a céllal, hogy megmutassa, „mit jelent az életet hordozni a bánat és a gyász idején”. Az Extreme pain, but also extreme joy (Rendkívüli fájdalom, de egyben rendkívüli öröm is) címűsorozat egy olyan történelmi korszak ellenpontja, amelyet az elkülönülés és a halál jellemzett.

Maggie Shannon portré- és dokumentumfotós, közösségeket, társadalmi rituálékat és történeteket mutat be, egy elfogadóbb világ reményében – őszintén és empatikusan. Tanulmányait a School of Visual Arts School of Photography Video and Related Media szakán végezte, jelenleg Los Angelesben él. Maggie-t 2018-ban a PDN Emerging Photographer (feltörekvő fotográfus) soraiba választották, és a Magnum fotóügynökség beválogatta a 30 év alatti 30 fotósa közé. A Women Photograph tagja. A Rendkívüli fájdalom… című sorozata 2021-ben megkapta A Lensculture fekete-fehér fotográfia sorozat kategória első díját, az idén pedig a PhMuseum Photography Grant 2022 harmadik díját nyerte el vele. A verseny harminc év alatti kategóriájában Bede Kincső magyar fotóművész a zsűri dicséretében részesült, róla novemberben már írtunk.