Fényképezni még a szocializmusban is szabadabb volt

2022. április 21. – 15:46

frissítve

Fényképezni még a szocializmusban is szabadabb volt
Fejér Gábor – Éjszakai műszak, 1978 / Fotóriporteri Életműdíj 2022

Másolás

Vágólapra másolva

Negyven év legjobb magyar sajtófotóiból válogat a Capa Központ legújabb kiállítása. 1981 előtt is voltak rendszertelenül megrendezett találkozói és kiállításai a magyar fotóriportereknek, de ezt volt az az év, amikor Szalay Zoltántól megkapta az egyes számot. Szalay Zoltán fotóriporter egy-két kivételtől eltekintve harminc éven át a Magyar Sajtófotó Kiállítás gondoskodó főalakja volt. Idén az éves, szokásos kiállítás mellett a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztály a Capa Központtal egy visszatekintő, történeti kiállítást is megrendezett. A két intézmény együttműködésével 2018-ban alapított fotóriporteri életműdíjat idén Fejér Gábor kapta.

A fotóriporter legfontosabb tulajdonsága a kíváncsiság, a kiállítás képeit nézve ez az az ösztönös érdeklődés, ami nélkülözhetetlen, és ami a rendszerektől függetlenül mindig adott volt. A változások nem csak a politikát érintették, a fotóriporterek egyre jobb technikával dolgoznak egyre szűkösebb lehetőségek között. Lassan nyolc éve már, hogy előzetes engedély nélkül senkiről sem készíthető fénykép. A megváltozott jogi környezet nagyobb biztonságban tartja saját képmásunkhoz fűződő jogainkat, viszont jelentős öncenzúrára kényszeríti a fotósokat. Közhelyként szajkózzuk, hogy így bizony Robert Capa szülőföldjén betiltották a klasszikus fotóriportot.

Bánkuti András fotóriporter, a kiállítás kurátora szerint a másik igen komoly probléma az, hogy „a sajtó aranykora a gazdasági válsággal 2008-ban véget ért. Azóta minden szerkesztőségben spórolnak a munkatársakkal és a munkatársakon. Ezzel párhuzamosan újra megjelentek a kiállításokon a magas színvonalú, ám a sajtóban publikálatlan, hosszú távú esszék, riportok. Sajnos, mert ezeknek a sajtóban lenne a helyük, és tisztességes honorárium járna értük.”

Valójában a komoly anyagok mindig is a fotóriporterek saját, a téma iránti belső elkötelezettségéből és érzékenységéből születtek meg. Ez egy kortól független szakmai velejáró, de a jövőben a motiváció önmagában már nem lesz képes elhárítani a jogi és politikai korlátozásokat. Ha így megy tovább, Magyarország történelme lassan hiteles képi dokumentáció nélkül marad.

A képeket a kiállításra megjelent könyv képaláírásaival közöljük.

Fotó: Korniss Péter
Fotó: Korniss Péter

A vendégmunkás, 1979–1988

„Magyarországon az 1970-es években több mint negyedmillió ember dolgozott ingázó munkásként. A mezőgazdaságból kiszorulva a városban találtak munkát,
és csak a hétvégéket töltötték a faluban a családjukkal. Skarbit András kubikus Tiszaeszlárról járt Budapestre, ahol a Fővárosi Gázműveknél dolgozott.
Az életének minden fontos eleme jellemző az ingázásra: a paraszti múlt, a városi munka, a munkásszállás, a falun maradt család, s a hétvégi vonatozás. Korniss Péter majdnem egy évtizeden keresztül fényképezte Skarbit András életét.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Stalter György
Fotó: Stalter György

Tólápa, 1982

„Falu Ózd közelében. 1952–56 között börtönfalu volt, később bányászkolónia lett, majd a nehézipar hanyatlásával és a bányák bezárásával párhuzamosan elnéptelenedő faluba cigányok költöztek be. 103 egykori épületéből a képek készítése idején csak 46 volt lakott, a faluban 145 ember élt.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Pintér Márta
Fotó: Pintér Márta

Átváltozások, 1985

„Kovács Irén vidékről került a fővárosba, a kelenföldi Keltex-gyárban dolgozott.
A fotósorozat végigkövette egy napját, megmutatta, hogy a nehéz fizikai munkát végző szövőnőből a nap végére lehet manökenkinézetű hölgy is.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Lengyel Gábor
Fotó: Lengyel Gábor

„Vagyunk...”, 1985

„Több mint két évig fényképeztem nevelőotthonokban 1984–1985 körül. A 40 fotóból álló képesszében a gyerekek belső világát, fájdalmaikat, félelmeiket szerettem volna megmutatni a rideg valóság körülményei közt.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Bánhalmi János
Fotó: Bánhalmi János

Holtponton, 1986

Fotó: Urbán Tamás
Fotó: Urbán Tamás

Mentő, 1987

„Orvos az ablakban – Sajnos, a családi ház tervezői nem gondolták, hogy egyszer vákuummatracba fektetett sérültet kell a szobából az udvarra vinni. Más megoldás nem adatott, az ablakot kellett igénybe venni. Dienes doktor hagyta el utolsónak a helyszínt.”

Fotó: Bánkuti András
Fotó: Bánkuti András

Végső búcsú 1956 mártírjaitól, 1989

„Az 1956-os forradalom áldozatainak, politikai mártírjainak újratemetése a rendszerváltozás fontos mozzanata volt. Magyarok milliói figyelték a Hősök terén tartott ünnepséget személyesen és a közvetítések segítségével 1989. június 16-án.”

Fotó: Müller Judit
Fotó: Müller Judit

„Sokan voltak elégedetlenek az orosz csapatok kivonásának ütemével. Tüntetés a szovjet nagykövetség előtt. Budapest, 1989. november 4.”

Fotó: Szabó Barnabás
Fotó: Szabó Barnabás

Peepshow, Kisújszállás, 1992

Fotó: Kovács Bence
Fotó: Kovács Bence

Halálugrás, 1997

„Sz. A. vidéki fiatalember november 30-án, a késő esti órákban, öngyilkossági szándékkal felmászott a Szabadság hídra. A tűzoltóság embereivel való negyvenperces alkudozás után úgy döntött, hogy a mélybe veti magát. Az ugrást, csodával határos módon, karcolás nélkül túlélte.”

Fotó: Velledits Éva
Fotó: Velledits Éva


Aranykéz utcai robbantás, 1998

„Autóba rejtett bomba végzett Budapest belvárosában Boros Tamás olajszőkítésben érintett vállalkozóval, rendőrségi besúgóval. Rajta kívül még három ember halt meg, és több mint húszan megsebesültek.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Dezső Tamás
Fotó: Dezső Tamás

Az Ügető végnapjai, 2004

„2004. május végén bezárta kapuit az Ügető. Az 1933-as megnyitásakor Európa legmodernebb és legszebb pályájának tartott Kerepesi úti Ügető helyén 30 ezer négyzetméteres, háromszintes bevásárlóközpontot épít egy francia beruházó. A másfajta szerencsejátékok hirtelen elterjedése miatt a lóversenyzés csak csekély számú érdeklődőt vonzott, a magyarországi az egyetlen veszteséges lóversenyfogadás a világon. Búcsúzik az izgalom, a tipp, a befutó, a sok legenda, a fantasztikum, a szín, a művészek, búcsúzik a szerencsevadászok három generációja. A magyar lóversenyzés szerteágazó, regénybe illő története az Ügető bezárásával nem ér ugyan véget, de annyi látszik: ez is egy sajátosan magyar történet volt. Nálunk végződnek így a mesék.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Fazekas István
Fotó: Fazekas István

Az MTV székházának ostroma, 2006

„A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után kezdődő zavargások 2006 szeptemberétől meghatározták a hazai belpolitikai helyzetet. Szabadság tér.”

Fotó: Hernád Géza
Fotó: Hernád Géza

OPNI, 2007

„Az 1868. december 5-én megnyílt Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda Európa legnagyobb és legmodernebb elmegyógyintézete volt, amely rövid időn belül nemzetközi hírnévre tett szert. Utóintézménye az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 40 holdon terül el, több épületet foglal magában, több száz beteget kezel, 2007-ben mégis bezárásra ítélték. Az épületekre lerombolás vár, az egyedülálló kordokumentumokra pedig selejtezés, mivel megőrzésüket az intézmény képtelen finanszírozni.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Darnay Katalin
Fotó: Darnay Katalin

Árnyéka önmagának..., 2009

„Bajnai Gordon beszédet mond, miután az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé választotta a párt rendkívüli kongresszusa. Mellette Gyurcsány Ferenc leköszönő pártelnök. Budapest Kongresszusi Központ, 2009. április 5.”

Fotó: Máté Péter
Fotó: Máté Péter

„A medréből kilépett patak 2010. június 7-én több tucat utcát árasztott el Boldva községben.”

Fotó: Reviczky Zsolt
Fotó: Reviczky Zsolt

Isten veled, Malév!, 2012

„Hatvanhat év repülés után, 2012. február 3-án, 06:00-kor beszüntette működését a Malév. A légitársaság valamennyi járatát törölte. 2600-an azonnal elvesztették munkájukat, de a leállás összességében 25-30 ezer munkahelyet érinthet. Három nappal később az utolsó kék orrú Boeing is elhagyta Ferihegyet. A pilóták és stewardessek, szerelők és rámpások, egyenruhában búcsúztatták a gépet és múltjukat.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Knap Zoltán
Fotó: Knap Zoltán

Putler, 2015

„A Femen aktivistáját elviszik a rendőrök azt követően, hogy az Országház közelében a következőt kiabálta: »Huylo go home!« (Putyin trágár, ukrán megfelelője), és »Putler kaputt!«. 2015. február 17.”

Fotó: Erdős Dénes
Fotó: Erdős Dénes

Free SZFE, 2020

„A szakmai tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva az Országgyűlés július 3-án megszavazta, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptember 1-étől alapítványi kézbe adják. A kuratórium vezetője Vidnyánszky Attila lett. Az egyetem korábbi vezetése lemondott, a diákok tüntetést szerveztek, majd elfoglalták az egyetemet. A blokádot 71 napig fenntartották, tüntetéseket, programokat szerveztek. A blokádnak végül a koronavírus járvány fokozódása vetett véget.” (Részlet a sorozatból)

Fotó: Móricz-Sabján Simon
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Frontvonal, 2021

„A budapesti Uzsoki Utcai Kórház a Covid–19-járvány első hulláma óta járványkórházként működik. Magyarországon már több mint 40 ezer áldozata van a koronavírus-járványnak. Ez olyan magas szám, amivel népességarányosan a világ legrosszabbul teljesítő országai közé tartozunk.”