A mágus, aki széthangolt gitárral, technóval és szocialista yrrealizmussal bontotta le a világot szocializmuson innen és túl
2022. január 14. – 23:24
Tíz éve halt meg Bernáth/y Sándor zenész, képzőművész, a magyar techno keresztapja. A budapesti éjszaka különös alakja volt, aki tekintélyt parancsoló szakállával, jellegzetes kalapjával, sokszor fehér öltönyében egyszerre volt excentrikus karakter és látnoki képességű misztikus mágus. Az arányok a kettő között persze attól függően változtak, hogy valaki csak látta valahol felbukkanni, vagy netán hallotta is mesélni. Ha kibontotta szövevényes gondolatmeneteit, abban a múlt kesernyéssége és az ő kristálytiszta formabontó víziói váltották egymást, majd olvadtak össze tipikusan bernáth/ysan.
Az A. E. Bizottság alapítójaként bőven kijutott neki a keserűségből, ugyanis folyamatosan és többszörösen kifagyott a szocialista ideológia szoftvere. Ízléses fricskáik és a rendszer bajszának rángatása betiltott kiállításokat és akár egyes tagok bebörtönzését is maga után vonhatta.
A zenekarral maga a hivatalos zenészszakma sem tudott mit kezdeni, amire jó példa a szocialista rendszer zenetörténetének fontos pontjaként számontartott tatai találkozó, amelyen az Orgazmus, az URH, majd a Bizottság nevét hozták fel negatív példaként. A jegyzőkönyv szerint Bródy János felszólalásában elhatárolódott a megjelent zenészek nevében a felsorolt zenekaroktól, külön kitérve arra, hogy a Bizottság képzőművészekből álló zenekar, akiknek nincs előadóművészi engedélyük.
Hogy Bernáth/y mennyire zavarba tudta ejteni aztán a rendszerváltás utáni politikát, arra jó példa a berlini fal egy darabjának lefestése, amit a városvezetés zavarában a Máltai Szeretetszolgálat hűvösvölgyi kirendeltségének udvarára száműzött a Tabánból. De emlékezetes eset volt az is, amikor 1991-ben Bernáth/y egy olyan rajzzal került az Új Hölgyfutár borítójára, amelyen egy onanizáló angyal és egy onanizáló ördög tartja kezében a Szent Koronát. A rajz hosszas közéleti vita tárgya lett, Szkárosi Endre szerkesztő ellen vizsgálatot indított az ügyészség, sőt Torgyán József is interpellált miatta a parlamentben. Bár a bíróság első fokon elmarasztalta a lapot, másodfokon ejtették a vádat.
Bernáth/ynak a politikán és a zenészszakmán kívül a saját zenekarával sem volt felhőtlen a viszonya. Elmondása szerint akkor szállt ki a zenekarból, amikor összevissza hangolta a gitárját, és a többieknek ebből semmi nem tűnt fel. Később a Dr. Újhajnal & Okker Sisters Női Lépték, a Matuska Silver Sound, valamint a Konnektor (Rt.) formációkon át vezetett az útja a technóhoz. Németországban véletlenül futott bele egy Love Parade-be, ahol ledöbbent az ott látottakon és hallottakon. Megbabonázva az európai zeneiséggel teljesen szembemenő, monoton ütemektől, elindította a Bernáthy & Sont, amiben fiával, Bernáthy Zsigával alkotott duót.
Bernáth/y egész pályáját a többnyelvűség jellemezte, a zene mellett legalább olyan hangsúlyosan volt jelen a képzőművészet, ami négy évtizeden keresztül meghatározta alkotói munkásságát, és ami sokszor össze is fonódott a zenével, ugyanis ő volt felelős a Beatrice teljes arculatáért, a tipográfiától a fotókon át a teljes vizuális koncepciót ő építette fel a zenekar köré.
Az alábbi képeket vegyesen válogattuk ikonikus festményei, róla készült portrék, sok képének alapjául szolgáló talált fotók és a stílusjegyeit viselő szóróanyagok közül.
Bernáth/y Sándorra emlékezve január 13. és február 25. között a Neon Galériában megtekinthetők az Ünnepnapok nincsenek sorozat képei. A cikkben segítséget nyújtott Tóth Árpád, valamint segített a képek beazonosításában Zombori Mónika Bernáth/y Sándor-monográfiája.
Szöveg: Pándi Balázs; képszerkesztő: Barakonyi Szabolcs