Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását

2021. november 30. – 22:36

Hínár- és algakosztra fogott szarvasmarhákban látják a metánprobléma megoldását
Moszat (Fucus Serratus) betakarítása az írországi Inis Morban – Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy-Britannia és Írország, a szép zöld legelők szigeteiként vannak elkönyvelve, az itteni tudósok mégis algára vadásznak, hogy megetessék a jószágaikat…

Ebből a mondatból valami zavaros kép születhet az ember fejében – legalábbis az enyémben elsőre az született: szigonyos, búvárruha felett fehér köpenyt viselő, víz alatt portyázó tudósokról, akik algát keresnek valahol Írország nyugati partjainál. Nyilván nem erről van szó, de önmagában mulatságos egy kicsit, hogy a rengeteg képen zöld legelőkön feltűnő ország úgy döntött, hogy nem fűvel, hanem algával és hínárfélékkel eteti majd a szarvasmarháit, birkáit.

Az is lehet, hogy valójában ez az elsőre furcsának tűnő ötlet a jövő – derül ki a Reuters képeiből. Kutatások ugyanis kimutatták, hogy a marhák sokkal kevesebb metánt böfögnek-eregetnek ki a légkörbe, ha fű és széna mellett hínárt is kapnak. Ezt a lehetőséget aknázza ki most egy államilag is támogatott ír projekt, amelynek köszönhetően újraéledt Írországban a hagyományos hínár/moszattermesztési ipar.

Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

A kutatók eddig körülbelül 20 hínárfajtát teszteltek, amelyek többsége Írország mellől, az Atlanti-óceán partvidékéről származik. Emellett több tucat más alga- és hínárfajtát gyűjtöttek be Norvégiában, Kanadában, Svédországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, hogy teszteljék a takarmányként való felhasználásukban rejlő lehetőségeket.

Amerikai és ausztrál tudósok már kimutatták, hogy az egyik alga – az Asparagopsis – drámai mértékben, több mint 80 százalékkal csökkenti a teheneknél a metán mennyiségét, akkor is, ha csak kis adagot kapnak belőle az állatok. Ugyanakkor eddig nem tudták kellő módon megnövelni a hínártermesztés ütemét, és a mesterségesen előidézett algásodás káros hatásait sem tudták kivédeni.

Hagyományos currach csónak algakötegek mellett – Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Hagyományos currach csónak algakötegek mellett – Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

Az ír projekt ezért arra törekszik, hogy „natív” algát és hínárt találjon, tehát hogy ne igazán extra termesztésre legyen szükség. A vadon termett hínár leszüretelésével kikerülhetnék a káros hatásokat, viszont tisztában vannak vele, nem valószínű, hogy ezekkel is sikerül hozni az Asparagopsis eredményeit.

„Azonosítottunk néhány barnamoszatot, amelyek elég jónak tűnnek, és jó eredményeket mutatnak” – mondta Maria Hayes, a SeaSolutions projekt koordinátora. A korai kísérletek során a kutatóknak 11-20 százalékos metáncsökkentést sikerült elérniük. Hayes szerint a metán csökkentése nem csodafegyver, de már így is pozitív hatásai vannak.

Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

A kutatók most azon a problémán dolgoznak, hogy hogyan lehetne a takarmány-adalékanyagokat bevezetni Írországban, ahol rendszerint legeltetik az állatokat.

Ennek az is része, hogy lemérik, hogy az állatok egyáltalán mennyi üvegházhatású gázt engednek ki magukból a légkörbe. Egy Belfasttól nem messze lévő farmon a kutatók például jutalomfalattal trenírozzák a teheneket, hogy beledugják a fejüket egy napelemes gépbe, amely méri a metán szintjét a leheletükben. Később aztán az algás etetéssel is tesztelni fogják őket.

Egy tejelő tehén napenergiával működő, metánmérő gép körül álldogál – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Egy tejelő tehén napenergiával működő, metánmérő gép körül álldogál – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters

Az egész helyzetet politikai szempontok bonyolítják. Az elmúlt tíz évben tíz százalékkal nőtt Írországban az állatállomány. Az írek 7,4 millió szarvasmarhát tartanak, amivel ők Európa egyik legnagyobb marha- és tejtermékexportőrei. Közben viszont Írország vezeti az egy főre jutó metánkibocsátás listáját, amit a Climate Watch állít össze. Emellett persze a politikusok sem mehettek el szó nélkül, főleg az ENSZ nemrégiben megtartott klímacsúcsán.

A glasgow-i COP26 ENSZ klímacsúcsán Írország is csatlakozott ahhoz a globális vállaláshoz, miszerint 2030-ra 30 százalékkal csökkentik a metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest. Ez a színtelen és szagtalan gáz elsősorban a hulladéklerakókból, az olaj- és gázinfrastruktúrából jön, valamint a szarvasmarhák és juhok emésztésekor termelődik, ezekben a szektorokban kell tehát valamit tenni.

Az ír politikusok ezzel a vállalással kicsit kecske-káposzta dilemmába kerültek, miután a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaságból és állattenyésztésből származó metánkibocsátást mindössze 10 százalékkal csökkentsék 2030-ig (az ipari kibocsátást viszont felére akarják visszavágni). Az is kikötés, hogy a metánkibocsátás csökkentése nem mehet a mezőgazdasági szektor kárára.

Ezért abban bíznak, hogy az algás takarmányadalékoknak köszönhetően sikerülhet majd a cél teljesítése anélkül, hogy tizedelni kéne az ország szarvasmarha állományát, vagy valamilyen szabályozásokkal kellene nehezíteniük az állattartók dolgát.

Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

A kutatók a birkákkal is kísérleteznek: diétás étrenden tartják őket, és eközben mérik, hogy mennyi metánt lehelnek ki. Ezeket a méréseket egy hordozható kamrával végzik, amelyben általában egy órát töltenek az állatok. 140 birkával végzik a kutatást – mondta el a Reutersnek Emily Roskam kutató. A birkák minden reggel félkilós fejadagot kapnak, ami egy melasszal összetapasztott lisztes massza, majd emellé 100 gramm „étrendkiegészítőt”.

A kutatók algás adalékanyaggal etetik a birkákat, majd kamrákban mérik meg, mennyi metánt eresztenek ki – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters A kutatók algás adalékanyaggal etetik a birkákat, majd kamrákban mérik meg, mennyi metánt eresztenek ki – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters
A kutatók algás adalékanyaggal etetik a birkákat, majd kamrákban mérik meg, mennyi metánt eresztenek ki – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters

Az eredmények biztatók: egyes vegyipari vállalatok már hatósági engedélyt kaptak Brazíliában és Chilében a metánt csökkentő, hasonló takarmánykiegészítő termékükre, amely a hírek szerint 30 százalékkal csökkenti az állatokból távozó üvegházhatású gáz mennyiségét. Kritikusok szerint azonban ezeknek a technológiáknak a kifejlesztése és engedélyeztetése túl időigényes.

„Ezeknek a megoldásoknak a kiterjesztése időbe telik. Nekünk pedig nincs időnk” – mondta Sadhbh O'Neill, a Dublin City University klíma- és környezetpolitikai oktatója, aki hangos ellenzője annak, hogy a mezőgazdaság fenntarthatóvá tétele helyett az ipar inkább erre a technológiára akarjon támaszkodni.

A kutatók ettől függetlenül folytatják a projektet, méghozzá úgy, hogy a történelmi gyökerekhez térnek vissza. Egyes 5. századi írásokban ugyanis szó esik arról, hogy hogyan folyt az országban a hagyományos hínártermesztés, erre támaszkodnának most a Reuters által fotózott projekt szakemberei is. Bár ha be is jön a régi módszer, egyelőre nincs forgatókönyv arra, hogy hogyan lehet majd kiterjeszteni a termelést.

Az alga- és hínártermesztésnek van hagyománya Írországban, van, aki pesztót készít belőle – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters Az alga- és hínártermesztésnek van hagyománya Írországban, van, aki pesztót készít belőle – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Az alga- és hínártermesztésnek van hagyománya Írországban, van, aki pesztót készít belőle – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters Az alga- és hínártermesztésnek van hagyománya Írországban, van, aki pesztót készít belőle – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Az alga- és hínártermesztésnek van hagyománya Írországban, van, aki pesztót készít belőle – Fotók: Clodagh Kilcoyne / Reuters

Az ír algaipar szereplői is megoszlanak, hogy érdemes lesz-e a takarmányozás felé fordulni. Az algapiac virágzik, és nagy a kereslet – mondta el Evan Talty, a Wild Irish Seaweed ügyvezető igazgatója, aki a nagyapja módszereit élesztette fel, hogy élelmiszereket és bőrápoló termékeket gyártson. Ugyanakkor Talty szerint a metánt csökkentő adalékok felé bővülés nem szerepel egyelőre a célkitűzéseik között.

Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

Jenny O'Halloran, aki kézzel szüretelt algát termeszt, ennél sokkal bizakodóbb. Szerinte azért a fél szemét mindenki rajta tartja az algás takarmányozás lehetőségein. „Az is lehet, hogy ennek a jövője az algafarmokban rejlik, ez pedig fontos része kell, hogy legyen azoknak a párbeszédeknek, amelyek a hínártermesztés írországi jövőjéről folynak” – mondta O'Halloran.