Az okostelefon mára szinte a testünk meghosszabbításává vált: reggel az első dolgunk ellenőrizni, este az utolsó, amit leteszünk, és napközben is folyamatosan a közelünkben tartjuk. Annyira hozzászoktunk a jelenlétéhez, hogy néha akkor is érezzük rezegni, amikor valójában semmi nem történt.
Ez annyira gyakori jelenség lett, hogy már neve is van: fantomrezgés-szindróma, és valószínűleg szinte mindenki átélte már legalább egyszer – egy kutatás szerint tíz megkérdezett egyetemista közül kilenc találkozott már ilyesmivel.
A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, miért tapasztalják ilyen sokan ezt a közvetve tapintással összefüggő hallucinációt. Az egyik vezető elmélet szerint az okostelefonok túlzott használata és az az egyre erősödő érzés, hogy kényszeresen, mindig elérhetőnek kell lennünk, arra kondicionálja az agyunkat, hogy a bőrünket érő apró ingereket is félreértelmezzen, mint amikor a ruhánk hozzáér a testünkhöz.
A jelenség nyilván nagyon új, és emiatt még kevésbé kutatott. A fantomrezgést hivatalosan sehol sem sorolják a szindrómák közé, és úgy tűnik, csak a megkérdezettek nagyon kis hányada számol be arról, hogy kifejezetten zavarónak találná.
A fantomrezgés-szindróma azt mutatja, hogy olyan folyamat indul be az agyunkban, ami még néhány évvel ezelőtt is teljesen ismeretlen volt, vagy más hallucinációkat okozott, véli Larry Rosen kutatópszichológus. Szerinte a jelenség jól mutatja, hogyan változtatják meg az eszközeink azt, ahogyan az agyunk feldolgozza az információkat. Úgy gondolja, ez egy olyan viselkedés, ami kényszeresnek vagy megszállottságnak tűnhet, és nincs messze attól, mint amikor valaki kényszeresen kezet mos. „Nem azt állítom, hogy ez valóban kényszerbetegség, csak azt, hogy könnyen azzá válhat” – mondta Rosen.
A korábban említett kutatás viszont azt is említi, hogy a fantomrezgés-szindróma mélyebb, szorongással, rossz alvással és stresszel összefüggő pszichológiai beidegződéseket tükrözhet. A kutatásban részt vevők 41,4 százaléka számolt be fantomrezgésekről, és 22 százalékuk alkalmanként, 5,4 százalékuk pedig gyakran tapasztalta a jelenséget, a válaszadók több mint fele fáradtságot és rossz alvást is említett. A kutatók szerint a problémás okostelefon-használat magasabb értékei egyértelmű összefüggést mutattak a szorongással és a rossz alvással.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a mai egyetemisták állandó online jelenléte kicsi, de mérhető hatással van a mentális és fizikai jóllétükre” – írták a kutatók. Sőt, odáig mentek, hogy a konklúzióban azt írták: a fantomrezgés-szindróma és a problémás okostelefon-használat kezelése a digitális kor egyik kiemelt közegészségügyi célja kellene hogy legyen.
Egy másik kutatás azt vizsgálta, hogy milyen tényezők függhetnek össze azzal, ha valaki gyakran érzékeli a fantomrezgéseket. Kiderült, hogy a gyakoriság az életkorral fordítottan arányos (minél idősebb valaki, annál kevésbé tapasztalja), és nyilvánvalóan az is számít, hogy hol hordja az ember a telefonját. Aki gyakrabban tartja például a táskájában, az kevésbé hajlamos fantomrezgést érezni, aki viszont folyamatosan a zsebében hordja, az gyakrabban érzékel ilyesmit. Talán az sem meglepő, hogy az is többször találkozik vele, akinek a telefonja többet van rezgő üzemmódban. A kutatók szerint az eredményeik azt mutatják: az egészségnevelési programoknak meg kellene tanítaniuk az egyetemi hallgatóknak, hogyan ismerjék fel a fantomrezgés tüneteit, és hogyan alakítsanak ki egészséges technológiahasználati szokásokat.
A kényszeres állandó elérhetőség és a folyamatos ingerek egyébként nemcsak a telefonnál, hanem a technológia más területein is tetten érhetők. Az állandó online jelenlétre épülő társadalmunk technológiafüggővé vált. A Glasgow-i Egyetem egyik kutatásában a résztvevők fele például arról számolt be, hogy óránként legalább egyszer ellenőrzi az emailjeit, néhányan óránként 30-40 alkalommal is megteszik ezt.
Szakértők szerint megoldás lehet a problémára a telefon- és online detox: egy nap, vagy legalább néhány óra, amikor otthon hagyjuk a telefonunkat, a tabletet és a laptopot pedig félretesszük.
(BBC, Computers in Human Behavior, Cureus, NPR, Floridai Egyetem, Computers in Human Behavior Reports)
