Nyakunkon a síszezon, a hófödte hegyekkel kapcsolatban pedig elég sok mítosz kering a neten, olyan is, ami makacsul tartja magát, hiába cáfolták már meg milliószor. Ezek közé tartozik az is, hogy egy rossz időben, rossz hangmagassággal elhangzó kiáltás képes pusztító lavinát indítani. Aki eddig félve kiabált a pályákon vagy a hütte melegéből kilépve, annak jó hírünk van: nyugodtan üvölthet, nem fog magára vagy másra zúdítani sok tonna havat a hegytetőről.
A hanghatásra meginduló lavina elképzelését az olyan filmek is erősítették az emberekben, mint a James Bond – Őfelsége titkosszolgálatában, ahol a menekülő főhősök után a rosszfiúk egy durranórakétával indítanak hógörgeteget. Persze az ember általában nem kémfilmekből próbál tudományos témában tájékozódni, de arra jók ezek is, hogy általánosan megerősítik a fals információkat a közhiedelemben.
Érdemes tudni, hogy többfajta lavina létezik:
- A hótáblás lavina akkor alakul ki, amikor egy összefüggő, tömör hóréteg elválik az alatta lévő gyengébb rétegtől, majd nagy táblákban megindul a lejtőn. Ez az egyik legveszélyesebb lavinatípus.
- A nedveshó-lavina akkor keletkezik, amikor a felmelegedés vagy az eső miatt a hó víztartalma megnő, a hó nehézzé és átázottá válik, majd megindul lefelé. Általában lassabban mozog, de hatalmas tömege miatt rendkívül romboló lehet.
- A porhólavina nagy sebességgel lezúduló, laza, száraz hóból álló lavina, amelynek mozgása közben a hó egy része a levegőbe emelkedik, és sűrű hófelhő alakul ki. Rendkívül gyors lehet, a hófelhő pedig veszélyes légnyomásváltozást és fulladást is okozhat.
A lezúduló hótömegen kívül egyvalami biztosan közös mindegyikben: kiabálással nem lehet elindítani őket.
Ha valaki valamilyen okból kifolyólag direkt szeretne lavinát csinálni, általában robbanóanyagot használ – de a robbanásban sem a hang az, ami a lavinát beindítja. Az ebből következő lökéshullámok három közegben terjedhetnek (a levegőben, a hótakarón belül és a talajban) ugyan, nem a hanghatás az igazi trigger. A kiabálás vagy más hangos zaj által keltett nyomásamplitúdó legalább százszor kisebb – mindössze néhány pascal –, mint az ismerten hatékony lavinaindító hatásoké. A hó ráadásul szuperabszorbens, vagyis elnyeli a hanghullámokat.
Persze egy kiáltás, és, mondjuk, egy utasszállító repülőgép hangja között bőven van hangerőbeli különbség, de még az utóbbi hangja sem elég arra, hogy lavinát indítson. A repülő hangnyomása nagyjából 20 pascalnak felel meg, de egy instabil alsó hóréteg esetében is legalább 200-500 pascal hangnyomásra lenne szükség ahhoz, hogy meginduljon. Ehhez pedig olyan hanghatás kellene, ami az utasszállító repülőénél jóval nagyobb, nagyjából akkora, ami hangrobbanást idéz elő – egy hangsebességet átlépő vadászrepülő képes erre, de még ahhoz is a csillagok nagyon szerencsétlen együttállására lenne szükség, hogy ez képes legyen ilyen nagy hótömeget megmozgatni. A lavinák kiváltó oka leggyakrabban a szél, de a síelők tevékenysége is indíthat hócsuszamlást.
(Lopnak-e a szarkák? – Scolar Kiadó, BBC, Montana Állami Egyetem)
