Az emberek többsége, ha megtudja, hogy valakinek a kutyája hány éves, önkéntelenül, rögtön átszámolja magában, hogy az mit jelent emberi években. Reflexből szorozzuk be ilyenkor héttel a kutya korát, mert az az általánosan elterjedt nézet, hogy egy kutyaév hét emberi évnek felel meg.
Volt arra racionális magyarázat, hogy egyáltalán miért kell összehasonlítani a kutyaéveket az emberévekkel. A kutyatartók így könnyebben alkalmazkodhattak kedvenceik változó igényeihez, ami a mindennapi mozgás mellett az étrendben valamint az ápolásban is jelentkezett.
Azt, hogy a hetes szorzó mióta létezik, megállapíthatatlan, valószínűleg már évszázadok óta meghonosodott a köztudatban nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Amivel csak az a gond, hogy nem teljesen igaz. A kutyák ugyanis nem úgy öregszenek, mint az ember. Vannak kutyafajták, ahol egy bizonyos időszakban (elsősorban 6-7 éves korukban) valóban megfelel ez a leegyszerűsített héttel való szorzás.
Már évtizedek óta használnak egy precízebb számítási módot, ami figyelembe veszi, hogy a kutyák az embernél lényegesen gyorsabban fejlődnek életük első-második évében.
Már a 90-es évekből találtunk olyan kutyákkal foglalkozó hazai folyóiratot, amiben azt írták, az első év a kicsi és közepes testű kutyáknál igazából 15 évnek felel meg. A második év végén a 24 év áll a legközelebb a valósághoz, nem pedig a hetes szorzóval kijövő 14. Ezek után jön a lassulás.
Egy friss amerikai tanulmányban, amit 104, egy és tizenhat év közötti labradoron végeztek el tudósok, már egy teljesen más képlettel fejezték ki az emberi életkorra való átváltást. A vizsgálattal nem csak egy jobb kutyakor-kalkulátor létrehozása volt a cél, hanem azt is árgus szemekkel követték, mi változik a DNS-sükben az öregedéssel.
A megalkotott képlet így fest: 16 × ln(kutya életkor) + 31.
Azt a következtetést is levonták, hogy egy nyolchetes kiskutya kora például nagyjából egy kilenc hónapos ember korának felelt meg. Ha a fenti, természetes logaritmussal leírt egyenletbe az egyéves kutyát helyettesítjük be, akkor 31-et kapunk, ha a kétéves kutyát, akkor 42-t, utána az öregedés fokozatosan lelassul, és egy 12 éves állatnál is még csak 71-re jön ki a számítás.
Persze, ezt az egyenletet azonnal módosítani kellene, ha csivavákat vizsgálnának, vagy a labradoroknál nagyobb testű kutyákat. Bizonyítékok vannak arra, hogy a nagyobb kutyák rövidebb ideig élnek, mint a kisebbek, ahogy arra is, hogy a keverék kutyák tovább élnek, és az ivartalanított vagy sterilizált kutyáknak is több idő jut. Összegzésként megállapíthatjuk azt, ami egyébként is kézenfekvő, hogy a különböző fajtájú vagy méretű (vagy a fent említett egyéb módokon eltérő) kutyák eltérő ütemben öregedhetnek.
