A világ nagy folyóin jellemzően egy csomó híd van, ez nekünk Magyarországról, pláne Budapestről nézve triviálisnak tűnik, de a Dunánál nagyobb folyókon is ez a helyzet. A Mississippin, a Jangcén vagy a Níluson például több mint száz hídon lehet átkelni. És ott van a világ legnagyobb folyója, az Amazonas, ahol a hidak száma ennél egy kicsivel kevesebb. Konkrétan nulla. De vajon miért?
Az Amazonas bő 6000 kilométer hosszú, de ennek nagy része lakatlan területen, egy hatalmas esőerdőn át halad, ahol az égvilágon semmi szükség nincs hídra. Ahol kisebb-nagyobb települések vannak a folyó mentén, ott az átkelést, ha nagyon kell, megoldják komppal. Egyszerűen nincsenek olyan nagyobb autópályák vagy vasútvonalak, amiknek útban lenne a folyó, és amik igényelnék, hogy híd vezessen át rajta. A kereskedelmi, áruszállítási útvonalak úgy alakultak ki, hogy nem gyorsítana rajtuk olyan sokat egy-egy híd, hogy azt érdemes legyen felépíteni.
Egy Amazonas-híd megépítése ugyanis nagyjából a Szuezi- vagy a Panama-csatornához mérhető mérnöki és kivitelezési kihívás lenne. Már alapban komoly probléma, hogy a folyó nagy részén a talaj egyáltalán nem alkalmas arra, hogy ekkora építményt stabilan tartson. Ráadásul a „folyómeder” nem éppen egy egzakt, jól definiált fogalom az Amazonas esetében. A folyó szélessége a száraz évszakban 3 és 10 kilométer között váltakozik, de az esős évszakban ez akár 50 kilométeres is lehet. Ezt úgy képzeljük el, mintha a Duna partját a budai oldalon eltolnánk egészen Székesfehérvárig. Vagyis egy mocsaras, folyamatosan erodálódó alapra kellene egy ekkora hidat építeni, egy olyan folyó fölé, aminek a vízszintje 10-15 métert ingadozik a két évszak között.
Bolsonaro elnök ugyan 2019-ben bejelentette, hogy hidat fog építeni az Amazonasra, de ebből már tervezés szintjén se lett semmi. Vélhetően ő maga sem gondolta komolyan, csak valami nagyot akart mondani, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai feszültségekről, és főleg arról, hogy a kormánya milyen rosszul kezelte az amazóniai erdőtüzeket.
Ha nem is az Amazonason, de az egyik fő mellékfolyóján, a Rio Negrón viszont van híd, egyetlen darab a teljes 2400 kilométeres (vagyis nagyjából a Dunához mérhető) hosszán. Ez a folyó partján fekvő, bő kétmillió lakosú Manaus városában van, 2011-ben adták át, 3600 méter hosszú, és önmagában olyan nagyon sok értelme nincs. A folyó túlpartján fekvő kisvárosba, Irandubába ugyan át lehet menni rajta, de aztán pár kilométerrel később szembejön az Amazonas, amin komppal kell átkelni, hogy elérje az ember az esőerdőt átszelő autópályát, a legendásan borzalmas állapotú BR319-est.
