Távoli helyek meglátogatása hobbiból, azaz a turizmus történelmi távlatban viszonylag új dolognak számít. Persze a gazdagok mindig is utazgathattak a kor lehetőségeinek megfelelően, de a távoli földek, kultúrák meglátogatása – annak minden csodájával és veszélyével – leginkább a kereskedők és a hódító katonák kiváltsága volt.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kereskedők csak a kikötőkben található vendéglátóipari egységekig jutottak, és amint megtelt a raktér, azonnal indultak haza. Legalábbis erre enged következtetni több, egyiptomi sírhelyekben megtalált graffiti, amik alapján a bunkó, tiszteletlen turista motívuma sokkal régebbi, mint gondolnánk. Ilyen volt például az a Cikai Korran, aki valamikor az 1–3. században öt sírhelyen is belevéste a nevét a falba. Összesen hat sírkamrában találtak hasonló feliratokat, eddig közel harminc, négy különböző indiai nyelven írt graffitit számoltak össze.
A falakat több görög és arámi felirat is díszíti, és a firkák gyakran egymásra reflektáltak, ami arra utal, hogy indiaiak és görögök elég gyakran találkoztak ahhoz, hogy így is megértsék egymást.
Korran firkái egyrészt azért keltették fel a kutatók figyelmét, mert addig nem sokan vizsgálták a Királyok völgyében megjelent indiai feliratokat, másrészt azért, mert nehezen megközelíthető helyeken találták meg őket. IX. Ramszesz sírkamrájának bejáratánál például közel hatméteres magasságba véste fel a nevét.
Egy másik indiai utazó, Indranandin neve is gyakran megjelenik a feliratok között. A firkáló egy, az első században uralkodó indiai király hírnökének mondta magát, és szanszkritul graffitizett.
Persze ez a fajta vandalizmus nem indiai sajátosság volt a történelem folyamán – ahogy a sírkamrákban található görög és latin feliratokból is sejteni lehet. Az ókori Róma területén rendszeresen graffitiztek, ahogy a Brian élete című dokumentumfilmben is látható, és Herculaneum és Pompeji is tele volt olyan gyöngyszemekkel, hogy
„Restitua, vedd le a tunikád, kérlek, és mutasd meg nekünk a szőrös intim részedet!” vagy „Sírjatok, lányok. A péniszem lemondott rólatok. Mostantól csak férfiak hátsójába hatol be. Viszlát, csodás nőiesség!”
De a kalandozó vikingek is szívesen firkáltak. Egy Halfdan nevű férfi a Hagia Sophia egyik márványkorlátjába karcolta bele, hogy „Halfdan véste ezeket a rúnákat”. Mark Twain is írt arról, hogy a viktoriánus brit turisták a piramisok tetejébe vésték bele a nevüket.
Ha már újra piramisok, egy apró érdekesség búcsúzóul: nagyjából annyi idő telt el Cikai Korran egyiptomi látogatása óta, mint az első piramisok építése és a kereskedő falfirkái között.
