London a 13. század óta bérleti díjat fizet az uralkodónak két olyan területért, amiről azt se tudja, hol vannak
Minden év őszén a londoni Királyi Felsőbíróságon lezajlik egy ceremónia, amikor London városa lerója a brit uralkodónak járó bérleti díját. A szertartás nagyjából 800 éve hasonlóan zajlik: a város egy életlen kést és egy éles baltát, hat túlméretezett patkót és hatvanegy szöget ad át Queen's Remembrancernek, amit nagyjából a „királynő emlékeztetőjének” lehet fordítani, és az ország legrégebbi bírói tisztségét jelöli. A pozíciót a 12. században hozták létre azért, hogy nyilvántartsa, ki mivel tartozik a koronának.
Ez a legrégebbi uralkodói ceremónia az országban a koronázási ünnepség mellett, minden évben Szent Mihály napja (október 11.) és Szent Márton napja (november 11.) között rendezik meg. A baltát, a kést, a patkókat és a szögeket London városa egyfajta bérleti díjként nyújtja át a királyi családnak két apró területért: egy kovácsműhelyért és egy mocsaras földdarabért. A kovácsműhelyt 1235 óta, a mocsarat pedig legalább 1211 óta bérli a város.
A ceremónia során a bíró egy háromszögletű fekete kalapot visel a hagyományos bírói parókáján, ami a Kincstári Bíróság jelképe. Egy sakktáblamintás terítővel letakart asztalnál ül, amit a középkorban arra használtak, hogy számolókorongok segítségével nyilvántartsák a befizetett és még esedékes bérleti díjakat.
De nem is a furcsa bérleti díj a legérdekesebb a történetben, inkább az, hogy valójában senki nem tudja már, hogy hol található ez a bizonyos kovácsműhely és a mocsaras földdarab. A város úgy fizet utánuk minden évben, hogy a történelem során elvesztek azok a feljegyzések, amik megjelölték a pontos helyüket. Az egyik valahol Shropshire-ban található, de hogy pontosan hol, azt senki nem tudja. De a bérleti díj legalább nem változott: az 1200-as évek óta ugyanígy késekkel, patkókkal és szögekkel kell az éppen aktuális uralkodó elé járulni.
A „The Moors” néven ismert földterület valahol Bridgnorth-tól délre található, akkor a bérlő, egy bizonyos Nicholas de Morrs egy nagyjából 42 hektáros földet kapott használatba, ami után késsel fizetett bérleti díjat. Az évszázadok során Londonhoz került a bérleti jog, így a város azóta is hagyományosan minden évben egy tompa metszőkéssel és egy éles baltával fizeti meg a bérleti díjat.
A ceremónia során a bírónak le is kell tesztelnie a késeket: a metszőkéssel bevágást kell ejtenie egy mogyoróvesszőn, aztán a baltával kettévágnia azt. Ebből mindkét fél hazaviheti a saját darabját mintegy nyugtaként a tranzakcióról.
A második bérleti díj egy olyan kovácsműhely használatáért jár, ami a Tweezer's Alley nevű sikátorban található, valahol a The Strand közelében. Úgy tartják, hogy az első bérlő Walter Le Brun kovács volt, aki a 13. század elején a templomos lovagok egyik gyakorlótere közelében hozta létre a műhelyét. London városának most olyan patkókat kell átadnia a bírónak fizetségül, amik állítólag 1361-ből származnak, és valószínűleg a legrégebbi ismert patkók között vannak a világon. Csatákban és lovagi tornákban használták őket, ahol a lovak ezekkel sebesítették meg az ellenfél lovait. Minden évben ugyanazokat a szögeket és patkókat használják a ceremónián, mert a fizetség után azokat visszaadják Londonnak, egészen a következő évi ünnepségig.
Ez a ceremónia egyébként bárki által látogatható, és minden évben jó előre kijelölik, hogy melyik nap lehet rá számítani. 2025-ben október 8-án rendezték meg.
Nem ez az egyetlen ilyen bérlet, ami sok évszázada a városra maradt: London évente 11 font jelképes bérleti díjat is fizet „Southwark városáért”, ami ma már egy előkelő negyed, ahol Shakespeare Globe színháza és a Tate Modern is található.
Londonon kívül a földtulajdonosok is görgetnek maguk előtt hasonló jelképes bérleteket: van, aki egy vödör havat köteles biztosítani kérésre, mások három vörös rózsát, egy kis francia zászlót vagy egy lazacfogó szigonyt adnak bérleti díjként. Egyes bérletek csak akkor lépnek életbe, ha a király vagy királynő ellátogat a területre: ilyenkor az egyik megállapodás szerint szalmával borított fekhelyet kell biztosítani a koronának, egy másikban pedig egyetlen fehér rózsát kell felajánlani.
