1917. május 13-án három portugál gyerek azt állította, hogy megjelent előttük Szűz Mária egy mezőn, a közép-portugáliai Fátima közelében. Az eseményből néhány évtized alatt a katolikus világ egyik legismertebb zarándokhelye, majd a hidegháború egyik különös szimbóluma lett. A jelenésekhez kapcsolódó jóslatok később összeolvadtak az antikommunizmussal, a Vatikán titkaival és különböző összeesküvés-elméletekkel is.
A történet szerint Lúcia dos Santos, és fiatalabb unokatestvérei, Francisco Marto és Jacinta Marto juhokat őriztek, amikor egy fénylő alakot láttak egy tölgyfa fölött. A gyerekek azt mondták, hogy Szűz Mária jelent meg nekik, és arra kérte őket, hogy a következő hónapokban minden hónap 13-án térjenek vissza ugyanarra a helyre. A jelenések híre gyorsan terjedni kezdett, és egyre több ember érkezett Fátimába.
A gyerekek azt is állították, hogy három titkot vagy próféciát kaptak a jelenéskor. Ezek közül kettőt nyilvánosságra hoztak, a harmadikat azonban a Vatikán évtizedekre titkosította. Az utolsó jelenés 1917 októberében történt, amikor már hatalmas tömeg gyűlt össze a helyszínen. A résztvevők közül sokan arról számoltak be, hogy különös jelenséget láttak az égen: a Nap színt váltott, és úgy tűnt, mintha mozogna az égen. Az esemény később napcsoda néven vált ismertté. Egy szemtanú, Francisco Ferreira Rosa 1992-ben a BBC-nek azt mondta, hogy színes bolygókat látott az égen, majd olyan volt, mintha virágok hullottak volna a földre. Mások gyógyulásokról és spirituális élményekről számoltak be.
A portugál sajtó egy része is beszámolt az eseményről, és a korabeli tudósítások szerint ötvenezer ember is jelen lehetett ezeken a zarándoklatokon. Hogy mi történt azon a napon, máig nem lehet pontosan tudni, vannak, akik szerint természetfeletti események történtek, de sokan gondolják azt, hogy egyszerű meteorológiai jelenségek okoztak tömeghisztériát. Az biztos, hogy a jelenések nagy hatással voltak azokra, akik hittek bennük. A három gyerek közül Francisco és Jacinta néhány évvel később meghalt spanyolnáthában, Lucia maradt az egyetlen, aki részletesen beszélt a látomásokról és a próféciákról.
Az első két titok különösen nagy hatással volt a későbbi értelmezésekre, az egyik a pokolról és egy újabb világháborúról szólt, a másik pedig Oroszországról és a kommunista ideológia terjedéséről. Lucia szerint Szűz Mária azt mondta nekik, hogy ha az emberek imádkoznak és megtérnek, Oroszország végül megszabadul a kommunizmustól. Ez azért érdekes, mert a jelenések néhány hónappal az 1917-es októberi orosz forradalom előtt történtek. A Vatikán kezdetben óvatosan kezelte az ügyet, és csak 1930-ban ismerte el a fátimai jelenéseket. Közben Portugáliában António de Oliveira Salazar autoriter rendszere alatt Fátima egyre fontosabb vallási központtá vált.
A helyszínre tömegek érkeztek, kialakult a 20. század egyik legismertebb Mária-kultusza. A hidegháború idején Fátima már nemcsak vallási, hanem politikai jelentést is kapott. A kommunizmus bukásáról szóló értelmezések miatt a kegyhely az antikommunista katolicizmus egyik szimbólumává vált. Sokan úgy tekintettek a fátimai jóslatokra, mint amik előre jelezték a Szovjetunió összeomlását. Egyes teológusok szerint ez megosztóvá is tette a jelenséget az egyházon belül, mert a vallási üzenet fokozatosan összefonódott a politikával. Ez a kapcsolat különösen erőssé vált II. János Pál pápasága alatt.
A lengyel származású egyházfő ellen 1981. május 13-án – vagyis a fátimai jelenés évfordulóján – merényletet követtek el a Szent Péter téren. A pápa túlélte a támadást, és később azt mondta, hogy megmenekülését Szűz Máriának köszönheti. A merénylet után még szorosabban kötődött Fátimához, többször ellátogatott a kegyhelyre, és az egyik golyót, amit eltávolítottak a testéből, később beépítették a Mária-szobor koronájába. Közben tovább nőtt az érdeklődés a harmadik prófécia iránt is, Lucia 1944-ben írta le ezt, de azt kérte az egyháztól, hogy 1960 előtt ne hozzák nyilvánosságra.
A dokumentumot lezárt borítékban őrizték a Vatikánban, és évtizedeken át csak a pápák és legközelebbi tanácsadóik olvashatták. Ez óriási találgatásokat indított el. Egyesek világháborút, mások az apokalipszist vagy az egyház összeomlását sejtették. A történet köré különféle kultuszok és összeesküvés-elméletek épültek, voltak, akik éhségsztrájkkal vagy más akciókkal próbálták rákényszeríteni a Vatikánt a titok nyilvánosságra hozására. A dokumentumot végül 2000-ben tették közzé. A Vatikán szerint a harmadik jóslat egy olyan látomást írt le, amiben egy fehér ruhás püspököt lelőnek, ezt II. János Pál elleni merényletként értelmezték.
Sokan csalódottak voltak a magyarázat miatt, mert sokkal drámaibb jóslatot vártak. Az összeesküvés-elméletek ettől függetlenül nem tűntek el, és továbbra is sokan gondolják úgy, hogy a teljes igazságot sosem hozták nyilvánosságra. Később XVI. Benedek pápa is igyekezett visszafogni az apokaliptikus értelmezéseket. Szerinte a titok nem a jövő konkrét előrejelzése volt, hanem vallási jelképekkel teli látomás. Történészek és valláskutatók egy része azt is vitatja, hogy az eredeti jelenések valóban tartalmaztak volna konkrét utalást az orosz forradalomra vagy a kommunizmusra és ezzel összefüggésben a Szovjetunió összeomlására.
Egyes kutatók szerint ezek az elemek csak később, a huszas-harmincas években kerültek előtérbe, amikor az egyház egyre erősebben antikommunista pozíciót vett fel. Abban azonban viszonylag nagy az egyetértés, hogy Fátima jelentős szerepet játszott a 20. századi katolicizmus történetében. A jelenések köré épülő kultusz túlélte a hidegháborút, a politikai vitákat és az összeesküvés-elméleteket is. Amikor Lucia 2005-ben meghalt, Portugália nemzeti gyásznapot tartott. A kegyhelyre ma is nagy tömegek érkeznek minden évben, 2025 májusában például több százezer zarándok gyűlt össze Fátimában.
(BBC)
