
Aki azt gondolta, hogy az Oscar-gála már nem nagyon tud neki újat mutatni, az most meglepődhetett. A 98. díjátadó egyik legfurcsább pillanata kétségtelenül az volt, amikor kiderült: a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában két filmet is győztesnek hoztak ki, magyarán megosztották a díjat.
Sam A. Davis Az énekesek (The Singers) című filmje, illetve Natalie Musteata és Alexandre Singh Két ember, aki nyálat cserél (Two People Exchanging Saliva) című alkotása is megkapta az Oscart. Ez összesen a hetedik ilyen eset a díjátadó történetében, ebben a kategóriában pedig csak másodszor fordult elő, hogy megosztják a díjat.
Azt, hogy nem sokszor történik ilyen, az is mutatja, hogy az IndieWire cikke szerint a színfalak mögött mindenki kicsit hitetlenkedve reagált, amikor kimondták a „döntetlent”. Jack Piatt, Az énekesek producere azt mondta, egészen hihetetlen élmény volt, főleg azért, mert a jelöltek az elmúlt időszakban eléggé megismerték egymást. Sam A. Davis pedig arról beszélt, hogy titokban azt remélte, ha nem ők nyernek, akkor legalább a másik film vigye el a díjat, mert szerinte az is nagyon erős volt.
A másik oldal sem bánta a közös győzelmet: Musteata szerint korábban még viccelődtek is azzal, hogy milyen lenne megosztani az Oscart, Singh pedig azt mondta, tudták, hogy elvileg előfordulhat ilyen, de nem gondolták, hogy tényleg megtörténik.
Az Oscar-díj-átadó szabályai szerint akkor, ha a végső szavazásnál két jelölt pontosan ugyanannyi szavazatot kap, nincs új kör, nem lehet újra szavazni, nem számít a gólszám és az egymás ellen játszott, idegenbeli meccsek sem, mindkét produkciót győztesnek hirdetik ki, és mindketten kapnak egy szobrot. Egyszerű szabály, csak ritkán jön ki így a matek.
A legemlékezetesebb ilyen eset 1969-ben, a 41. díjátadón volt, amikor Barbra Streisand és Katharine Hepburn is megkapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat: Streisand a Funny Girllel, Hepburn pedig az Az oroszlán télen-nel (The Lion in Winter) nyert. Ez azóta is az egyik legismertebb Oscar-sztori, azóta csak néha fordult elő hasonló. 1987-ben két dokumentumfilm osztozott a díjon, 2012-ben pedig a hangvágás kategóriában a Skyfall és a Zero Dark Thirty – A Bin Láden hajsza végzett ugyanannyi szavazattal az élen.
A legelső ilyen eset annyiban azért különleges volt, hogy akkor nem teljesen azonos szavazatszám miatt lett két győztes, hanem nagyon szoros eredmény miatt, de azóta már szigorítottak a szabályokon, és tényleg csak akkor osztják meg a díjakat, ha a szavazatok száma azonos.
Az Oscar-jelöltek kiválasztása egyébként már jóval azelőtt elkezdődik, hogy januárban nyilvánosságra hozzák a jelöltek listáját. Az amerikai filmakadémia tagjai több körben szavaznak, és több száz filmből kell kiválasztaniuk a jelölteket a több mint húsz kategóriában. A folyamat először előszűréssel indul, majd shortlistek készülnek, végül egy rövid szavazási időszak után jelentik be a jelölteket.
Szavazni csak akadémiai tagok szavazhatnak, de a jelöléseknél általában mindenki csak a saját szakmájában (például színész, rendező, vágó) voksol. A végső körben viszont már minden tag minden kategóriában szavazhat. Az utóbbi időben szigorítottak is a szabályokon: bizonyos kategóriákban eddig is kötelező volt minden filmet megnézni, de 2026-tól már minden kategóriában csak az szavazhat a győztesekről, aki ténylegesen megnézte az összes jelölt filmet. Az idei volt az első alkalom, amikor ez a szabály már érvényben volt.
Mivel rengeteg ember szavaz, elég kicsi az esélye annak, hogy pont ugyanannyi szavazatot kapjon két jelölt, éppen ezért számít minden ilyen döntetlen különlegesnek. Az idei eset azért is volt érdekes, mert nem technikai kategóriában történt, hanem a kreatív mezőnyben, ahol eleve nehéz összehasonlítani a filmeket.