Melyik bolygó van a legközelebb a Földhöz? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, főleg az osztálytermi poszterek alapján, amiken a Naprendszer nyolc vagy egykor kilenc bolygója takaros rendben sorakozik egymás mellett. Az alapján logikusan vagy a Vénusz, vagy a Mars, nem? Hiszen azok a szomszédaink. Természetesen azért tettem fel a kérdést, mert a válasz közel sem ilyen egyértelmű.

Illusztráció a Naprendszerről – Forrás: NASA
Illusztráció a Naprendszerről – Forrás: NASA

A NASA szerint a Vénusz a legközelebbi szomszédunk, és ez valahol igaz is: ha azt nézzük, melyik bolygó közelíti meg a legszorosabban a Földet. Ha azonban átlagos távolságot nézünk, akkor már nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis a Naprendszer bolygói nem szép koncentrikus körökben keringenek egymás mellett, hanem kicsit összevissza, elliptikusan. Kutatók néhány éve arra jutottak, hogy összesítve valójában a Merkúr van hozzánk a legközelebb. Sőt átlagosan minden bolygóhoz a Merkúr van a legközelebb.

A Physics Today szaklapban megjelent tanulmány szerint két bolygó távolsága arányos a belső pálya relatív sugarával, ezért az alapján nem lehet meghatározni, melyik bolygó a legközelebbi egy másikhoz, ha pusztán kivonjuk a távolabbi bolygó és a Nap közötti távolságból a közelebbi bolygó és a Nap közötti távolságot. Ebből csak az jön ki, hogy amikor a két égitest a legközelebb halad el egymás mellett, mekkora köztük a távolság. Ez alapján mondják a Vénuszra, hogy az a legközelebbi szomszédunk, mert amikor a legközelebb kerül a Földhöz, akkor mindössze 0,28 csillagászati egység (AU) távolságra kerül (a Föld és a Nap közötti távolság 1 AU).

A kutatók szerint az már egy fokkal jobb megközelítés, ha a két bolygó közötti legnagyobb és legkisebb távolság átlaga alapján próbáljuk meg meghatározni a közelségüket, de ők továbbmentek, és létrehoztak egy új módszert. Ebben minden bolygó pályájára szabályos, koncentrikus körként tekintenek, ami a mi Naprendszerünknél működik is, mert bár van egy kis kilengés a bolygók útjában, nem jelentős. Egy kör alakú pályán haladó test folyamatosan ugyanazzal a sebességgel halad, ezért nagyon valószínű, hogy kellő idővel a pályájának minden pontján jelen lesz. Emiatt két bolygó átlagos távolságát úgy lehet kiszámolni, hogy átlagot vonunk a külső körön haladó tárgy pozícióinak és a belső körön haladó tárgy pozícióinak távolságából. Ez a pont–kör módszer (point-circle method – PCM).

Balra: két, körpályán keringő test egyenletes valószínűségi eloszlása. Jobbra: a sugaras szimmetria az eloszlások közötti átlagos távolság egyszerűsítésére – Ábra: Tom Stockman, Gabriel Monroe, Samuel Cordner / Physics Today
Balra: két, körpályán keringő test egyenletes valószínűségi eloszlása. Jobbra: a sugaras szimmetria az eloszlások közötti átlagos távolság egyszerűsítésére – Ábra: Tom Stockman, Gabriel Monroe, Samuel Cordner / Physics Today

Hogy megerősítsék az eredményeiket, egy szimulációval megvizsgálták a bolygók valós mozgását tízezer éves távlatban, és a rendszer 24 óránként feljegyezte, hol is állnak az égitestek. A szimuláció eredményei kevesebb mint egy százalékkal tértek el a PCM-mel kiszámolt távolságtól.

A számításaik szerint a vizsgált tízezer évben a Mars az idő 17 százalékában volt a legközelebb a Földhöz, a Vénusz pedig 36 százalékban. Az aranyérmes Merkúr átlagosan 47 százalékban volt a legközelebbi szomszédunk.

A tanulmány 2019-es, és bár az eredmény érdekes, egyáltalán nem rengette meg alapjaiban az űrkutatást. A Wire-nek egy csillagász azt mondta, hogy az eredmény leginkább arra jó, hogy el lehessen beszélgetni róla, valós előrelépést nem nagyon jelent a témában. Persze attól még lehet valami érdekes, hogy nem feltétlenül van gyakorlati haszna.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!