A medvék megérzik, ha menstruálsz. Menstruáló nő nem tud teherbe esni. Aki tampont használ, már nem szűz. Csak néhány példa azokból a menstruálós tévhitekből, amelyek valamiért stabilan tartják magukat a köztudatban. Bár nagyon kedves gondolat, de ilyen tévhit az is, hogy az egy háztartásban élő, vagy csak szimplán egymással sok időt töltő nők menstruációs ciklusa előbb-utóbb összehangolódik.
Az egész Martha McClintock amerikai pszichológus 1971-es tanulmányával kezdődött, amiben a kutató 135 főiskolás menstruációs ciklusát vizsgálta. Munkájában arra jutott, hogy a menstruáció kezdete barátnők és szobatársak között jobban hasonlított egymásra, mint a véletlenszerűen összeválogatott nők között. McClintock hipotézise szerint a sok együtt töltött idő alatt a nők feromonjai hatással lehetnek egymásra és ez okozhatja a szinkronizálódást.
Az, hogy a „McClintock-hatás” ennyire meghonosodott a köztudatban, a feminista mozgalmak 70-es évekbeli felfutásának is köszönhető, majd erre erősített rá a 90-es évek több kutatása is. Az ezredforduló után azonban már több tanulmány is arra jutott, hogy nincs olyan biológiai mechanizmus, ami kiváltaná ezt a hatást.
Ebben a 2006-os tanulmányban például 186 kínai kollégista nő adatait gyűjtötték össze. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy minden szinkronizálódás, ami előfordult, igazából matematikai véletlenszerűségnek tekinthető.
Az eddigi legnagyobb kutatás a témában az Oxfordi Egyetemhez kötődik: a 2017-ben publikált tanulmányban már egy cikluskövető applikáció is fontos szerepet kapott, így jóval nagyobb mintán, több mint 1500 nő adataival tudtak dolgozni. A tanulmány nemcsak azt állapította meg, hogy a menstruáció nem szinkronizálódik az idő múlásával azok között, akik sok időt töltenek együtt vagy akár együtt élnek, hanem azt is kimutatta, hogy idővel inkább eltávolodnak egymástól a ciklusok.
De nálunk ez igenis megtörtént – kiálthat fel ezen a ponton ciklusszinkronizálódás-hívő olvasónk, mi pedig nem is akarjuk megkérdőjelezni a tapasztalatait, hiszen simán lehetnek ilyen egybeesések.
A tanulmányok alapján azonban itt sokkal inkább statisztikai jelenségről és információs torzításról lehet szó, mint biológiai törvényszerűségről. Nagyobb valószínűséggel emlékszünk azok menstruációs ciklusára, akikkel közeli kapcsolatban vagyunk, ha úgy alakul, hogy a ciklusaink szinkronba kerülnek, akkor azt nagyobb valószínűséggel vesszük is észre. Ez pedig tisztán statisztikai alapon is megtörténhet: mivel a menstruációs ciklusok időtartama és hossza változó, valószínű, hogy két ember ciklusa között előbb vagy utóbb, de lesz átfedés.
A szinkronizálódást viszont pont azért is nehéz bizonyítani, mert nagyon egyénfüggő a ciklus hossza, a menstruáció rendszeressége, és az is, hogy kinek hány napig tart a vérzés. Egy standard ciklus 28 napos, kezdve egy 5-7 napos menstruációval – de sokaknál ez nem így működik, vagy nem mindig működik így, ráadásul egy stresszhelyzet vagy betegség is csavarni tud a dolgokon.
Szintén gyakran felmerül, hogy a menstruációs ciklus kapcsolatban van a holdfázisokkal, és erre utaltak egyes korábbi kutatások is. Egy 1986-os kutatásban például a résztvevők több mint 28 százalékának újhold fázisában jött meg – ha ez a 826 nőre vonatkozó adatsor az egész populációra érvényes lenne, az azt jelentené, hogy minden negyedik nő újhold fázisában menstruál. A korábbi kutatások azonban rövidebb időtartamokat vizsgáltak, egy 2013-as tanulmány hosszú távon már nem talált összefüggést a menstruációs ciklusok és a holdfázisok között.
Források: BBC, Guardian, CBC News, Healthline
