Manapság az államközi egyezményeket nagyszabású sajtótájékoztatókon jelentik be, amin mindkét fél magas beosztású képviselője magabiztosan mosolyog a kamerákba, és gyakran bárki, a bolygó bármely pontjáról élőben követheti az eseményeket. Maga a formátum nem új, évezredek óta írtak alá emberek egyszerre, egy helyen egyezményeket, talán csak az élő közvetítés számít történelmi léptékben újdonságnak.
De a történelem folyamán voltak más módjai is annak, hogy vezetők közös nevezőre jussanak, és hogy ezt az egyetértést megmutassák a világnak: a középkorban például nem volt ritka, hogy királyok, főnemesek egy ágyban aludtak, hogy így szimbolizálják az egymásba vetett bizalmukat.
Itt persze azonnal felmerülhet az emberben, hogy persze, persze bizalom, és nagyon jó barátok is voltak – a mondat, amiről a filmekből, sorozatokból megtanultuk már, hogy annyit jelent, szeretők voltak. Ezt sok esetben sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk 100 százalékos bizonyossággal, de azért érdemes figyelembe venni, hogy régen máshogy mentek a dolgok. Az emberek akkoriban ritkán aludtak egyedül – vagy azért, mert az egész otthonuk egy légterű volt, amit jó esetben vászondarabokkal választottak szét, vagy azért, mert sok király és nemes szerette, ha leghűségesebb szolgáik az ágyuk lábánál alszanak.
Ahogy egy kézfogás, egy mosoly vagy akár egy hivatalos vacsora ültetési rendje is tele van diplomáciai jelentésekkel, úgy az is erős bizalomról tesz tanúbizonyságot, hogy, mondjuk, két király egy ágyban alszik. Főleg, hogy a hírek akkoriban nem a sajtón vagy a közösségi médián át terjedtek, hanem szóbeszéd útján.
Talán a leghíresebb példa erre Oroszlánszívű Richárd angol király, aki francia kollégájával, II. Fülöppel bújt ágyba. Richárd ekkor még csak herceg volt, és 1187-ben azért találkozott Fülöppel, hogy lezárják a legutóbbi, Észak-Franciaországért folyó konfliktust. Krónikások feljegyzései szerint remek barátok voltak, és Richárd tovább maradt, mint apja ezt szerette volna. A herceg és II. Fülöp sok időt töltöttek együtt, gyakran egy tálból ettek, és leírások szerint sokszor egy ágyban aludtak. Több 20. századi történész ebből arra következtetett, hogy az uralkodók melegek voltak, de ez nem egy általánosan elfogadott elmélet – még ha Az oroszlán télen című filmben az Anthony Hopkins által alakított Richard karakterét is ez alapján alkották meg.
Egyébként a két király viszonya hamar megromlott, leginkább azért, mert míg Richárd dicsőséges hősként tért vissza a harmadik keresztes hadjáratból, Fülöp közel sem volt ilyen sikeres. Sok összeszólalkozásuk volt, de az egyik legnagyobb sértés az volt, amikor Richárd visszautasította Fülöp húgának kezét. 1193-ban Fülöp megtámadta az akkor épp német-római fogságban ülő Richárd normandiai területét, és a következő évben szabaduló Richárd 300 hajóval megindult Normandiába.
Ezt több év csatákkal, fosztogatással, ármánnyal és köpönyegforgatással teli háború követte, de Oroszlánszívű Richárd 1198-ra visszaszerezte az 1193-ban elvesztett terület nagy részét. Egy kicsit billegős békekötés után Richárd 1199 áprilisában még megtámadta Châlust, ahol halálos sebet kapott.
Ennyi évszázad távlatából nem lehet egyértelműen megállapítani valaki szexuális irányultságát, de az biztos, hogy az egy ágyban alvás közel sem számított olyan bensőséges tevékenységnek a középkorban – vagy akár még a 20. század elején, gondoljunk csak a csokigyáros Charlie egy ágyban élő nagyszüleire –, mint most; de az biztos, hogy a feltétlen bizalom jele volt.
