Marilyn Monroe leghíresebb jelenetét 14-szer rontották el a rajongók, végül négyezer kilométerrel odébb kellett újraforgatni
Ha azt mondom, Marilyn Monroe, valószínűleg mindenki lelki szemei előtt ugyanaz az ikonikus fotó jelenik meg, ahogy a színésznő egy manhattani utcán áll a mozi előtt, és a metró szellőzőjéből feláramló huzat fellibbenti a szoknyáját, amit kacagva próbál a helyén tartani. A kép a Hétévnyi vágyakozás (Seven Year Itch) című film egyik jelenetének forgatásán készült, 1955-ben ez a romantikus vígjáték tette Monroe-t igazi nemzetközi szupersztárrá.
A jelenetet New York belvárosában, a Lexington Avenue és az 52. utca sarkánál forgatták, ahol az ötvenes években egy népszerű mozi állt. A sztori szerint ebből a moziból jön ki Monroe és a film férfi főszereplője, Tom Ewell, Monroe meghallja, hogy alattuk éppen elhalad a metró, rááll a szellőzőrácsra, és kacéran azt kérdezi, „Ó, érzed a metróból a szellőt?”, miközben a huzat felfújja a szoknyáját, kivillan a lába és egy pillanatra az alsóneműje is. Ez akkoriban példátlanul provokatívnak és őrjítően szexinek számított.
Bár a híres szellőzőt nem jelzi semmi, és a mozi helyén ma már egy irodaház áll, máig népszerű „titkos” turistacélpont. Az itt tömegével szelfizők valószínűleg nem tudják, hogy a filmben valójában nem az itt felvett jelenet szerepel, hanem egy újraforgatott verzió, amit négyezer kilométerrel odébb, Kaliforniában, a Fox hollywoodi stúdiójában forgattak le az utómunka során.
Monroe a Hétévnyi vágyakozás forgatásakor már elég nagy sztár volt Amerikában, túl néhány nagy sikerű filmen, illetve a kor legismertebb baseballozójával, Joe DiMaggióval kötött házasságán. A kapcsolatuk elég viharos volt, így folyton a bulvárlapok címlapjain szerepeltek. Amikor elterjedt a hír New Yorkban, hogy Monroe új filmje készül a városban, paparazzik tucatjai és rajongók százai bukkantak fel folyton a forgatási helyszíneken. Ez csúcsosodott ki a mozis-metrószellőzős jelenet felvételénél, amit hiába szerveztek hajnali egy órára, a korabeli sajtóbeszámolók szerint nagyjából száz fotós és több ezer rajongó gyűlt össze a kordonokon túl, hogy élőben figyelje, ahogy mozitörténelem születik.
Az alig kétperces jelenetet 14-szer vették fel, és a tömeg minden alkalommal olyan üdvrivalgással fogadta a szoknya fellebbenését, mintha a Bajnokok Ligája döntőjében rúgott volna éppen gólt a kedvenc csapatuk. Hajnali négykor végül berekesztették a forgatást, de a rendező, Billy Wilder még ekkor sem volt elégedett az elkészült anyaggal. Ő egyébként akkor már háromszoros Oscar-díjas volt, később nyert még négyet, és ő rendezte Monroe leghíresebb filmjét, a Van, aki forrón szeretit is. Végül a New York-i forgatás befejezése után, már az utómunkálatok alatt rendelte el a jelenet újraforgatását Hollywoodban, a Fox stúdiójában, ahol díszletként újraépítették a jelenet egész manhattani hátterét.
A film és az instant legendássá váló jelenet nemcsak Monroe karrierjében jelentett sebességváltást, de a magánéletében is – DiMaggio ugyanis óriási balhét csapott a szerinte öncélúan magamutogató jelenet miatt, és az életrajzíróik szerint ez nagyban hozzájárult a válásukhoz: Monroe pár héttel a forgatás után és még a film premierje előtt adta be a válópert.
(Források: Guardian, Biography.com)
