Fura, apokaliptikus látványt nyújtanak idén Alaszkában egyes folyók és patakok: a vizük rikító narancssárga, helyenként vöröses árnyalatú lett. Első pillantásra ipari szennyezésre emlékeztet a jelenség, a kutatók szerint azonban nem vegyi katasztrófáról van szó, hanem a klímaváltozás egyik leglátványosabb következményéről. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) év végén bemutatott, az Északi-sarkvidékről szóló éves jelentése szerint több száz sarkvidéki folyó és patak színeződött el élénk narancsszínűre. Az ok az, hogy a felmelegedés hatására olvadni kezd az örökfagy (permafroszt), amelyből az ott természetes módon jelen lévő vas és más fémek fokozatosan felszabadulnak.
A vízzel és oxigénnel érintkezve ezek oxidálódnak – vagyis rozsdásodnak –, és elszínezik a természetes vizeket. A jelenséget a Brooks-hegység térségében dokumentálták részletesen, de a felmérések szerint több száz kilométeren át érinti Észak-Alaszka eldugott területeit. A rozsdás folyók egyértelműen jelzik, hogy az Északi-sarkvidék jóval gyorsabban melegszik, mint a Föld globális átlaga. A NOAA idén huszadik alkalommal adta ki az úgynevezett Arctic Report Cardot, amely az északi térségek gyors átalakulását követi nyomon. Matthew Druckenmiller, a jelentés főszerkesztője és a coloradói Nemzeti Hó- és Jégadatközpont vezető kutatója szerint a legutóbbi év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb és legcsapadékosabb az Északi-sarkvidéken.
„Az Északi-sarkvidék gyakorlatilag a bolygó hűtőszekrénye. Amikor ez a térség olvadni és melegedni kezd, annak hatása van a globális éghajlatra, a tengerszint emelkedésére, az időjárási mintázatokra, és a kereskedelmi halászatra is” – mondta Druckenmiller. A rozsdásodó folyókat először 2018 körül kezdték észlelni: „a régióban élőktől kaptunk jelzéseket, pilótáktól is, akik gyakran repülnek a terület felett, valamint a nemzeti parkokban dolgozóktól” – mondta Josh Koch, az amerikai földtani intézet (USGS) kutató hidrológusa, akinek munkája szintén bekerült az idei jelentésbe.
A műholdfelvételek, vízvizsgálatok és helyszíni megfigyelések azt mutatták, hogy színeződés gyors, hetek, vagy akár napok alatt is bekövetkezhet. „Gyakran csak akkor válik narancssárgává a víz, amikor eléri a patakot, ott viszont a vas és más fémek kicsapódnak, és létrejön ez az erős elszíneződés” – mondta Koch. Nemcsak vas, hanem más fémek – például réz és alumínium – is felszabadulnak az olvadó talajból.
Mindez káros hatással lehet a halakra, ami tovagyűrűző hatással lehet az egész táplálékláncra. A kutatók vizsgálják, hogy a folyamat veszélyeztetheti-e a vidéki közösségek ivóvízellátását, de eddig közvetlen egészségügyi hatást nem mutattak ki. A NOAA jelentése szerint a vasban gazdag víz növeli a folyók savasságát, ami már most érzékelhető hatással van egyes halfajokra.
A Dolly Varden nevű lazacféléknél például meredeken csökkent az ivadékok száma, ami a kutatók szerint nagy valószínűséggel a vízbe kerülő fémekkel lehet összefüggésben. Mindeközben az Északi-sarkvidék más területein is drámai változások zajlanak. A grönlandi jégtakaró 2025-ben 129 milliárd tonna jeget veszített, folytatva a hosszú távú csökkenő trendet.
A Grönlandon kívüli sarkvidéki gleccserek az 1950-es évek óta gyorsan vékonyodnak, az alaszkai gleccserek átlagosan mintegy 38 métert veszítettek vastagságukból. A tengeri jég kiterjedése szintén rekordkicsi: 2025 márciusában a műholdas mérések 47 éves történetében a legkisebb maximális értéket regisztrálták. A gleccserek olvadása nemcsak hosszú távon veszélyes a tengerszint-emelkedés miatt, hanem közvetlen kockázatokat is jelent.
Az alaszkai nagyváros Juneau közelében található Mendenhall-gleccser olvadása például az elmúlt években hirtelen gleccsertavi kiáradásokat okozott, pusztító árvizekkel. Az Északi-sarkvidéki óceán vize is átalakulóban van. Egyre melegebb és sósabb atlanti víz jelenik meg a térségben – a jelenséget a kutatók „atlantifikációnak” nevezik –, ami tovább csökkenti a tengeri jég mennyiségét. Hasonló folyamat zajlik a Bering-tengerben is, ahol a felmelegedés átrendezi az élővilágot: délebbi fajok jelennek meg, miközben az északi fajok visszaszorulnak.
Mindez nemcsak az ökoszisztémákat, hanem a hagyományos vadászatot és a kereskedelmi halászatot is súlyosan érinti. „Ennek a láncolatnak a megbomlása szorosan összefonódik az Északi-sarkvidéken élő emberek életével” – fogalmazott Druckenmiller. A jelentés mindezt egy olyan időszakban teszi közzé, amikor az Egyesült Államokban politikai viták kísérik a klímakutatást. Donald Trump elnök többször átverésnek nevezte a klímaváltozást, kormányzata pedig jelentős forrásmegvonásokkal, elbocsátásokkal és a Nemzeti Klímaértékelés leállításával szűkítette a kutatási lehetőségeket. „Gyakorlatilag mindent, ami a klímaválsághoz kapcsolódik, súlyos megszorítások értek” – mondta Jennifer Francis, a Woodwell Climate Research Center kutatója.
Források: NPR / Futurism / New York Times
