Bár ma már tudjuk, hogy Thomas Alva Edison néhány esetben mások szabadalmait vette meg vagy akár lopta el, nehezen vitatható, hogy korszakos feltaláló volt. Rengeteget tett többek közt a hangtechnika fejlődéséért és az elektromosság elterjedéséért, neve a 19. század végén és a 20. század elején egyet jelentett a haladással. Ezt a nevet használta ki fia, Thomas Alva Edison Jr., amíg az apja be nem perelte őt.
Az idősebb Thomas Edison kétszer nősült. 1871-ben elvette Mary Stilwellt, aki az egyik gyárában dolgozott. A nőtől három gyereke született, a második volt Thomas Jr., aki 1876-ban jött világra. Stilwell 1884-ben meghalt, és a feltaláló két évvel később elvette a nála sokkal fiatalabb Mina Millert, akitől további három gyereke született. Érdekesség, hogy Edison a morzekód megszállottja volt – annyira, hogy Miller kezét úgy kérte meg, hogy lekopogtatta neki a szavakat. Emellett a morzekód rövid és hosszú jele után Dotnak becézte az elsőszülöttjét, az ifjabb Thomast pedig Dashnek (magyarul kb. Ti és Tá).
Edison rengeteget dolgozott, ezért keveset törődött a gyerekeivel. Amikor mégis tudott rájuk időt szakítani, játék helyett az intellektuális fejlődésüket erőltette. Egyik lánya visszaemlékezése szerint naponta kellett enciklopédiákat olvasniuk, az étkezőasztalnál pedig a feltaláló rögtönzött kvízekkel tesztelte a gyerekeit. Aki rosszul válaszolt, annak forró kanalat nyomott a kézfejéhez.
Ilyen környezetben nőtt fel a kis Thomas, aki már a legelején sem tudott megfelelni apja magas elvárásainak. Nyolcéves volt, amikor meghalt az anyja, azután főleg közeli rokonai nevelték őt. A fiú bentlakásos iskolákban töltötte a kamaszéveit, kevés barátja volt. A tanulásban nem jeleskedett, 17 évesen ki is maradt a középiskolából. Apja egyre ellenségesebben viselkedett vele, sosem titkolta, hogy Thomas Jr.-ra óriási csalódásként tekint. Munkát azért adott neki: a fiú Edison egyik bányaüzemében dolgozott egy ideig, de csak egyszerű feladatokat kapott a vállalati hierarchia alján. „Nem tudok munkát adni neki a laboratóriumban, mert teljesen analfabéta tudományosan és más szempontból is” – panaszkodott róla egy alkalommal az apja.
A magányos és frusztrált Thomas Jr. ebben a helyzetben a szeszhez fordult, így a húszas évei elejére már alkoholista és depressziós volt. 1899-ben feleségül vett egy rossz hírű színésznőt, de már a nászútról külön érkeztek vissza, és bejelentették, hogy elválnak. A nő legnagyobb kifogása az volt újdonsült férje ellen, hogy rengeteget iszik.
Az ifjabb Edison egyre inkább lecsúszott, így gyanús üzletemberek könnyen rávehették, hogy jó pénzért adja a nevét áltudományos csodaszerekhez és „találmányokhoz”. A fiatal férfit talán az is motiválta, hogy ha feltalálóként tetszeleg, az olyan, mintha apja nyomdokaiba ért volna. Az 1890-es évek végétől kezdve sorra jelent meg a neve olyan cégekben, mint a Thomas A. Edison, Jr. Chemical Co., az Edison Jr. Electric Light and Power Company vagy a Thomas A. Edison, Jr. Improved Incandescent Lamp Company. A cégnevek szándékosan megtévesztők voltak, hogy az emberek azt gondolják, az idősebb Edison vállalkozásairól van szó. A termékek hirdetései sem részletezték, hogy a híres feltaláló fiáról van szó, amikor „a legújabb Edison-felfedezést” emlegették.
Az egyik ilyen termék a varázstinta (Wizard Ink) tabletta volt, amiről forgalmazói azt állították, hogy vízben oldva csomó- és üledékmentes, elsőrangú tintát produkál. A tintát a hirdetése szerint az ország vezető bankjai tesztelték, ami persze nem volt igaz. De ez még ártalmatlan átverés volt a Magno Electric Vitalizerhez képest.
Ez egy egyszerű eszköz volt, aminek két rézlapját a fejre kellett helyezni, és esetleg egy orrdugót is lehetett venni hozzá. A termék leírása szerint elektromosan stimulálta az idegeket, és ezáltal beindította a szervezet öngyógyító folyamatait. A hirdetések szerint a magno-elektromos vitalizálás jó hatással volt a vesebajokra, a reumára, különféle női betegségekre, a süketségre, és úgy általában gyorsabban tudtak gondolkodni tőle az emberek. Természetesen semmilyen pozitív hatása nem volt az eszköznek, az amerikai szabadalmi hivatal arra hivatkozva nem jegyezte be, hogy a találmány „működésképtelen”.
1903-ra megérett a helyzet arra, hogy az idősebb Thomas Edison közbelépjen. Akkorra a posta már eljárást indított csalás miatt Thomas Jr. és a Magno Electric Vitalizer forgalmazója ellen, a fiú pedig fedezet nélküli csekkekkel próbált fizetni. A feltaláló ekkor perre ment, aminek eredményeként bírósági végzést kapott arról, hogy a fia nem használhatja az Edison nevet kereskedelmi vállalkozásokban, sőt rövid időre jogilag kitagadta őt. A család ügyvédje ezután összehozott egy béketárgyalást a két Edison között. Ezen megegyeztek, hogy Thomas Jr. egyáltalán nem fogja használni az Edison nevet, cserébe heti 35 dollár apanázst kap az apjától. Ezt 1906-ban aztán 50 dollárra emelte, ami mai értéken nagyjából 1700 dollárnak (bő 680 ezer forintnak) felel meg.
A fiú betartotta az alkut, ezután már nem állt össze sarlatánokkal, és évekig hol Burton Willard, hol Thomas Willard néven élt. Az apja munkát szerzett neki egy New Jersey-i gombafarmon, ott próbált boldogulni a második feleségével. Továbbra sem élt józan életet, de a nő mindenben kitartott mellette.
Thomas Jr. az 1910-es években még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy büszkévé tegye az apját. A házában épített egy kisebb műhelyt, és a család barátja, Henry Ford támogatásával egy újfajta karburátoron kezdett dolgozni. A munkát hátráltatta a férfi alkoholizmusa és depressziós időszakai, ezért az Ecometer nevű találmány hét év alatt készült csak el. A karburátort alaposan kipróbálták Ford mérnökei, de leszerepelt a teszteken.
Thomas Edison Jr. az 1920-as évek közepétől újra Edison-gyárban dolgozhatott. Ezt a féltestvére, Charles intézte el, aki igyekezett segíteni őt. 1931-ben aztán meghalt az idősebb Thomas Edison, és ekkor Charles beültette Thomas Jr.-t néhány Edison-vállalat vezetőségébe. Ezt a helyzetet már nem élvezhette sokáig: 1935. augusztus 25-én egy springfieldi hotelben meghalt. Edison életrajzírói nem értenek egyet a halál okában, egyesek öngyilkosságról írnak, mások az életmódból következő szívbetegségről. Egyik sem lenne meglepő.
