2024. december 15. – 22:39
„A kezem remegni kezdett, a szívem gyorsan vert, a térdeim elgyengültek” – így emlékezett vissza Howard Tracy Hall arra az 1954. december 16-i napra, amikor sikerült előállítania a világ első szintetikus gyémántját.
A tudósok Antoine Lavoisier felfedezésének köszönhetően már a 18. század végén tudták, hogy a gyémánt valójában szénből van. Arra azonban még közel kétszáz évet kellett várni, hogy kifejlesszenek egy olyan eljárást, amivel mesterségesen elő tudják állítani.
Az 1919-ben mormon családba született Tracy Hall egy Utah állambeli farmon nőtt fel. Már gyerekkorában lenyűgözte Thomas Edison munkássága, olyannyira, hogy negyedikes korában eldöntötte, ha felnő, a General Electricnél fog dolgozni. A Utah-i Egyetemen szerezte meg mesterdiplomát, ezután a háború végéig a haditengerészetnél szolgált, majd visszatért az egyetemre és megszerezte a doktori fokozatot.
Pár hónappal ezután teljesült az álma, és átszelve az Egyesült Államokat, a GE New York-i laboratóriumában kezdett dolgozni, ahol 1953-ban csatlakozott a szintetikus gyémánt előállítását kitűző titkos Superpressure projekthez. A GE célja nem az ékszergyártás volt, a mesterséges gyémántot keménysége miatt az egyre inkább felpörgő iparban akarták hasznosítani. A cég milliókat költött és éveket áldozott egy gigantikus présgép kifejlesztésére, amely képes volt a gyémánt létrehozatalához szükséges irtózatos nyomást kifejteni. Csakhogy, mint kiderült, ez sem volt elegendő, egymást érték a sikertelen kísérletek.
Hall időközben rájött, hogy a drága és csilivili gépnél egy sokkal egyszerűbb, kicsit feljavított Watson-Stillman présgép is jó lenne a célra. Tervével a GE elé állt és fedezetet kért a megvalósításra, felettesei azonban nem kértek a kreatív ötleteiből. A vegyész ezután önállóan vágott bele, hogy egyik barátja garázsában összerakja a gépet. Végül, többszöri nekifutásra sikerült kilobbiznia a cégnél, hogy szerezzenek neki az előállításhoz szükséges carboloy nevű fémötvözetből, ezzel pedig meg is építette a szerkezetet.
1954. december 16-án már minden GE-dolgozó elment a karácsonyi szünetre, amikor Hall a gépe kipróbálásán ügyködött és nem is eredménytelenül – 100 ezer atmoszféra nyomással és 1600 fokos hőmérséklettel, 38 perc alatt létrehozta a világ első szintetikus gyémántját. A kísérletet ezután többször is megismételte és az mindegyik alkalommal sikeresen végződött.
A szünidőből visszatérő főnökei a bejelentése után is szkeptikusan álltak a dologhoz. Egészen szilveszterig, amikor bulizás helyett helyett Hall a GE vezérkarának prezentálta a gépet és módszerét. Az összetákolt gépet ezúttal Hugh H. Woodbury, a labor egyik vegyésze próbálta ki, szintén sikerrel.
A cég vezetőinek öröme nem volt felhőtlen – bár Hall felfedezése korszakalkotó volt, ezzel egyértelművé vált az is, hogy feleslegesen dobtak ki egy halom pénzt a Superpressure-re.
A cég 1955 februárjában, Valentin-napon jelentette be a sikert, a valós körülményekről viszont mélyen hallgattak. Úgy állították be, mintha a gyémánt megszületése a GE csapatmunkájának és az általuk fejlesztett méregdrága gépnek az eredménye lett volna. Hall a cégen belül sem kapott sokkal többet a munkájáért: egyes források szerint 25, de a legtöbb forrás szerint mindössze 10 dolláros jutalommal szúrták ki a szemét, hogy aztán a következő években milliárdos üzletet csináljanak a felfedezéséből.
Hall kiábrándulva hagyta ott korábbi álomcégét, és bár a konkurens cégek versenyeztek a kegyeiért, inkább a Brigham Young Egyetemen kezdett tanítani. Az eredeti terve az volt, hogy itt továbbfejleszti a találmányát, a szövetségi kormányzat azonban időközben titkosította az eljárást és megtiltották Hallnak, hogy használja a gépet vagy akár csak említést tegyen bárhol a folyamatban játszott pontos szerepéről. Az eredeti készülékre a GE jegyeztette be a szabadalmat, Hallt pedig börtönbüntetéssel és óriási pénzbírsággal fenyegették meg, ha eljárna a szája.
A vegyész ezután úgy döntött, megkerüli a szabadalmat és kifejleszt egy hasonlóan működő, de a gyakorlatban mégis másik módszert a szintetikus gyémánt előállítására. A kormány hamarosan az új, tetraéder alakú készülékkel kapcsolatban is letiltotta Hall publikációit, ismét börtönbüntetéssel fenyegetőzve. Ebből végül nem lett semmi, pár hónap után feloldották a titkosítást, Hall pedig végre elkezdhette publikálni kutatási eredményeit. 1966-ban két társával megalapította a MegaDiamond nevű gyémántgyártó céget, ami a mai napig működik.
A tudománynak azonban végképp hátat fordító feltaláló egy ideig mormon püspökként szolgált, majd misszionáriusként Afrikába költözött. Az akkor már Alzheimer-kórban szenvedő Tracy Hall 2008-ban, 88 éves korában halt meg.
(Los Angeles Times, Smithsonian Magazine, Live Science, Washington Post, Today I Found Out)
