2024. október 8. – 05:00
John Sainsbury, Preston Candover lordja, brit mágnás, a Sainsbury’s szupermarketlánc alapító tulajdonosa az 1980-as években több tízmillió fontot adományozott a családjával a londoni nemzeti galéria, a National Gallery új szárnyának megépítésére, amely a Sainsbury-szárny nevet kapta. A terveket az amerikai Robert Venturi posztmodern építész és felesége, Denise Scott Brown készítették, és része volt két szerkezetileg szükségtelen áloszlop az előcsarnokban. Bár Sainsbury meg volt elégedve a tervekkel, az oszlopok enyhén szólva sem nyerték el a tetszését. Ennek hangot is adott, élesen bírálva a terv ezen részét, de az oszlopok sorsába nem szólhatott bele, hiába volt ő a finanszírozó és a névadó is.
2023-ban a galéria megkezdte a Sainsbury-szárny korszerűsítését, kibővítését. Az új tervre kiírt versenyt a New York-i építésziroda, a német születésű Annabelle Selldorf által alapított Selldorf Architects nyerte meg. A 85 millió fontos felújítási terv részeként a két hamis oszlopot elbontották. A munkások az egyik oszlop belsejében találtak egy műanyag mappát, benne egy levéllel. A rejtélyes levél szövege Sainsbury’s-papírra volt nyomtatva, és „Annak, aki megtalálja ezt a levelet” címzéssel ellátva.
A levélben a következő áll: „Ha megtalálta ezt az üzenetet, akkor bizonyára az egyik hamis oszlopot bontja, amely a National Gallery Sainsbury-szárnyának előterében állt. Úgy vélem, hogy a hamis oszlopok megépülése az építész hibája, és meg fogjuk bánni, hogy elfogadtuk a terv ezen részét. Legyen köztudott, hogy ennek az épületnek az egyik adományozója rendkívül boldog, hogy az önök generációja úgy döntött, hogy megszabadul a felesleges oszlopoktól.”
Az 1990. július 26-i keltezésű levelet John Sainsbury rejtette el az egyik oszlop belsejében. Az előcsarnok építése közben bejutott a helyszínre, és észrevétlenül bedobta az egyik, építés alatt álló betonoszlopba.
Kelésből kripta, majd cirkuszi bohóc: a megosztó szárny
Az 1824-ben alapított londoni National Gallery 1991-ben átadott Sainsbury-szárnyát a kezdetektől fogva viták övezik. A szárny eredeti építészeti tervei megosztóra sikerültek, nem váltottak ki osztatlan sikert a brit elit köreiben. A terveket III. Károly király – akkor még Wales hercege – az egyik elhíresült nyilatkozatában „egy kedves, elegáns barát arcán lévő szörnyű keléshez” hasonlította. Az első terveket végül elvetették.
A Sainsbury család tagjai állítólag 40 millió fontot ajánlott fel a terv újraalkotására és a projekt finanszírozására. Venturi és Scott Brown átalakították az eredeti tervet. Neil MacGregor, a National Gallery akkori igazgatója így nyilatkozott az Art Newspapernek, amikor a Sainsbury-szárnyat tervezték és építették: „Venturi azt akarta, hogy az előcsarnok egy hatalmas kripta érzetét keltse, amely az emeleti galériákhoz vezet.” John Sainsbury viszont azt gondolta, hogy az új terv áloszlopai eltakarják az előadóterem és az időszaki kiállítások bejáratát, és ezzel összezavarják a látogatókat.
Az igazgató végül az 1980-as évek végén arra jutott, hogy elfogadja a hamis oszlopokat: „Bár voltak hátrányai, Venturinak egységes elképzelése volt az előcsarnok, a lépcsőház és a fő galériák közötti szerves kapcsolatról. Úgy éreztem, hogy összességében hagynunk kell, hogy az építész legyen az építész.” A Sainsbury-szárnyat végül 1991-ben adták át, II. Erzsébet királynő nyitotta meg.
A galéria jelenlegi igazgatója, Gabriele Finaldi szerint az eredeti kialakítás már nem alkalmas az évi hatmillió látogató befogadására, különösen, hogy most az egész épület főbejárataként szolgál, pedig eredetileg nem így volt tervezve. A megnövekedett biztonsági követelmények további bonyodalmat okoznak, ezért szükségessé vált a szárny kibővítése.
Robert Venturi nem élte meg a szárny átalakítását, de építésztársa és özvegye, Denise Scott Brown élesen bírálta a Selldorf Architects új terveit: „Cirkuszi bohócot csinál az épületünkből.”
Nem mondta volna, hogy „én megmondtam”, de ő tényleg megmondta
John Sainsbury 2022-ben, 94 éves korában halt meg, így nem élhette meg elegáns visszavágásának fogadtatását. Özvegye, a 91 éves Anya Linden és gyerekei azonban igen. „Nagyon örülök, hogy John levele előkerült, és úgy gondolom, megkönnyebbült, és örült volna a galéria új terveinek és annak, hogy tágasabb lesz az előcsarnok” – nyilatkozta Linden az Art Newspapernek. Ő és lánya jelen voltak, amikor a levelet eltávolították az oszlopból.
„Apám sosem mondta volna azt, hogy »én megmondtam«, de biztosan felvonta volna a szemöldökét, és egy szelíd mosollyal nyugtázta volna, hogy végre mindenki belátta, mi a helyes döntés” – mondta John fia, Mark Sainsbury.
A BBC Radio 4 Today című műsorában Mark arról is mesélt, hogy nagy valószínűséggel nagybátyja, Simon volt az ötlet értelmi szerzője: ő javasolta a jövőbe küldött levelet egyfajta békés megoldásként és elegáns visszavágásként, hogy John Sainsbury kifejezhesse elégedetlenségét.
(Források: NBC News, BBC, The Art Newspaper, Guardian, Archinect)
