2024. október 6. – 15:53
1984-et írunk, hét évvel vagyunk 2Pac debütáló szólólemezének (2Pacalypse Now) megjelenése előtt. A 13 éves Tupac Shakur családjával maga mögött hagyta New Yorkot, és Baltimore-ba költöztek, mivel anyja – aki ez idő alatt drogfüggőséggel küzdött – nehezen talált munkát. Shakur a nyolcadik osztályt a Roland Park általános iskolában járta ki, majd a Dunbar gimnáziumban folytatta a tanulmányait. Egy év múlva ismét váltott, és 1986-ban, tizedikes korában átiratkozott a Baltimore School for the Arts nevű művészeti iskolába, az itt töltött két év pedig nagyban meghatározta a karrierjét.
Shakur ekkoriban írta meg első rapszövegeit MC New York néven, és csatlakozott a Young Communist League USA nevű kommunista ifjúsági szervezethez is, a főbb politikai nézetei ekkor alakultak ki. A társadalmi témákat boncolgató szövegeiről híres előadó első, Baltimore-ban írt, kezdetleges rapdalában rögtön a fegyverviselés korlátozása mellett érvelt, mivel egyik közeli barátját lelőtték. Shakur sok zenei műfajban megtalálta magát, ekkoriban csavarodott rá például a brit és az ír popzenére is, és bármennyire karakteridegennek tűnik, Kate Busht, Sinead O'Connort, Culture Clubot és U2-t is hallgatott.
Ehhez elengedhetetlen volt az intézmény támogató közege és pezsgő kulturális élete. A baltimore-i iskolában a lelkes Tupac Shakur szivacsként szívta magába a művészeteket:
behatóbban is megismerkedett a költésszettel, a jazzel, a színészettel, és emellett balettozott is: ő játszotta a Diótörő egérkirályát egy iskolai színdarabban.
Mindez utólag azért hat akkora szenzációnak, mert a rappert a maszkulin stílusáról és szövegeiről ismerte meg a közönség, amitől papíron elég távol áll a balett. Pedig a kicsi Shakur a megszólalók szerint érzékeny irodalmi alkat volt, akit a színház és a tánc terelt a szövegírás felé.
Erről az időszakról ikonikus felvételek is fennmaradtak az utókornak: a Baltimore School for the Arts 1987-es videójában Shakur cigánykerekezik, táncol és több archív fotón is szerepel az osztálytársaival, az egyiken például épp egy balettóra alatt fényképezték le. A rövid videó végén el is mondja, hogy a zene mellett különösen érdekli a színészet és a balett. Ezt követően bevágnak egy meglepő listát Shakur kedvenc zenéiről, ezen néhány rapper (például Kool G Rap) mellett feltűnik Bob Marley, Don McLean, Aretha Franklin és Kate Bush neve is. Bushtól megszólal a Wuthering Heights című dal, ami az előadó narrációja szerint egyike azon daloknak, amik az iskolai évek alatt az „élete háttérzenéjévé váltak”.
Shakur az iskolában összebarátkozott Dana Smithszel, aki tehetséges beatboxos volt, gyakran jártak át egymáshoz zenét hallgatni, és többször felléptek duóban: Shakur rögtönzött szövegeket rappelt, Smith pedig adta alá az alapot. A formációjukkal több iskolai versenyt is megnyertek Baltimore-ban, ahol általában kreatív szövegírás volt a cél valamilyen irodalmi témában.
Az iskola videójából kiderül, hogy a későbbi rapsztár előszeretettel forgatta William Shakespeare és Niccolò Machiavelli műveit is. Az olasz író és filozófus irodalma egyébként sorsszerűen végigkísérte 2Pac életét: a börtönben töltött hónapjai alatt (ahol szexuális zaklatás miatt ült) Machiavelli A fejedelem című államelméleti tanulmányát olvasta 1995-ben, mindez pedig akkora hatást gyakorolt rá, hogy felvette a Makaveli művésznevet. Első posztumusz lemeze – amiben a menedzsmentjén és jogutódjain kívül még saját keze is benne volt – már ezalatt az előadói név alatt jelent meg.
Shakurt inspirálta továbbá Victor Hugo Nyomorultak című műve és az 1983-as, The Gospel at Colonus című színdarab is, ami Szophoklész Oidipusz király című tragédiájának egy alternatív afroamerikai zenés feldolgozása. Bár Shakespeare nevét nem vette fel a rapper, talán ő gyakorolta rá a legnagyobb hatást az összes szerző közül, amit egy Los Angeles Timesnak adott interjújában bővebben is kifejtett 1995-ben:
„Imádom Shakespeare-t. Ő írta a legdurvább történeteket. Elég, ha megnézed a Rómeó és Júliát. Az egy valódi gettócucc” – mondta a lapnak a rapper, aki hozzátette, hogy a színház inspirálta őt a szövegírásban.
Majd továbbment, és monológjában párhuzamot vont a két rivális család vetélkedése és az akkori Amerikát szétfeszítő, Bloods–Crips-féle bandaháborúk között: „Van Rómeó a Bloodsból, aki beleszeret Júliába, egy nőbe a Cripsből, és a két bandából mindenki ellenük van. Ezért el kell menekülniük, és a végén hiába halnak meg. Igazán tragikus sztori” – elemezte Shakur, aki ekkorra a legnépszerűbb gengszterrapper lett az Egyesült Államokban. Az interjúban hasonló magasságokban beszélt még a Macbethről is, a kegyetlen gyilkosságról mesélő műről kortársa, Scarface dalai jutottak eszébe, akivel karrierje során maga is együttműködött.
Donald Hicken, az iskola színházi tanszékét vezető tanár ott volt Shakur egyik első meghallgatásán. Hicken így emlékezett vissza az első benyomásaira a Baltimore Magazine-nak: „Annyira tehetséges volt. Az első dolog, ami feltűnt, hogy rendkívül karizmatikus. Már az elejétől fogva éreztük, hogy ő igazán nagy tehetség.” A tanár szerint Shakurnak nem voltak jó jegyei, de érdeklődése miatt kiemelkedett a többi diák közül: „Hihetetlenül okos és kíváncsi volt, még ha tanulmányi szempontból nem is számított különösebben jó tanulónak” – mondta Hicken, aki kiemelte, hogy Shakur az ebédszüneteit gyakran a könyvtárban töltötte, ahol különféle irodalmi műveket olvasott.
Shakur halála előtt beszélt arról, hogy szeretné, ha egyszer Shakespeare művészetéhez hasonlóan elemezné az utókor az ő szövegeit is. Ő már nem élte meg, de az álma később valóra vált: a Berkeley és a Harvard Egyetemen is tartottak olyan kurzusokat, ahol a tananyag része volt 2Pac szövegvilága. A Shakespeare and Youth Culture című könyv idéz is egy tanárt, aki az egyik órán kiemelte, hogy a két szerző nem is áll olyan távol egymástól:
„Tupac Shakur nem az erény mintaképe volt, de Shakespeare sem. Shakespeare Shakurhoz hasonlóan gyilkosságról, nemi erőszakról és öngyilkosságról írt.”
A híres baltimore-i művészeti sulihoz egy másik sorsszerű történet is kötődik. Shakur egy osztályba járt Jada Pinkett színésznővel, a fenti videó egyik jelenetében ráadásul együtt táncolnak a Parents Just Don't Understand című dalra, ami Pinkett későbbi férjének, Will Smithnek a legendás száma 1988-ból. „Pac intenzív és rendkívül szenvedélyes karakter volt – mondta Pinkett a Tupac Remembered című könyvben. – Imádta Shakespeare-t. A színészet a szelleme szerves része volt.”
(Források: Hiphop Hero, Vice, Los Angeles Times, Baltimore Magazine)
