A legek embere volt. Csaknem 111 évet élt, ott volt IV. Károly király megkoronázásánál, átvészelt világháborúkat és forradalmakat, mindezt derűvel, sosem szűnő tudásvággyal és mély emberséggel. A Brandeisz-ugrást ő fejlesztette ki, azon kevesek egyike volt, aki megélte, hogy szupercentenárius pedagógusként fogadja a gratulációkat. Brandeisz Elza bújtatta Soros György anyját a zsidóüldözés évei alatt, és haláláig szoros kapcsolatot tartott az ő Gyurikájával, aki Sopronban is meglátogatta.
Sok helyen ismerik a nevét
Brandeisz Elza nevét több okból is lehet ismerni. A soproniak azért, mert a helyi sajtó hosszú éveken át rendre beszámolt az egyedül élő, ősz hajú néni születésnapjairól. Előbb a századikról, aztán még tízszer minden szeptemberben. Bőven a száz felett is olvasott, követte a közélet eseményeit – és tornázott. A mai ötven–hatvan éves soproniak ma is emlegetik a gyerekkorukban a strandon látott nénit, aki vicces fürdőruhában tornagyakorlatokat végzett a törölközőjén.
De ismerik a nevét a Balatonalmádihoz tartozó Vörösberényben is, ahol az iskola falán márványtábla őrzi a nevét, és őrzi emlékét a jeruzsálemi Jad Vasem intézet, a holokauszt áldozatainak és hőseinek izraeli emlékhatósága is. Sőt, a művészi tornászoknak is rémlik valami: a Brandeisz-ugrás, amit állítólag nagyon nehéz megcsinálni.
Brandeisz Elza 1907. szeptember 18-án született Budapesten, polgári családban. Gyerekkorában a nyarakat a ruszti (ma az ausztriai Rust) rokonoknál töltötte. A családban a tudás érték volt, mindenki sokat olvasott, a tájékozottság, az egészséges életmód, a nyitott szemlélet és a mély hit egyaránt jelen volt.
A fiatal Brandeisz Elzát sok minden érdekelte, moziba, színházba, előadásokra járt. Mozgékonysága, energikussága miatt került a híres Kállai Lili iskolájába és vált hamarosan elismert mozgásművésszé. A Mozdulat Kultúra című folyóirat 1934. évi második számának címlapján már az ő fotója szerepelt.
Élete végéig őrizte az egykori plakátokat és fotókat, amik a harmincas években hirdették: Brandeisz Elza mozgásművész. Okleveles tanárnőként oktatta növendékeit a mozgás szeretetére, a test és a lélek harmóniájára.
Pénzt kérni? Csak egy iskolára
A zsidótörvények életbe lépésekor megmentette a Lajta Béla építészhez éppen akkor férjhez ment Kállai Lili iskoláját: evangélikus lévén a nevét adta az intézetnek, így az tovább működhetett, hiszen csak az árják vezethettek üzletet. Amikor Kállai Lili, akkor már Lajtai Bélanéként, gettóba került, barátnője élelemmel látta el. Szálasi Ferenc hatalomra kerülése után pedig portugál menlevelet akart szerezni neki, a hamisító lakásában azonban a nyilasok letartóztatták és egy napig fogva tartották. Barátnője 1945 januárjában szabadult a gettóból.
Budapest bombázásakor anyjával és nővérével a család balatonalmádi nyaralójába költözött. Egy győri ismerős révén ismerkedett meg Soros Tivadarnéval, akit aztán itt bújtatott. Egy ágyon osztoztak, a nyaraló egyetlen szobájában. A fiatal nőt gyakran meglátogatta fia, Soros György is, és egy időre ő is odaköltözött. Életre szóló barátságot kötöttek, az üldözöttek és a megmentő.
Olyannyira életre szólót, hogy Soros György az utolsó pillanatig támogatta őt, kivitte magához Amerikába is, sőt, többször meg is látogatta Magyarországon. Az utolsó években persze már csak titokban. Mint a legtöbb lakásban, ahol a családtagok fotói díszítik a polcokat, Brandeisz Elza komódján is álltak fényképek a díszes keretekben. A legtöbb képen Soros György mosolygott.
A Vörösberényi Általános Iskola tulajdonképpen ennek a barátságnak köszönheti létét. Brandeisz ugyanis egyetlenegyszer kért pénzt az üzletembertől, nem magának, hanem a vörösberényieknek. A háború után ugyanis a mozgásművészet helyzete ellehetetlenült, az új kommunista kormány 1948-ban be is tiltotta. Brandeisz Balatonalmádiban, illetve Vörösberényben lett testnevelő tanár. Lánycsapata országos tornászbajnokságot is nyert. Elismert és közkedvelt alakja lett a településnek, tanítványai évtizedek múlva is buszos kirándulásokat szerveztek, hogy egykori tanítójukat meglátogassák Sopronban.
A vörösberényi gyerekek a kilencvenes évek végén ideiglenes épületekben, rossz körülmények között tanultak, óriási szükség volt egy új iskolára. És akkor Brandeisz Elza pénzt kért az amerikai üzletembertől. Soros pedig százmillió forintot adott magánvagyonából az új épületre, aminek alapkövét együtt tették le.
Aprócska házban egy óriási lélek
Brandeisz Elza – vagy ahogy időskorában a környezetében mindenki hívta, Elza néni – 1963-ig tanított Balatonalmádiban, akkor egy másik barátnő, Storno Gáborné hívására Sopronba költözött. Nyugdíjasként a Soproni Múzeum tárlatain kalauzolta a vendégeket. Sosem ment férjhez, családtagjait sorra eltemette. Csendesen, de tevékenyen élt, csak élete utolsó két évében betegeskedett és vált egyre gyengébbé. Gondozói között volt olyan, aki anyjától örökölte meg Elza néni barátságát és szeretetét.
Aprócska soproni házában két televízió állt egymással szemben. Az egyiken a magyar híradásokat nézte, a másikon az osztrákokat. Napilapokat, folyóiratokat kért ajándékba, minden érdekelte.
Brandeisz Elza 1995-ben vette át a Világ Igaza kitüntetést. A Jad Vasem intézetet Izrael 1953-ban alapította, a holokauszt kutatásával, oktatásával, forrásainak gyűjtésével és bemutatásával foglalkozó tudományos intézet. A holokauszt idején zsidókat önzetlenül mentő keresztényeknek adományozzák a Világ Igaza elismerést. Jeruzsálemben már terebélyes fává nőhetett a Brandeisz Elza bátorságát jelképező egykori csemete.
Elza néni 2018. január 6-án aludt el végleg. Sírján nincs virág, csak a természet öleli körül.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
