Elsőre ez lehet hogy furán, vagy akár hihetetlenül hangzik, de egy átlagember képtelen arra, hogy megnyalja a könyökét. Amikor az emberek meghallják, hogy ezt a feladatot gyakorlatilag képtelenség végrehajtani, rögtön mindenki próbálkozni kezd, de az esetek többsége csúfos kudarcba fullad. Oké, adunk egy kis időt, próbálja ki bátran.
Na ugye.
Lenyűgöző anatómiája és fiziológiája ellenére az emberi test korlátok közé van szorítva. Vannak látszólag egyszerű mozdulatok, amiknek a végrehajtására egyszerűen képtelen egy átlagos felépítésű ember, ilyen a könyék megnyalása is.
A kivitelezés számos anatómiai korlátba ütközik, a legnagyobb hátráltató tényező az ízületeink mozgástartománya. Az emberi könyökízület hajlításra és nyújtásra tökéletesen alkalmas, de nem rendelkezik elég mozgástartománnyal ahhoz, hogy a kar elérje a szájmagasságban lévő területet. Gátat szab még a könyöknyaldosásnak, hogy az izmaink és a csontjaink elhelyezkedése és rugalmassága sem megfelelő ehhez.
A kar- és vállizomzat nem elég rugalmas vagy elég hosszú ahhoz, hogy a könyök a szájhoz érjen, ráadásul az izmoknak és az inaknak is van egy természetes határuk, nem lehet egyszerűen meghosszabbítani őket. A testtartás és a kar helyzete szintén fontos szerepet játszik. Ha mindezek ellenére is megpróbáljuk megnyalni a könyökünket, az elég küszködős élmény lesz, tekintve, hogy a művelet végrehajtásához teljesen ki kellene tekernünk a testünket.
A könyöknyalás kérdését ettől függetlenül évszázadok óta nem tudják elengedni az emberek, és sokan nem tudják elfogadni a tényt, hogy a testünk nem erre lett kitalálva, ezért minduntalan különféle módszerekkel próbálkoznak, hogy átlépjék az anatómiai határaikat.
Tippek, trükkök, fájdalom
Az internet tele van arra vonatkozó tippekkel, hogy hogyan érjük el a nyelvünkkel a könyökünket. Az egyik ilyen az, hogy érdemes a gyakorlat előtt speciális bemelegítést végezni. Először érdemes a nyakkörzéssel kezdeni, az óramutató járásával megegyezően körözzünk óvatosan legalább öt alkalommal, majd az ellenkező irányba is ötször.
Ezután forgassuk a vállunkat körbe, mintha saját magunkat ölelnénk, legalább 15 másodpercig tartsuk ezt a pozíciót. Ha ez megvolt, akkor lassan meg lehet próbálni a műveletet, de az sem mindegy, hogy azt hogyan végezzük. Íme, a pontos mozdulatsor, amit érdemes követni:
- Tartsd egyenesen a jobb karod kinyújtott tenyérrel.
- Lazítsd el a vállad és a kezed, de ne szorítsd ökölbe.
- Húzd hátra a vállad, hogy a lapockád kilógjon, majd lazítsd meg a vállaidat.
- Tekerd a karod az állad köré és hozd közel a testedhez, amennyire csak tudod, majd lassan mozgasd a könyököd közel a szádhoz, amennyire csak lehet.
- Most jön a kellemetlen rész: az ellenkező (nem nyalandó) karunkkal próbáljuk meg a másik karunkat közelebb nyomni a szánkhoz. Mindeközben a vállunkat hátra kell feszítenünk, a nyakunkat és az állunkat pedig előre kell nyomnunk. Első körben elég az, ha az állunkkal próbáljuk elérni a könyökünket. Ezután jön a finálé, vagyis a nyelv nyújtása.
A nyelv hosszúságán sok minden múlik, és ezt átvitt értelemben vehetjük úgy általában a nagybetűs életre vonatkozó intelemnek is. De ha maradunk az anatómiánál, a nyelvünk hosszát a nyelvgyök mögötti gégefedőtől mérjük a nyelv csúcsáig. Ezek alapján a felnőtt férfiak nyelvének átlagos hossza 8,5 centiméter, a felnőtt nőké 7,9. A világrekorder ebben egy Nick Stoeberl nevű férfi, akinek a nyelve 10,1 centiméter hosszú, bár arról nincsen információ, hogy a könyöknyalás terén hogy áll.
Mindenesetre a fent említett tippek csak azoknak lehetnek hasznosak, akik rövid alkarral, hajlékony vállakkal és hosszú nyelvvel születtek – százból mindössze egy embert jellemzik ezek az adottságok olyan szinten, hogy összejöjjön neki a könyöknyalás.
