Kicsit több mint húsz éve indította el a Google a saját levelezőrendszerét, a Gmailt, ami azóta gyakorlatilag a világ első számú emailszolgáltatójává vált. Az indulás azonban nem csak az akkor óriásinak, ma viszont már elég kicsinek tűnő egy gigabyte-os tárhellyel kapcsolatos hitetlenkedés miatt maradt emlékezetes, hanem mindenki kedvenc lusta és kövér lasagnezabáló macskája, Garfield miatt is.
A Gmail elnevezés ugyanis nem a Google-nek jutott eszébe először, Garfield alkotója, Jim Davis és csapata már 1997 környékén előhozakodott egy olyan emailszolgáltatás ötletével, amin a képregénymacska rajongói garfieldos emailcímet regisztrálhattak maguknak. Az interneten már csak archív formában elérhető oldalon egy rövid üzenet fogadta azokat, akik az online levelezésüket a hétfőellenes macska neve alatt szerették volna lebonyolítani.
„Garfieldos emailcímet keresel? A legjobb helyen jársz! Itt ingyenesen regisztrálhatsz magadnak email címet. Itt kaphatsz egy INGYENES email postafiókot garfieldos címmel” – szólt az üzenet.
Az ma már nem teljesen tiszta, hogy mire volt jó egy ilyen account, de hogy nem a mai értelemben vett emailfiókot kapott az, aki benevezett egy @catsrule.garfield.com végződésű címre, az biztos. A címet valószínűleg csak valamilyen, az oldalon elérhető szolgáltatáshoz lehetett használni. Az, hogy a Gmail név végül hogy került a Google-höz, már a feledés homályába vész, a legvalószínűbb elképzelés az, hogy a cégnek meg kellett vennie a gmail.com domént Daviséktől.
De a Gmail indulása nem is Garfield miatt lett igazán emlékezetes, a bejelentés dátuma ugyanis egyben egy ügyes trükk is volt. A cég néhány fejese annyira imádta az április tréfákat, hogy a 2004-ben hatalmas újításnak számító 1 gigás ingyenes tárhellyel induló szolgáltatást is április elsején indították el. Ez a tárhely nagyjából 13 ezer átlagos méretű levél tárolását jelentette, ami az akkori konkurenciához, a Microsoft és a Yahoo megoldásaihoz képest több százszoros előnyt jelentett, és gyakorlatilag végtelennek tűnt.
Amikor a Gmail indulásáról szóló cikkek megjelentek, sok olvasó annyira biztosra vette, hogy ez csak egy újabb április tréfa, hogy tömegek hívogatták a szerkesztőségeket, hogy figyelmeztessék őket: hülyét csináltak magukból, bedőltek a cég viccének. Ahogy Paul Buchheit, a Gmail egyik alkotója nyilatkozott nemrég egy interjúban, a cégnek pont ezt volt a célja. „Ez volt a varázslat része, hogy egy olyan terméket hozzunk létre, ami annyira jó, hogy az emberek nem hiszik el, hogy valódi. A Gmail megváltoztatta az emberek elképzeléseit arról, hogy milyen alkalmazásai lehetségesek egy webböngészőnek” – tekintett vissza a forradalmi újításokkal megpakolt szolgáltatás indulására Buchheit.
A cég egyik alapítója, és egyben az április elsejei ötlet kiagyalója, a tréfamester Larry Page úgy promózta a gigantikus tárhelyet az újságíróknak, hogy amikor megmutatta nekik a Gmailt, elsőként azt emelte ki, hogy a kezelőfelületen a törlés gomb nem alapfunkció, mivel nincs rá szükség. Ha a tárhelyek nem is, maga a Gmail-felhasználók köre amúgy nagyon hamar betelt, ugyanis a Google a kezdeti időkben mindössze tízezer embernek adott hozzáférést a szolgáltatáshoz, ennek következtében a szemfüles felhasználók több száz dolláros áron kezdtek seftelni a Gmail-meghívókkal.
Ma egy ingyenes Gmail-fiók alapjáraton 15 gigabyte tárhellyel jár, de ez annyira gyorsan betelik (főleg mert a Google Drive és a Google Photos is ezt használja), hogy sokan választják a havi pár száz forintért elérhető 100 gigás bővítést.