Egyes madarak hangyában fürdenek, nem tudni, miért

2024. május 30. – 05:03

Egyes madarak hangyában fürdenek, nem tudni, miért
Fekete rigó hangyafürdőzés közben – Fotó: artiste9999 / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Mi, emberek általában nem szeretjük, ha hangya mászik ránk. Sokan távolságot tartanak ettől a lénytől, akárcsak a legtöbb rovartól, nem véletlenül riogat hangyákkal a filmművészet is az Andalúziai kutyától az Ők! című ötvenes évekbeli sci-fin át a Hangyák a gatyábanig. A madarak egy része azonban kifejezetten keresi a hangyák társaságát, sőt fürdőzik a jelenlétükben – szó szerint. A fura viselkedés angol neve anting, amit magyarra talán hangyázásnak vagy a tisztálkodás után hangyálkodásnak lehetne fordítani, de maradjunk a kevésbé izzadságszagúan hangzó angol kifejezésnél.

Az anting tudományos szakirodalma a 19. század közepe óta létezik, ezalatt több mint kétszáz madár- és huszonnégy hangyafajról írták le, hogy érintettek a jelenségben. Hangyafürdőt vesznek többek közt szajkók, varjak és pulykák is. A kutatók megkülönböztetnek aktív és passzív antingot. Az előbbi a gyakori, vagyis amikor a madár nemcsak eltűri, hogy rámásszanak a hangyák, hanem egyenesen bedörzsöli magát a rovarokkal. Csőrébe kap egy (néhány madárfaj több) hangyát, és végighúzza valamelyik tollán, aztán a következő tollra újabb hangyát használ el. A hangyák persze nem élik ezt túl.

A passzív anting viszont hangyabarát: a madár csak letelepszik egy hangyaboly közelébe, előretárva kinyújtja a szárnyait, lehasal és vár, hogy ellepjék a hangyák, akár az esti forró fürdő habjai egy túlórázó irodistát. A passzív anting leginkább a vörösbegyek és hollók passziója, de ez sem teljesen erőszakmentes: a hangyawellness után a madár néha belakmározik a rovarokból.

Bár a jelenség jól megfigyelt, nincs konszenzus abban, hogy miért jó ez a madaraknak. Több elmélet is létezik ugyanis az anting magyarázatára. A leggyakrabban említett és legvalószínűbb hipotézis szerint az anting higiéniai célú. A hangyafürdő során a rovarok olyan anyagokat – mindenekelőtt hangyasavat – választanak ki, amik elpusztítják a madarak tollazatában megbújó kis élősködőket, például atkákat, tolltetveket vagy egyes gombafajokat, vagy legalábbis akadályozzák az elszaporodásukat. Ezt az elméletet erősíti, hogy a madarak többnyire olyan hangyafajokat használnak, amik védekezésként hangyasavat permeteznek.

Egy másik teória – ami igazából nem zárja ki az előzőt – a táplálékszerzésre vezeti vissza a furcsa madárszokást. E szerint a madarak a kellemetlen ízű és a szervezetbe kerülve káros hangyasavtól szabadulnak meg azáltal, hogy a tollazatukba dörzsölik a váladékot. A rítus után pedig megeszik a csökkentett savtartalmú hangyát, és hasonló módon elcsipegetnek még pár tucatot. A nálunk is honos seregély például pontosan így tesz, de ez az elmélet legfeljebb részleges magyarázatot adhat, mert akadnak olyan antingoló madarak, amik nem esznek hangyákat, és olyanok is, amik csak szétnyomják és szétkenik magukon a rovarokat.

Egy harmadik lehetőség, hogy a hangya a madarak after shave-e. A madarak a nyári hónapokban vedlenek, lecserélik a tollaikat, és elképzelhető, hogy a hangyák váladékai ezt a folyamatot segítik valahogy, serkentik az új tollak növekedését, és enyhítik a bőrirritációt.

És végül a negyedik elmélet szerint az anting egyszerűen csak jó érzés a madaraknak, nem szolgál semmi fontos célt. Csak egy olyan érzékszervi stimuláció, mint az embereknél a dohányzás vagy a buborékfólia nyomkodása. Sőt, egyes kutatók szerint valamiféle függőség is kialakulhat, ha egy madár keményen rácsúszik a hangyasavra. Az örömforrás-elméletet erősíti, hogy az anting nem szükséges a túléléshez, viszont időigényes tevékenység, illetve hogy egyes madárfajok vígan ugrándoznak hangyafürdőzés közben.

Az antingról már számos kutatás született, de istenigazából egyik elméletet sem sikerült igazolni. Elképzelhető viszont, hogy nem minden madárfajnál ugyanaz a magyarázat, akár több hipotézis is helyes lehet egy-egy szűkebb madárcsoportra, és nincs egyetlen, minden érintett fajra igaz teória. Ráadásul a képet bonyolítja, hogy az antingoló madarak egy része olykor más állatot használ hangya helyett. Megfigyeltek már madarakat, amik csigával, százlábúval, szöcskével, darázzsal vagy hernyóval dörzsölték be magukat, sőt citromhéj és cigarettacsikk is volt már hangyapótlék.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!