A kínai császár miatt sárgák a klasszikus grafitceruzák

2024. február 22. – 04:24

A kínai császár miatt sárgák a klasszikus grafitceruzák
Ceruzák a gyártószalagon – Fotó: Koh-i-Noor

Másolás

Vágólapra másolva

Mielőtt elmerülünk abban, amiről a cím szól, a kommentelők kedvéért megjegyzem, hogy tudom, hogy nem minden grafitceruza sárga. Viszont ha valaki azt mondja, hogy grafitceruza, mire gondol? Sokan valószínűleg egy vékony, hegyes, sárga, hatszögletű rúdra, aminek a végén vagy egy teljesen használhatatlan, papírtépő radír ül, vagy csak simán barnára van festve. Ez azért van, mert a világ egyik, ha nem a leghíresebb ceruzája sárgán indult.

De ne szaladjunk ennyire előre! Valamikor az 1500-as években, az angliai Borrowdale-ben találtak egy egyedülálló grafitlerakatot. Ez olyan tiszta volt, hogy fűrésszel lehetett vágni. Mivel puha és törékeny volt, eleinte zsineggel tekerték körbe vagy báránybőrbe csavarták, de a század második felében egy olasz házaspár rájött, hogy akár fába is lehetne ültetni, hogy strapabíróbb legyen.

A világ más pontjain grafitport agyaggal kevertek, így csináltak ceruzát. A módszert Joseph Hardtmuth szabadalmaztatta 1802-ben. Ekkoriban a legtöbb ceruza színezetlen fával volt körülvéve, de a cég vezetése egyedit akart alkotni. Épp ezért az 1889-es Világkiállításra már sárga ceruzákkal mentek ki, és a standjuk fölött nagy betűkkel az állt, hogy KOH-I-NOOR. Az 1900-as Világkiállításon még díjat is nyertek a ceruzájukkal.

Angliai plakát 1908-ból – Fotó: Heritage Images / History of Advertising Trust / Getty Images
Angliai plakát 1908-ból – Fotó: Heritage Images / History of Advertising Trust / Getty Images

Henry Petroski, egy ceruzatörténelemmel foglalkozó könyv szerzője az Artsy.net-nek azt mondta, hogy a szín- és névválasztással is luxust akartak sugározni. Akkoriban ugyanis a jó minőségű grafit a kínai határ melletti szibériai bányákból származott. Kínában a sárga a császári család színe volt, az alattvalók sokáig nem is viselhettek ilyen sárga ruhákat vagy kiegészítőket. Később a szín a boldogság, dicsőség és bölcsesség szimbólumává vált.

A Koh-i-Noor szintén uralkodói háttérrel büszkélkedhet: ez annak a brit koronaékszernek a neve, ami Erzsébet királyné (II. Erzsébet anyja) koronáját díszíti. A Brit Birodalom összeomlása óta több ország, köztük India, Afganisztán és Pakisztán is azt állítja, hogy a gyémánt őket illeti meg, és követelik vissza.

Petroski szerint Hardtmuthék azért választották ezt a nevet a ceruzának, mert egyrészt a luxus jelképe, másrészt a kiváló minőséget is jelöli. Így forrt össze a sárga szín és a gyémánt neve egy sikeres marketingfogássá, aminek hatására még a cég nevét is megváltoztatták, és aminek hála a ceruza a mai napig megtalálható a boltokban és irodai szekrényekben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!