Horthy Miklós imádta a teniszt, nemzetközi bajnokságokon is elindult

2023. december 5. – 05:05

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy feltűnést keltett elegáns és érdekes játékával a Budapesti Lawn Tennis Clubban 1901-ben egy tengerésztiszt, aki Pickler Henriket 6:1, 6:0 arányban verte meg. Ki lehet ő?

– olvasható abban a most megjelent könyvben, ami a teniszt kvízeken keresztül mutatja be, innen a cím is: Tenisz kvízekre szedve. (A könyvet Ruszanov András, Szabó Attila és Závodni Zsolt jegyzi.) Ha a tengerésztiszt részből indulunk ki a feladványban, a kérdés kizárásos alapon már nem is annyira nehéz, és ha egy kicsivel odébb lapozunk, akkor láthatjuk is, hogy a helyes megfejtés Horthy Miklós. Az akkor 34 éves Horthy Miklós nyilván nem az utcáról beesve játszhatott a klubban, hanem meghívták, ahogy ez annak idején az arisztokráciát jellemezte. Hogy a későbbi kormányzó Horthy vonzódott a sporthoz, még az autósporthoz is, arról közszájon forognak történetek, a teniszhez való kötődése azonban nem ennyire ismert.

A sportág első magyar bajnokságát 1895-ben rendezték meg, 1899-től már Budapest volt az esemény helyszíne. Nem volt nagy késésben a magyar főváros, mert a franciáknál is csak 1891-ben írták ki először a később patinássá váló Roland Garros elődjének tekinthető versenyt.

A tenisz a 19. század végén indult világot meghódító útjára, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is gyorsan gyökeret eresztett, és mivel népszerű volt, természetesen felkerült az első, athéni olimpia műsorára is 1896-ban. Tapavicza Momcsiló szerzett is Magyarországnak egy bronzérmet, igaz, csak a későbbi kutatások derítették ki, hogy őt harmadiknak ismerték el.

Horthy Miklós teniszezik az Esti Ujság 1938. december 25-i számában – Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Esti Ujság, 1938. december – 3. évfolyam, 274–298. szám
Horthy Miklós teniszezik az Esti Ujság 1938. december 25-i számában – Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Esti Ujság, 1938. december – 3. évfolyam, 274–298. szám

Horthy teniszező múltja akkor lett igazán érdekes, amikor már kormányzóvá választották. 1932-ben, a hazai szövetség alapításának 25. évfordulóján kezdtek el cikkezni az újságok a bevezetőben említett bajnokságról, és arról is, hogy a következő fordulóban egy bizonyos Vaniek László két szettben legyőzte a Pólából érkező tengerésztisztet. Horthy a trieszti Adria-bajnokságon is jól szerepelt, két győztes meccs után második lett, és nem is akárki, hanem a prágai Robert Kinzl mögött. Az akkoriban kimondottan nevesnek számító játékos ellen nem volt esélye az ellentengernagynak.

1932-ben ünnepélyes külsőségek közt kapta meg Horthy a szövetség arany díszjelvényét, olyan indoklással, hogy a

„régi aktív versenyzőnek, és a teniszsport igazi barátjának”.

1934-ben az is kiderült, hogy Horthy lehetett az első magyar, aki focilabdába rúgott. Az angolok elleni válogatott meccs előtt felelevenítette a sportlapnak adott interjújában, hogy 1895-ben az angolok ellen már pályára lépett, igaz, nem hivatalos, nemzetek közti válogatott meccsen. A Pólában (mai nevén Pula) állomásozó angol tengerészek mutatták meg a játékukat, és a helyiek által kialakított csapatban helyet kapott az ott szolgálatot teljesítő Horthy is. Erre az időszakra tehető az is, amikor vitorlásversenyen is részt vett.

A kormányzót tehát igazi all round sportembernek tartották, és ez akkor tökéletesen illett is a trendbe. Példának okáért Hajós Alfréd úszásban nyert olimpiát, de emellett fociban is válogatottságig vitte, és az úszást lényegében egy évvel az olimpiai győzelme után be is fejezte. Horthy katonához méltón a vívásban is mutatott tehetséget, az 1896-os millenniumi versenyeken a hadseregben jó eredményeket ért el. Aranyérmet kapott, de ez akkor nem feltétlenül jelentett első helyet a versenyen.

Amikor Horthy a hetvenedik születésnapját ünnepelte, 1938-ban az újságok egymásra licitálva írtak az ország első emberének sportban elért eredményeiről. De nemcsak a sportemberről, hanem mint a magyar sport legnagyobb patrónusáról. Megemlítették, mennyire szereti az úszást, a lovaglást, a vadászatot, de azért a tenisz, a királyok sportja maradt a szíve csücske. Nem véletlen, hogy a gödöllői kastélyban és a kenderesi kúriában is volt egy teniszpályája, amin rendszeresen játszott. 1937-ben az amerikai AP hírügynökség itt fotózta le teniszütővel és teniszlabdával a kezében.

„Magyarország főméltóságú kormányzója még ma is hűséges és szenvedélyes teniszező. A hetvenéves főméltóságú úr a teniszsport nagy kedvelője, mondhatnánk, szerelmese. Amikor egy-egy nagy jelentőségű, nemzetközi teniszversenyen megjelenik a margitszigeti díszpályán, a közelállók gyakran hallhatják szakszerű megjegyzéseit és a játékot elemző mindig élesen találó bírálatát”

– lelkendezett az 1938-as Sporthirlap.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!