1989 májusában egy Ole Bentzen nevű dán orvos beült egy koppenhágai moziba, hogy megnézze az előző év egyik legjobb vígjátékát, A hal neve Wandát. A film egyik jelenetében a Kevin Kline által játszott bűnöző úgy próbál információt kiszedni a Michael Palin által megformált karakterből, hogy sült krumplit dug az orrába, aztán azzal fenyegetőzik, hogy megeszi Palin díszhalát. Bentzen ezen röhögni kezdett, valószínűleg azért is, mert a jelenet egy korábbi vacsorájára emlékeztette, amin ő és több családtagja is karfiolt dugott az orrába és úgy próbáltak megenni egy-egy répát, hogy a karfioldarabok ne essenek ki. Az orvos egyre jobban hahotázott, aztán hirtelen abbamaradt a nevetés és összecsuklott a széken ülve. Mint kiderült, Ole Bentzennek a nevetésrohamtól megállt a szíve, gyakorlatilag halálra röhögte magát.
Palin később a Vanity Fairnek sajnálkozott a történtek miatt, „rendkívüli és szörnyű balesetnek” nevezte Bentzen halálát. Aztán így folytatta:
„Ez elég nagy elismerés.”
A filmben játszó színésztársa, John Cleese ugyanebben az interjúban elmondta, hogy úgy tudja, Bentzen a jelenet előtt már egy ideje folyamatosan nevetett, nagyjából a film első negyedórája óta. „Mindannyiunknak el kell mennie egyszer. Szerintem szép módja ennek az, ha halálra röhögöd magad” – tette hozzá.
Ha valakik, Palin és Cleese szakértők a halálra röhögésben. Mindketten tagjai voltak az abszurd humorban erős Monty Python társulatnak, és tévéműsorukban még egy jelenetet is írtak a halálos nevetésről. A szkeccs egy viccről szól, ami olyan jó, hogy ha valaki elolvassa vagy meghallja, halálra kacagja magát – aztán meg arról, hogy a szövetségesek hogyan használják ezt a viccet a németek ellen a második világháborúban. A jelenetben éppen Palin játszotta a viccet kitaláló humoristát, aki természetesen az első áldozata lesz saját művének.
Röhögni ájulásig
A Bentzennel történtek nem először igazolták, hogy a halálos nevetés nem csupán fikció. Persze ilyen esetekben nem közvetlenül a nevetést kiváltó poén okozza a véget, mint a Monty Python-szkeccsben. Pontosabb megfogalmazás, hogy a nevető személy szervezete kerül olyan állapotba, ami akár halált is eredményezhet – szerencsére csak extrém ritka esetben. Ezekben az esetekben többnyire hirtelen szívmegállás a halál oka, ritkábban fulladás, ezen kívül mindig megállapítható valamilyen rizikófaktor is, például szívritmuszavar vagy más betegség.
Ritkán gondolunk bele, de a nevetés megerőltető a szervezet számára: több tucat izom dolgozik egyszerre, nő a pulzusszám és a légzésszám, nyomás keletkezik mellkasban, aminek következtében a vér az agyba áramlik. Ez általában rövid ideig tart, de előfordulnak helyzetek, amikor nem bírjuk abbahagyni a röhögést – bizonyára már mindenki tapasztalta ezt és azt is, hogy ilyenkor az ember kipirul, kapkodja a levegőt, esetleg megfájdul a hasa. Ha valaki nagyon sokáig nevet és amúgy nem teljesen egészséges, elméletileg elképzelhető, hogy előáll egy halált okozó állapot. Néha pedig gyakorlatilag is, de ezek az esetek tényleg ritka kuriózumok. Részben éppen a kevés esetszám az oka annak, hogy keveset tudunk a mögöttes hatásmechanizmusról, részben pedig az, hogy csak az elmúlt pár évtizedben kezdték el kutatni a jelenséget.
Egy kapcsolódó kutatási eredmény például a nevetés okozta ájulás szakirodalma. Ezt angolul néha csak Seinfeld syncope-nak nevezik, mert a tünetegyüttest először 1997-ben írták le alaposabban egy olyan 62 éves páciensnél, aki a Seinfeld című sorozatot nézve többször is elájult nevetés közben (családtagjai szerint csak a Seinfeld váltotta ki belőle ezt, más műsor nem). A betegnek egyébként magas vérnyomása és más szívbetegsége is volt. A nevetés okozta ájulás úgy következik be, hogy a hosszan tartó nevetés mellkasi nyomást és a vérnyomás gyors csökkenését eredményezi a szervezetben, mindez pedig fokozott választ vált ki a vegetatív idegrendszerből, vagyis az akaratlan élettani folyamatokat szabályozó ideghálózatból. Ennek következtében az agyba áramló vér mennyisége átmenetileg csökken, ami pár percig tartó eszméletvesztéshez vezethet.
„Amikor nevetünk, fel-le mozgatjuk a mellkasunkat, és ettől megváltozik a nyomás a mellüregben, ami hatással lehet az úgynevezett bolygóidegre” – részletezte Todd Cohen, a New York Institute of Technology vezető kardiológusa a Livescience-nek. „Ez pedig szédülést okozhat, vagy nagyon-nagyon-nagyon ritkán ájulást, ha a nevetés túl intenzív.” Persze a nevetés okozta ájulás nem jár halállal, de nem veszélytelen, ha az illető rossz pillanatban ájul el és mondjuk leesik egy lépcsőn. Az egyik beteggel például előfordult, hogy arccal előredőlt egy tál ételbe, és a feleségének kellett hátrabillentenie őt, hogy kapjon levegőt.
Amikor a szív nem bírja az örömöt
Egy másik kutatási irány a Takotsubo-szindrómáé. A megtört szív szindrómának – esetleg meghasadt szív szindrómának – is nevezett betegség a szívinfarktushoz hasonló tünetekkel járhat, vagyis mellkasi fájdalommal és nehézlégzéssel. Viszont míg a legtöbb infarktust (más nevén szívrohamot) vérrög okozza, a Takotsubo-szindrómánál nincs szó az artériák elzáródásáról. Valószínűleg a stresszhormonok szintjének hirtelen megemelkedése váltja ki a betegséget, de még ezen a téren is vannak bőven homályos foltok annak ellenére, hogy a szindrómát már több mint száz éve ismerjük. 1911-ben írták le japán orvosok, akik röntgenfelvételeken azt is felfedezték, hogy az érintett betegek szívének formája is megváltozik. Az orvosokat ez a forma a poliphalászok által használt edény alakú csapdára, a takotsubóra emlékeztette, innen kapta a szindróma a nevét.
A betegség másik neve onnan jön, hogy általában erős negatív élmény váltja ki (például gyász vagy szerelmi bánat), illetve az élmény következtében kialakuló stresszállapot a szervezetben. E stressz hatására a szív egy része átmenetileg megnagyobbodik és egyfajta szívizombetegség alakul ki. A betegség gyors lefolyású és átmeneti, pár hét alatt a betegek többsége felépül belőle. De nem mindenki: Jelena Ghadri és kutatócsoportja 2011 óta vizsgálja a betegséget a Zürichi Egyetemi Kórházban, és egy 2016-os kutatásuk szerint a páciensek 3-5 százaléka meghal a Takotsubo-szindrómában.
És hogy jön ez a nevetéshez? Úgy, hogy szintén Ghadriék publikálták, hogy pozitív élmény is kiválthatja a szindrómát, aminek így rögtön lett is egy változata boldog szív szindróma néven. Ghadri és munkatársai 2016-ig 1750 Takotsubo-gyanús esetet vizsgáltak, ezek közül 485 beteg élt át valamilyen érzelmi sokkot, de közülük csak 465-en számoltak be negatív élményről. Húsz páciensnél felfokozott öröm váltotta ki a szindrómát, például sportsiker, pénznyeremény vagy egy nagyon jó buli, és többen is sok-sok nevetésről számoltak be.
Egy másik érintett betegség lehet például az asztma, mert a nevetés a szív mellett a tüdőt is megviseli. A nevetés okozta asztma gyakori dolog, egy kutatás szerint az asztmás betegek nagyjából 40 százaléka tapasztalt már ilyet. Ha a nevetés sokáig tart és nincs kéznél megfelelő gyógyszer vagy inhalátor, a hahotázás akár veszélyes is lehet. Sőt, elméletileg az is előfordulhat, hogy a nevetés gégegörcsöt vált ki és így okoz fulladásos állapotot – mondta el a LiveScience-nek Megan Kamath, a UCLA Health kardiológusa, de hangsúlyozta, hogy egészséges embereknél kizárt ilyesmi.
Már az ókori göröhögök is
Akármennyire is ritka a halálra nevetés és akármilyen keveset is tud róla a tudomány, a jelenség létezik és az ókortól a 21. századig feljegyeztek eseteket. Bentzen mellett egy ismertebb modern példa a 22 éves Mangesh Bhogalé, aki 2013-ban Mumbai egyik külvárosában beült a barátnőjével egy moziba, hogy megnézze a Grand Masti című vígjátékot, aztán filmnézés közben olyan röhögőgörcs tört rá, hogy megállt a szíve. Azonnal kórházba vitték, de ott már nem tudtak segíteni rajta.
Érdekes a brit Alex Mitchell esete is, aki 1975-ben otthonában nézte a The Goodies című humoros tévéműsor egyik jelenetét, és annyira nevetett rajta, hogy összeesett és meghalt (a YouTube-on megtekinthető a jelenet, szerintem kockázat nélkül). Mitchell felesége később levelet írt a show készítőinek, amiben megköszönte, hogy vidámmá tették férje utolsó perceit. Aztán 2012-ben Mitchell unokája összeesett, mert hirtelen megállt a szíve. Sikerült időben kórházba vinni és megmenteni őt, majd a vizsgálatok során kiderült, hogy az unoka a hosszú QT szindróma nevű ritka szívritmuszavarban szenved, és ezt apai ágon örökölte. Az orvosok korábban szívrohamként diagnosztizálták Mitchell halálát, de sokkal valószínűbb, hogy nála is fennállt a hosszú QT szindróma, ami a nevetés miatti stresszállapottal kombinálva hirtelen szívmegállást okozott.
Ha elkezdünk visszamenni az időben, kevésbé tudományosan dokumentált, de talán igaz haláleseteket is találunk. Például a különc skót író Thomas Urquhartét, aki 1651-ben csatlakozott II. Károly angol trónörökös trónszerzési kísérletéhez, de az ügy még abban az évben elbukott, és Urquhartot két évre börtönbe zárták. 1660-ban aztán II. Károly mégis trónra került, és amikor Urquhart ezt megtudta, állítólag hisztérikusan kacagni kezdett és megállt a szíve. A feljegyzések szerint a pornográf írásairól ismert olasz Pietro Aretino utolsó napja is nevetéssel végződött: 1556-ban annyira röhögött egy pajzán viccen, hogy fulladozni kezdett, majd meghalt.
A jókedv már az ókori Hellászban is szedte áldozatait, ha hinni lehet a fennmaradt írásoknak. Az i. e. 3. században élt sztoikus filozófus, Khrüszipposz állítólag i. e. 206 körül azért halt meg, mert a saját poénján nevetett. A legenda szerint mulatozás közben megpillantott egy fügét evő szamarat és elkurjantotta magát, hogy „adjatok tiszta bort annak a szamárnak, hogy leöblíthesse a fügét”. Ezt annyira szórakoztatónak találta, hogy halálra nevette magát. Egy másik verzió szerint Khrüszipposz maga ivott annyi tiszta bort, hogy belehalt, és lássuk be, ez talán a valószínűbb verzió (a régi görögök általában vízzel hígítva itták a bort).
Vagy ott van Zeuxisz, az i. e. 5. században élt görög festő, akinek az antik történetírók szerint szintén a saját műve okozta a vesztét. Egy nap egy idős asszony megbízta a művészt, hogy készítsen egy festményt Aphroditéről, vagyis a szépség és a szerelem istennőjéről, de az öregasszony akart modellt állni az istennő figurájához. Zeuxisz megfestette a képet, aztán annyira elkezdett nevetni a végeredményen, hogy halálba kacagta magát. A sztori megihlette egy későbbi művésztársát: Rembrandt egyik önarcképén a nevető Zeuxiszként ábrázolja magát, háttérben az öregasszonyról készült képpel.
De ezek az esetek senkit ne tántorítsanak el a humortól, mert a nevetés általi halál tényleg rendkívüli ritka. Annál gyakoribb, hogy a nevetés jótékony hatással jár, amit már számos kutatás kimutatott. Egy jóízű röhögéstől csökken a kortizol stresszhormon szintje, miközben megugrik a dopamin boldogsághormon termelése. Emellett a gyakori nevetés fokozhatja a testben az oxigénáramlást, erősítheti az immunrendszert és segíthet lelkileg is feldolgozni stresszhelyzeteket. Nem véletlenül mondják, hogy a nevetés a legjobb orvosság, és a hosszan tartó röhögésnél sokkal ijesztőbb állapot, amikor az ember már semmin nem képes nevetni.