Roger Nichols rengeteg mindent csinált életében: búvároktató, feltaláló, tanár, pilóta és fizikus is volt. Sok mindent tudott az autókról és a hajókról. Ja, igen, és hangmérnökként nyert nyolc Grammy-díjat. Egyet a 2011-es halála után az életművéért, egyet a John Denverrel közös munkájáért, hatot pedig a Steely Dan-albumokért, amiken dolgozott.
A lánya, Cimcie Nichols a Guardiannek azt mondta, hogy az apja volt az egyetlen hangmérnök, aki el tudta viselni Walter Becker és Donald Fagen tökéletesség-mániáját. A bandát 1971-ben alapították, de három évek később Becker és Fagen úgy döntött, hogy nem akarnak tovább koncertezni, és inkább átálltak a stúdiós életre. A többi hangszeren nem is állandó bandatagok játszottak, hanem tulajdonképpen projektalapú beugrósok. A fix pontok a két alapító és Nichols voltak.
1979-ben a Second Arrangement című dalon dolgoztak. Több hónapot és 80 ezer dollárt szenteltek már a dalra, és már a célegyenesben voltak, amikor valaki véletlenül törölte a felvételt. Megpróbálták menteni a menthetőt, és újra összevágni, de végül nem ment, feladták.
„Bejött az ajtón, sápadt volt és furán nézett ki, egy darabig meg se tudott szólalni. Megkérdeztem, hogy »mi történt, meghalt valaki?«”
– mesélte Nichols felesége, Connie. A hangmérnök végül elmondta, hogy valaki törölte a felvételt.
A Steely Dan nem mondott le teljesen a koncertezésről, így egyszer eljátszották közönség előtt is a Second Arrangementet. Bár a dal végül hivatalosan soha nem került albumra, az évek alatt két demó is előkerült, de mindkettő hiányos.
Nichols 2011-ben, 66 évesen meghalt hasnyálmirigyrákban. Nemcsak a banda hangmérnöke volt, hanem a nem hivatalos levéltárosa is: rengeteg mindent megőrzött, a stúdióban készült jegyzetektől kezdve a felvételek másolatáig. Néhány nappal a Nagy Törlés előtt pont hazavitt egy ilyen kazettát, amin szinte az egész Second Arrangement rajta volt. Otthon aztán elrakta a fiókba, ahol a kazetta aztán több mint harminc évig rejtőzött.
„Apám nem volt szemétgyűjtő, de bármit, amit valaki kidobott a stúdióban, meg akarta menteni. Nagy bánatunkra, mert amikor meghalt, rengeteg cuccunk volt. Apa mindent megtartott”
Nichols halála után a felesége elköltözött a floridai házukból, és amikor a lányaival dobozolta be a dolgokat, megtalálta a kazettát, amin csak annyi állt, hogy Second Arr. Tudták, hogy ez volt a törölt dal, de mivel nem igazán tudtak mit kezdeni vele, végül elrakták egy széfbe. A kazettát egyébként az mentette meg a kidobástól, hogy Nichols kézzel írt rá, és a felesége nem akart olyan dolgokat kiadni, ami a hangmérnök keze nyomát viselte.
Kilenc évvel később jött a koronavírus-járvány, és Cimcie unatkozott a bezártságban. A testvérével azt tervezték, hogy csinálnak egy dokumentumfilmet az apjukról, ezért áttúrta a régi ereklyéket. Az izgalmasabb darabokról képeket is megosztott a Facebookon. Egy nap posztolt egy képet a kazettáról, ami pillanatok alatt lázba hozta a rajongókat. Onnantól kezdve folyamatosan azt kérdezgették tőle, hogy mi van a felvétellel, mikor hallgathatják meg.
Ez azonban nem volt olyan egyszerű, mert egy kazetta jó esetben harminc évig bírja ki. Ez viszont már egy negyvenéves darab volt, ezért nem lehetett csak úgy berakni egy magnóba. Cimcie és a rajongók kénytelen voltak várni, amíg az élet elkezdett visszatérni a rendes kerékvágásba, hogy el tudjon menni egy stúdióba, hogy archiváltassa a kazettát, és megtudja, mi is van rajta.
Végül kiderült, hogy valóban a Second Arrangement van a kazettán. Nem a legjobb minőségben, és az első sor hiányzik, de ez volt a legteljesebb felvétel, ami létezett a dalról. Itt meg is tudja hallgatni. Ha ez nem lenne elég, nem sokkal később Cimcie talált egy másik kazettát, amin szintén a Second Arrangement van, csak még jobb minőségben. Ezt a változatot szintén itt találja.
Cimcie szerint az apja nagyon mérges lenne, ha tudná, hogy kiadta a dalt.
„Apám utálta a másolatokat és a kazettákat. Most tényleg nagyon mérges lenne. De már nincs itt. Nem hagyott semmilyen utasítást erről”
– mondta nevetve.
A kazettát el fogják árverezni, a dal kottájával együtt. Így akarják visszahozni a kazetták archiválásának költségét, a maradékot pedig a dokumentumfilmjükre fordítanák.
