Ha Szentgyörgyi Dezső egy szerencsésebb országba születik, hősként ünnepelnék, és filmeket forgatnának az életéről. De Magyarországra vetette a sors, pályájában pedig benne van a 20. századi magyar történelem minden nyomora. A nácik oldalán harcolt a világháborúban, dolgozott a szovjeteknek, megjárta az ÁVH börtönét, aztán Kádár Jánost fuvarozta. Első menyasszonyát a keleti front vette el tőle, a másodikat pedig a kommunisták, pedig nem akart ő semmit, csak azt csinálni, amihez a legjobban ért: repülni.
1943. június 26-án már kora hajnalban nyüzsgött a Harkov melletti katonai repülőtér, a magyar 4/1. bombázórepülő század három Ju 88-as bombázóját indították útnak, hogy az arcvonal mögött lévő Grecsnoje faluban létesített ideiglenes szovjet légi támaszpontot bombázzák. A gépeket két Messerschmitt Bf 109-es vadász kísérte. Az egyikkel a 28 éves Szentgyörgyi Dezső szállt fel.
Ez már a 92. bevetése volt a háborúban, és egyre jobban zavarta, hogy – legtöbb társával ellentétben – még egyetlen légi győzelmet sem aratott. Azaz egyet igen, még 1942-ben, az első vadászbevetésekor a Don fölött, amikor az égő olaj füstjétől szinte vakon lelőtt egy rá tüzelő gépet, arról azonban kiderült, hogy egy német He 111-es bombázó volt, így ezért a találatért nem elismerést kapott, hanem hadbíróság elé állították. A német gép személyzetéből ketten megsebesültek, de Szentgyörgyit felmentették, a hadbíróság elismerte, hogy a német gépek nyitottak először tüzet, és hogy az olajfüsttől semmit nem lehetett látni.
Szentgyörgyi ezután több tucat vadászbombázó-bevetésen repült, de nem került elé szovjet gép, amelyet lelőhetett volna. Úgy érezte, nem sok szükség van így a munkájára, kérte is áthelyezését a felettesétől, de minduntalan azt a választ kapta, kicsit várjon még.
1943. június 26-ig kellett várnia, azon a bevetésen ugyanis szovjet Jak–7b vadászrepülők támadtak a Szentgyörgyiék által kísért magyar bombázókra, és Szentgyörgyi le is lőtte az egyiket. Megtört a jég, ezután sorban jöttek a sikerek, a keleti fronton 142 bevetésen igazoltan összesen 6 szovjet gépet lőtt le, 5 szovjet vadászt pedig nem igazolt találatként jegyzett. Hazatérve a 101. Puma vadászrepülő osztály Retek századának pilótájaként védte Magyarország légterét a szövetséges bombázóktól, lelőtt 6 amerikai és 18 szovjet repülőt. Ezzel máig ő minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótája.
Szerelőből pilóta
Szentgyörgyi Dezső a Somogy megyei Kőkúton született 1915-ben Szánti Dezső néven – apja vitézzé avatásakor vette fel az úriasabban hangzó Szentgyörgyi nevet. Az első világháborús harci tevékenységéért vitézzé avatott apa később Enyingen nyitott fűszerboltot, a gyerekek is ebben a városban jártak iskolába.
Szentgyörgyi Dezső focista szeretett volna lenni, 1927-ben, 13 évesen azonban értesült arról, hogy az amerikai Charles Lindbergh a világon elsőként megállás nélkül repült el New Yorkból Párizsba. A hír annyira megbabonázta Szentgyörgyit, hogy eldöntötte, pilóta lesz. A család származása és anyagi helyzete azonban nem tette lehetővé, hogy pilótakiképzésre adják a gyereküket, ráadásul a trianoni békeszerződés megtiltotta a Magyar Királyságnak, hogy légierőt tartson fenn, így a katonai pálya sem tűnt opciónak.
Szentgyörgyi azonban mindenképp repülők közelében szeretett volna lenni, ezért Enyingen lakatosnak tanult, majd 1933-ban, 18 évesen repülőgépszerelő-tanoncként lépett be a polgárinak minősített magyar légierőhöz. Mivel a repülőgép-szerelő szakiskolát kitűnő eredménnyel végezte, és a háborúhoz közeledve a Magyar Királyság is egyre nyíltabban fejlesztette hadseregét, Szentgyörgyinek és néhány társának végül engedélyezték, hogy megkezdjék a kétéves pilótaiskolát. Szentgyörgyi 1938-ban fejezte be a képzést, egy évre rá Hitler megtámadta Lengyelországot. A fiatal pilóta már abban az évben repült a magyar–szlovák kis háború hadműveleteiben. 1941-ben átképezték az olasz Reggiane Re.2000-es vadászgép, azaz a Héja használatára, majd 1942-ben a Dongó vadászrepülő századdal a keleti frontra vezényelték.
Itt ugyan lassan indult be a karrierje, idővel azonban elismert és a szovjet pilóták körében is számontartott vadász lett belőle. Hírnevét nemcsak légi győzelmeinek köszönhette, hanem annak is, hogy saját hibájából soha nem tört gépet, és azon kevés pilóta közé tartozott, akinek a gépét az egész háború alatt soha nem lőtték le. Mindezt úgy, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon körülbelül 220 bevetésen repült, és ezek többségén jelentős túlerővel kellett szembenéznie.
Szentgyörgyi az első menyasszonyát is a keleti fronton veszítette el: az enyingi Kiszeli Klára ápolónőnek jelentkezett, és egy kijevi kórházba vezényelték, ahol egy alkalommal találkozott is a vőlegényével. A város 1943-as kiürítésekor azonban nyoma veszett, soha többé nem hallottak felőle.
A háború után
Szentgyörgyi 1945-ben a magyar légierő megmaradt pilótáival Ausztriában esett amerikai fogságba. Sok kollégája külföldön maradt, a többség azonban hazatért, Szentgyörgyi a szétbombázott Budapesten alapított fuvarosvállalkozást az öccsével, még lovat is sikerült szerezniük. A pilóta azonban a kocsi bakján is a levegőbe vágyott, ezért 1946-ban megpróbált felvételt nyerni az újonnan alakult Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársasághoz, azaz a Maszovlethez. A felvételiztető magyar pártbizalmi már a nevét meghallva is üvölteni kezdett, és ki akarta dobni a budaörsi repülőtérről, a társaság szovjet vezérigazgatója azonban Szentgyörgyi szerződtetése mellett döntött, mondván, úgyis kevés a pilóta, neki meg legalább tapasztalata van, még ha azt nagyrészt szovjet gépek lelövésével szerezte is.
Így Szentgyörgyi már a Maszovlet pilótájaként vette el második menyasszonyát, az Enyinghez közeli Iregszemcséről származó Sipos Máriát, és 1947-ben meg is született a gyerekük, Dezső. Szentgyörgyi négy évig dolgozott a Maszovletnél, ezalatt szállította Gerő Ernőt, és a családi legendárium szerint találkozott Alekszandr Pokriskinnel, a második világháború egyik legeredményesebb szovjet vadászpilótájával is, akinek a gépét lelőtte a keleti fronton, igaz, akkor épp nem Pokriskin vezette.
1949 végén azonban Szentgyörgyit koholt vádakkal letartóztatták, majd egy koncepciós perben hét év börtönbüntetésre ítélték „folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette” miatt. Felesége és fia hazaköltöztek Iregszemcsére, nem sokkal később azonban őket is kitelepítették Jászkarajenőre.
„…nem értettem az egészből semmit. Bekerültünk egy szegény kulák családhoz. Hetente egyszer volt kenyér, és anyám sírva tukmálta belém a csalánfőzeléket” – emlékezett vissza ifjabb Szentgyörgyi Dezső 2015-ben a Magyar Hírlapnak.
Apját közben a váci börtönbe szállították, ahol 90-ről 48 kilóra fogyott. Hozzátartozói nem látogathatták, sőt a feleségének azt mondták, Szentgyörgyit kivégezték. Sipos Mária ezért, miután 1953-ban hazatérhetett Jászkarajenőről, újraházasodott. Az, hogy előző férje is életben van a börtönben, csak az esküvő után derült ki.
Szentgyörgyi Dezső hat évig ült börtönben, 1956 augusztusában szabadult, 1957-ben pedig a Legfelsőbb Bíróság visszamenőleg felmentette az 1950-es vádak alól. Mivel hivatalosan nem szűnt meg a munkaviszonya a Maszovletnél, 1957-ben, a Malév néven újjászervezett vállalathoz visszatérve megkapta elmaradt fizetését, amiből a mai Margit körúton (akkoriban Mártírok útja) vett lakást, és újra is nősült.
Szentgyörgyi több mint ötmillió kilométert repült a Malév pilótájaként, gyakran fuvarozta Kádár Jánost is. Családja szerint a pártfőtitkár közbenjárása kellett ahhoz is, hogy a pilóta visszakapja jogosítványát, mert repülőt vezethetett ugyan, de megbízhatatlan minősítése miatt autót nem. Végül Kádár titkárságára ment be, hogy közölje, ha nem adják vissza a jogosítványát is, kilép a Malévtől.
A Malév egyik legkedveltebb pilótájaként, a nyugdíjkorhatáron túl, 1971 nyarán Szentgyörgyi már a nyugdíjas éveit tervezgette – ehhez már telket is vett Balatonakarattyán –, amikor a koppenhágai Kastrup repülőtértől nem messze Iljusin Il–18V utasszállítójával a tengerbe csapódott. A balesetet egy akkor még ismeretlen meteorológiai jelenség, egy microburst okozta, ezeket ma már radarral figyelik a repülőterek környékén.
Szentgyörgyi fia a Lövőház utcai Zsiguli-szervizben dolgozott a nyolcvanas évek végéig, de aztán pilótává képezte át magát. Sőt, az ő fiából is pilóta lett a Kuwait Airwaysnél. Ifjabb Szentgyörgyi Dezső már pilótaként találkozott egy repülőorvossal, aki az apját is vizsgálta, és elbeszélése szerint egyszer megkérdezte a pilótát:
„Dezső, hány légi győzelmed is volt?”
Mire Szentgyörgyi így válaszolt:
„29. De megbűnhődtem érte.”
Szentgyörgyi Dezső emlékét a kecskeméti MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár őrzi.