Biztos önben is felmerült már a kérdés, mi az oka annak, hogy míg a legtöbb ember széklete azonnal elsüllyed a kagylóban (már ha nem lapos öblítésű a vécécsésze), van, akié lebeg. Ne aggódjon, a kíváncsiság teljesen normális, és itt meg is találja a választ az élet talán egyik legégetőbb talányára.
Az biztos, hogy mi nem áll a lebegés hátterében: a széklet nem fa, kacsa vagy boszorkány. Na de akkor mi? És ami talán még fontosabb: baj, ha lebeg a kaki?
Az emberek nagyjából 10-15 százalékának lebeg a széklete, míg a többiek általában merülőset ürítenek. A székletből nagyon sok mindent meg lehet tudni arról, hogyan szuperál az ember szervezete, és kutatók sokáig azt gondolták, hogy az ürülék zsírtartalmán múlik, hogy úszik-e, vagy sem.
1972-ben Michael Levitt gasztroenterológus és diákja, William Duane arról beszéltek, hogy Duane széklete mindig a víz felszínén marad. Azonnal belevetették magukat a témába, és arra jutottak, hogy a székletben található gáz a hibás. Erre hamar rájöttek, mert két órával a beszélgetés után Duane megihletődött, a székletét egy edénybe tette, ezt aztán nyomás alá helyezték, mire a széklet elsüllyedt.
Ezt kipróbálták további 39 kísérleti alanyon, és mindnél ezt tapasztalták. Kilenc résztvevőnek általában lebegett az ürüléke, de amint nyomás alá helyezték, azonnal elsüllyedt. Ebből rájöttek, hogy a lebegő székletben sok a gáz. Miután kivonták belőlük a gázt, a vizsgált kakik nyomban elsüllyedtek, hasonlóan az amúgy is úszásképtelen társaikhoz. Arra jutottak, hogy valószínűleg a bélben végbemenő metántermelés állhat a jelenség hátterében, amiért azok a baktériumok felelnek, amik a vastagbélben feldolgozták az átfutó szénhidrátot. Ezt azonban csak két székletmintában talált nagyobb mennyiségű metán miatt gondolták így.
A Mayo Klinika kutatói is kíváncsiak voltak, hogy mitől lebeg néhány kaki. Olyan egerek székletét rakták vízbe, amiket úgy tenyésztettek, hogy nincsenek baktériumok a belükben. Ezek a minták mind elmerültek, mint egy apró kavics, míg a szokásos egerek széklete az esetek nagyjából felében úszott. Ezek után szokásos egerek és két egészségesnek tűnő nő székletéből kivont baktériumokat ültettek a bacimentes egerekbe, amitől több ilyen egér széklete is lebegős lett.
Ezek alapján szinte biztos, hogy a bélben lakó mikrobák által termelt gáz felelős a lebegő székletért, úgyhogy a kérdés már csak az, hogy pontosan melyik baktérium, és pontosan melyik gáz. Ennek kiderítéséhez további vizsgálatokra van szükség.
A másik kérdés az, hogy baj-e, ha lebeg az ember széklete. A legtöbb esetben nem, és önmagában ez nem is jelzi, hogy az ember beteg. Azt viszont igen, hogy valamiért sok gáz termelődik a beleiben, ami lehet, hogy az étrendje miatt van, de az is lehet, hogy felborult a bélháztartása. Az igazán büdös, zsírosnak tűnő lebegő széklet az alultápláltság jele lehet, vagy annak, hogy a szervezet nem építi be elég hatékonyan a tápanyagokat. Ha véres is, akkor már érdemes orvoshoz fordulni.
Ám ha csak egyszer-egyszer fordul elő székletlebegés, akkor valószínűleg egy táplálkozási változás okozhatta. Ilyenkor elég, ha az ember kitalálja, milyen puffasztót evett vagy ivott, hogy aztán azt kizárja az étrendjéből.
És tessék, már mindent tud, amit érdemes, a lebegő székletről.
