2023. május 6. – 09:29
II. Erzsébet 2022 szeptemberében halt meg, de utódját, elsőszülött fiát, III. Károlyt csak most, május 6-án koronázzák meg. Ettől függetlenül Károly már eddig is király volt, szeptember 10-én került a trónra, de egy koronázás megszervezése nem két perc – hanem ahogy láthattuk, nagyjából nyolc hónap.
Nem ez lesz az első alkalom, hogy korona kerül Károly fejére. 1969-ben kapta meg a Wales hercege címet, és már akkor is járt neki egy díszes fejfedő. A ceremónián nem egy régi, jól bevált koronát használtak, mert egy modern hercegnek modern fejdísz járt. Károly külön kérte, hogy ne olyan, hagyományos koronája legyen, amihez paróka kell, és fontos volt, hogy az átlagosnál nagyobb füleihez is passzoljon.
Az új koronát Louis Osman tervezte, az arany – szimbolikusan – egy walesi rögből származott, de azt nem formára kalapálták, hanem galvanizációs technikával készült. A II. Károly által indított trend alapján az abroncs két felét egy pánt köti össze, aminek tetejére egy keresztet kellett helyezni. Osman azonban igyekezett kerülni a szigorú hagyományokat, ezért a pánt és a csúcsdíszként funkcionáló kereszt közé berakott egy aranygömböt, amit gyémántok vettek körül. Ezek Károly csillagképét, a Skorpiót rakták ki. Osmant barátai az „eredeti hippiként” emlegették, és ez a koronán is látszik, ugyanis az aranygömb valójában egy aranyozott, műanyag pingponglabda volt.
Május 6-án természetesen nem ezzel a funky, gyémántozott aranykoronával válik hivatalossá a kinevezése. A királyi koronázáson kevesebb mozgástér van a modernizációra, ugyanis a szertartás egy 1000 éves hagyományt követ. A canterburyi érsek a Szent Eduárd koronát helyezi majd Károly fejére, amit II. Károly 1661-ben készíttetett Hitvalló Eduárd 11. századi koronájának mintájára. Ez mondjuk valószínűleg csak egy legenda – mármint, hogy a korona Eduárdé volt –, amit a westminsteri apátság szerzetesei híreszteltek, hogy bevonzzák a zarándokokat.
Bárhogy is volt, Cromwell polgárháborúját nem élte túl. I. Károly kivégzése után a parlament úgy döntött, hogy beolvasztják a koronázási ékszereket. Amikor leltárba vették, a koronáról csak annyit írtak, hogy „Crowne of gould wyer-worke sett with slight stones, and two little bells”, azaz míves aranydrótból készült korona, apró kövekkel és két kicsi haranggal díszítve.
A II. Károly megrendelésén dolgozó mesterek nagyjából ennyi információból kiindulva rakták össze az elmúlt közel 400 évben használt koronát, ami vasárnap III. Károly fejére is rákerül. Így készült el a napjainkban használt, kétkilós koronaszörny, méghozzá színaranyból, mindenféle drágakövekkel (például akvamarin, zafír, rubin) kirakva. Pontosabban a 20. század eleje óta, mert addig a királyi kincstár nem tudta kifizetni a foglalatokba helyezett drágaköveket, ezért korábban bármikor, amikor egy díszes esemény miatt előkerült a korona, kölcsönözték hozzá a köveket. A 20. századra annyit fejlődött a bányászat, hogy Dél-Afrikában sikerült kitermelni néhány óriási gyémántot. Korábban ritkábbak voltak ezek a nagy kövek, így sokkal többe is kerültek. 1911-ben 444 drágakő került a foglalatokba, ezek azóta is a koronát díszítik.
II. Erzsébet – akinek hivatalos monogramjában is szerepelt a korona, ezért minden postaládán ott a sziluettje – is panaszkodott, hogy „egy tonnás”, és az is biztos, hogy Károly még annyira sem kedveli, mint elődje, mert nem is szerepel a monogramjában. Az övébe a Cromwell alatt szintén beolvasztott Tudor-korona szerepel, amit VIII. Henrik a Német-Római császár fejdíszének mintájára készíttetett, és állítólag közel 3 kilós volt.
A koronázási szertartás azonban nem olyan puritán, hogy csak egy drágakövekkel kirakott aranykoronát használjanak. A procedúra vége felé III. Károly át fog öltözni, ami új fejdíszt is jelent, a birodalmi korona kerül a fejére. Ha a Szent Eduárd koronája a vasárnapi, ünnepnapi korona, akkor a birodalmi korona hétköznapi fejdísz, amit bármivel fel lehet venni. Nagyjából fele olyan nehéz, mint a másik korona, de annyi gyémánt díszíti, hogy maga a korona nem is látszik ki alóluk. 3000 gyémántot, 17 zafírt, 11 smaragd, 269 gyöngyöt és négy rubint erőszakoltak rá a fejdíszre, köztük a híres Fekete Herceg rubint.
Ez azonban nem a korona ékköve. Az a megtiszteltetés 3000 karátos Cullinan gyémántból faragott, 317 karátos Cullinan II-é. A Cullinant Dél-Afrikában bányászták ki 1905-ben, amikor az ország még Nagy-Britannia gyarmata volt.
Az Egyesült Királyságban jelenleg nem túl rózsás az átlagemberek pénzügyi helyzete. Az energiaválság miatt sokak rezsije gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra a sokszorosára nőtt, és a brexit miatt sok termék ára elszállt, már ha kapható egyáltalán. A halászok és a gazdák helyzete is sokat romlott a közös piacból való kilépéssel. Lényeg a lényeg, nem mindenki örül annak, hogy ilyen gazdasági helyzetben villogtatja hihetetlen vagyonát a közpénzből fenntartott királyi család – arról nem is beszélve, hogy sokan már a királyság intézményével sem értenek egyet.
A másik probléma nem a jelenlegi helyzetből, hanem az ország birodalmi múltjából fakad. Ahogy a nevében is látható, a korona a Brit Birodalom egységét szimbolizálja, ezért tele van olyan kövekkel, amiket az egykori gyarmatok „ajándékként” adtak a királyi családnak. A volt gyarmatok évek óta követelik vissza az elhordott műtárgyaikat és ékköveiket, de a britek nem akarják ezeket visszaadni.
Ilyen például a Koh-i-noor gyémánt, ami az Anyakirálynő Koronáját (amivel II. Erzsébet anyját koronázták királynévá) díszíti. Ezt Afganisztán, Pakisztán és Irán is sajátjának tekinti, ezért a követ sok vita övezi. Mint királyné, Kamilla választhatta volna ezt a fejdíszt, de miután az indiai kormánypárt azt nyilatkozta, hogy a gyarmati múltból eredő, fájdalmas emlékeket ébresztene az ország lakóiban, végül úgy döntött, hogy Mária királynő koronáját használja majd a szertartáson.
A királynék a korábbi koronázásokon mindig új koronát kaptak, de a királyi család valószínűleg ezzel akarja megmutatni, hogy nemcsak a hétköznapi britek kénytelenek lemondani olyan dolgokról, amik néhány évvel, évtizeddel ezelőtt a mindennapjaik részét képezték.
