Rejtő Jenő mesélte egyszer, hogy „egy ezredorvos kitüntető jóvolta és egy megevett fél darab szappan segítségével” sikerült rövid idő alatt szabadulnia a francia idegenlégióból. Attól eltekintve, hogy valóban megjárta-e a légiót, vagy csak a fantáziáját engedte szabadjára (könnyen lehet, hogy az utóbbi), az világos, hogy az író még a saját verziója szerint sem kedvtelésből fogyasztott szappant.
Vannak azonban olyanok, akik pontosan ezt teszik, azaz azért esznek szappant, mert megkívánják. A jelenségnek külön neve is van: szapofágia. Apró érdekesség, hogy a kényszeres szappanevés a magyar sajtóban leginkább egy floridai nő esetén keresztül jelent meg az elmúlt években, de az ő története annyira időtlennek bizonyult, hogy a 2011-es és a 2021-es cikkekben is 19 évesen jelent meg.
A fura, nem evésre szánt dolgok megkívánása azonban nem korlátozódik a szappanra, olyannyira nem, hogy általánosabb evési rendellenességként a betegségek nemzetközi osztályozásának rendszerében (ICD) is szerepel: a neve pica, amit a közmondásosan mindenfélét összeevő szarka latin neve (Pica pica) után kapott. Természetesen az ICD szakembereknek szól, nem öndiagnózisra való, de azért jó kiindulópont, ha megnézzük, mit ír a picáról.
Az ICD definíciója szerint a rendellenességet „a nem tápláló anyagok, például nem élelmiszer-jellegű tárgyak és anyagok (pl. agyag, föld, kréta, gipsz, műanyag, fém és papír) vagy nyers élelmiszer-összetevők (pl. nagy mennyiségű só vagy kukoricaliszt) rendszeres fogyasztása jellemzi, amely elég tartós vagy súlyos ahhoz, hogy klinikai kezelést igényeljen egy olyan egyénnél, aki elérte azt a fejlődési kort, amikor már képes lenne különbséget tenni az ehető és nem ehető anyagok között (kb. 2 év). Vagyis a viselkedés egészségkárosodást, funkciózavarokat vagy jelentős kockázatot okoz a lenyelt anyagok vagy tárgyak gyakorisága, mennyisége vagy jellege miatt.”
Tehát sem az nem tartozik ide, amikor egy kisgyerek megkóstol valamit, amit nem kéne; sem az, ha valaki egyszer kalandvágyból beleharap egy szappanba; de az ICD azt is kiemeli, hogy terhes nőknél is előfordul, hogy fura dolgokat kívánnak meg. Emellett kulturális oka is lehet, ha valaki nem evésre szánt anyagot fogyaszt, például spirituális okból. Egyes kultúrákban például a földevés (geofágia) lehet ilyen hagyományos gyakorlat. Az ilyesmit az ICD szerint csak akkor érdemes picaként kezelni, ha tartósan fennáll vagy elég veszélyes ahhoz, hogy kezelést igényeljen.
A picához egész sor -fágia társítható, és míg az olyasmi, mint a jégevés, fizikailag veszélytelennek tűnik, gyakran kifejezetten kockázatos gyakorlatokkal is járhat ez a rendellenesség, mint például a koprofágia (ürülékevés) esetében. A TLC nevű brit csatorna My Strange Addiction (Furcsa függőségem) című műsora is rendszeresen mutat be picás eseteket, egy 2019-es epizódban szereplő nő például több mint egy évtizeden át titokban tudta tartani, hogy matracszivacsot eszik.
A nem evésre szánt dolgok megevése mögött állhat olyan banális fizikai ok is, mint a vas-, a cink- vagy a kalciumhiány – ebben az esetben az ICD szerint nem is beszélhetünk picáról. Egy 2022-es indiai esetleírás szerint például egy 28 éves páciens heti rendszerességgel fogyasztott szappant, majd miután rossz közérzet, fáradtság és légzési nehézségek miatt orvoshoz fordult, vashiányos vérszegénységet állapítottak meg nála. Ezt az állapotot gyakran hozzák összefüggésbe a picával, bár ebben a konkrét esetben a szappanevés előtt a betegnek nem volt vashiánya, és a kutatók nem tudták biztosan eldönteni, hogy a hiány az oka vagy a következménye volt-e a sajátos étrendnek. Mindenesetre a vaspótlás és a gyógyszeres kezelés hatására elmúlt a szappan iránti vágya.
A nem ehető dolgok megkívánását azonban előidézhetik olyan tényezők is, mint a stressz. A fent említett, egykoron 19 éves floridai nő esetében például a saját elmondása szerint a terápia arra jutott, hogy a szappan- és mosószerevés azért alakult ki nála, mert az illatuk a gyerekkori ágyneműjét idézte, és amikor stressznek volt kitéve, ebbe a gyakorlatba menekült a problémái elől.
Mindebből következik, hogy a szapofágia és általában a pica kezelése is esetenként más-más lehet. Ha valaki tápanyaghiányból adódóan kíván meg furcsa dolgokat, akkor értelemszerűen ezt a hiányt kell kezelnie. Ha lelki okok állhatnak a táplálkozási zavara mögött, akkor viszont inkább pszichológus segíthet a leszokásban.
