Ha rápillantunk a legjobban kereső sztársportolók toplistájára vagy mondjuk a felcsúti fociakadémia állami támogatásaira, azt gondolhatjuk, a profi sportban sosem volt még annyi pénz, mint mostanában. Az a helyzet, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk. Sőt, ha minden idők legtöbb pénzt bezsebelt sportolóját keressük, azt nem a Michael Jordan–Tiger Woods-tengelyen fogjuk megtalálni, hanem az ókori Rómában. Úgy hívják, Gaius Appuleius Diocles.
Az ókori Rómában igencsak értettek a tömegszórakoztatáshoz, gondoljunk csak a Colosseum hírhedt gladiátorviadalaira, ahol az arénában 60-80 ezer ember nézte az életre-halálra szóló küzdelmeket. És még ennél is nagyobb szám volt, ami a szomszédos Circus Maximusban zajlott minden héten: 150 ezer ember követte a Ben Hurból ismert fogathajtó versenyeket. (És itt azért álljunk meg egy pillanatra azon, hogy 2000 évvel ezelőtti technológia és logisztika mellett nagyobb közönséggel tudták megrendezni ilyen show-kat, mint ma egy focivébédöntőt vagy egy Superbowlt.)
Diocles a mai Portugália területéről származott, 18 éves korában került Rómába, minden bizonnyal rabszolgaként. A fehérek istállójába került fogathajtóként, és két év múlva már meg is nyerte az első versenyét. A fogathajtók akkoriban négy nagy csapatba szerveződtek, hasonlóan a mai Forma–1-es istállókhoz, ezeket a zászlóik színei alapján nevezték el: fehérek, zöldek, kékek és vörösek. Diocles hármat megjárt a négy csapatból, hat évet húzott le a fehéreknél, aztán hármat a zöldeknél és végül még 15-öt a vörös csapatban. 24 évnyi versenyzés után vonult vissza, és mivel a karrierjét elég részletesen dokumentálták, tudjuk, hogy ezalatt 35 836 120 szeszterciuszt nyert össze. Mielőtt még rátérünk arra, hogy ez mennyi pénz is valójában, lássunk pár statisztikát a nem mindennapi fogathajtó pályafutásáról:
- A 4257 versenyéből 1462-t nyert meg, és további 1438 pénzdíjas helyezést ért el.
- Egy versenynapon általában több futamot is rendeztek, a legnagyobb presztízsű a megnyitó utáni első verseny volt, ezt 110-szer nyerte meg.
- Bár a karrierje nagy részében ő volt a csapata első számú versenyzője, a győzelmei nagy részét, 1064-et olyan futamokon szerezte, ahol a csapatszínek nem számítottak, a társak nem segíthettek egymásnak, mindenki csak magáért küzdött.
Érdekesség, hogy ugyan pénzdíjban messze ő gyűjtötte a legtöbbet a római fogathajtók közül, ketten is voltak, akik több futamot nyertek nála: Scorpus 2048-at, Pompeius Musclosus pedig 3559-et. Ez úgy lehetséges, hogy Diocles híres volt arról, hogy direkt a nagyobb pénzdíjas versenyekre vadászott. Ennek tükrében különösen súlyos az imént említett 4257 verseny a 24 éves pályafutása alatt, hiszen ez azt jelenti, hogy éves átlagban 177 futamon versenyzett, ami heti 3-4-et jelent, két és fél évtizeden keresztül (ráadásul a zöld csapatban töltött évei alatt sokáig küzdött egy versenyen szerzett sérüléssel is).
És akkor térjünk is vissza arra, hogy mennyi pénz is az a bő 35 millió szeszterciusz, amit 2000 év távlatából meglepően nem egyszerű meghatározni. Nyilván nem lehet egy árfolyam alapján átváltani és korrigálni az inflációval, de a pénz általános értékmérő szerepére építeni is kissé ingoványos talaj, elvégre a római időkben egészen más értéket képviselt mondjuk egy ház vagy egy vekni kenyér, mint ma. Annyi támpontunk van, hogy a korabeli krónikások szerint Diocles vagyona az ötszöröse volt a leggazdagabb római provinciák kormányzóiénál; egy éven át tudta volna állni Róma városának a teljes élelmezését; illetve két és fél hónapig tudta volna fizetni a Római Birodalom teljes hadseregének a zsoldját. Peter T. Struck történész ez alapján 15 milliárd dollárra becsüli Diocles össznyereményének értékét, amivel még akkor is messze lepipálja a legnagyobb mai sztársportolókat, ha lekerekítünk belőle tízmilliárdot.
Ez a hatalmas pénz viszont nem mind került Diocleshez, aki a karrierje első éveiben rabszolga volt, aztán, bár erre nincsen írásos bizonyíték, vélhetően később felszabadították vagy kivásárolta saját magát. A fogathajtók amúgy sem kapták meg a teljes nyereményüket, általában az istálló kasszájába folyt be minden, a versenyzők pedig ebből csak egy kis részt (jellemzően a tizedét) tehettek zsebre, plusz kaptak egy alapfizetést is a csapatuktól. Diocles mindenesetre nem tudta sokáig élvezni a vagyonát, néhány évvel a visszavonulása után meghalt.