2023. február 15. – 04:57
2009. szeptemberben a Mullock aukciósház 40 ezer fontért árverésre bocsátott Londonban egy 50 × 38 centis rézkarcot, amely kereken száz évvel korábban készült, 1909-ben örökített meg egy hétköznapi sakkpartit. A helyszín Bécs, egy tehetős és városszerte ismert zsidó család háza, amelyben nagy számban fordultak meg akkoriban szabad politikai gondolkodók. Az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb városában pezsgő kulturális élet zajlott, és a politikai üldöztetés ellen menekülőknek is ideális rejtekhelyet nyújtott a soknemzetiségű város.
A képen két férfi ül egymással szemben, próbálják kifürkészni egymás gondolatait, és megakadályozni a terveiket a sakktáblán. A két játékos, ha minden igaz, ekkor háromutcányira lakott egymástól Bécsben. A bal oldali az akkor 20 éves Adolf Hitler, a jobb oldali a 39 éves Vlagyimir Iljics Lenin. Hitler vezeti a világos bábukat, hogy ki nyer, azt nem tudjuk.
A metszet készítője, Emma Löwenstamm, miután befejezte az alkotását, a kép hátoldalára kért egy-egy aláírást a két játékostól, akik ennek eleget is tettek. Löwenstamm 1941-ben halt meg Prágában, a hagyatékát a házvezetőnője örökölte meg. A kép Németországba került, és 1984-ben Ingolstadtban bukkant fel ismét, a helyi újság akkor írt róla.
A szakértők a szignókat látva arra jutottak, hogy 80 százalékban megegyeznek Hitler és Lenin fennmaradt aláírásaival. Ez az arány kifejezetten magas, állította az aukció szakértője, Richard Westwood Brookes. A kép tulajdonosa, Felix Ednhofer annak szentelte az élete egy részét, hogy bebizonyítsa az eredetiségét, 300 oldalban foglalta össze, miért valódi. Mire a kép kalapács alá került, már meghalt, így személyesen nem tudott érvelni az eredetiség mellett.
A történészek azonban nem támasztották alá az érveket. Lenin életrajzírója, Hellen Rappaport szerint a bolsevikok atyja ekkoriban Franciaországban élt, Liège és Brüsszel inkább szerepelt az úti céljai között, Bécsben csak később fordult meg gyakran. Rappaport egy korábbi nyilatkozatában arra utalt, hogy nem zárható ki, hogy valamelyik másik üldözött orosz bolsevik ül a kép jobb oldalán, de nem Lenin az.
A kételkedőket erősíti, hogy Lenin ekkor már erősen kopaszodott, és a jobb oldalon ülő férfinak jól látható a fekete haja. Az ellenérvek közt ugyanakkor elhangzik, hogy az orosz titkosrendőrség megtévesztése végett Lenin már ez idő tájt is parókát viselt, és nyilván ekkor sem felejtette otthon. A kételkedők azt is megjegyzik, hogy Hitler vonásai lényegesen idősebbek, mint egy tinédzser korból éppen csak kilépett férfiéi. Túl jól öltözött ahhoz képest, hogy akkoriban egyik napról a másikra élt, és olykor az utcán aludt.
Talán a legfontosabb kérdés, hogy ugyan miért kért volna autogramot 1909-ben egy grafikus a képére két, kvázi ismeretlen férfitól – akik aztán később a huszadik század történelmének megkerülhetetlen és hírhedt alakítói lettek.
Lenin egyébként szeretett sakkozni, az egyik partija elérhető az egyik nagy sakkadatbázisban, a Chessgamesen. Ebben csúnyán elveri őt a sötéttel játszó Maxim Gorkij, a későbbi Nobel-díjas író.
Az árverésen a kép nem kelt el, egy későbbi megismételt időpontban újra megpróbáltak túladni rajta, de a túl sok kétely miatt akkor sem talált gazdára. Nemhogy nem tolongtak az érdeklődők, egyáltalán nem érkezett licit. Az állítólag a partiban használt sakkfigurákat is szerették volna pénzzé tenni, de arra sem volt vevő. Hitler ez idő tájt keletkezett rajzait egyébként előfordult, hogy sikerrel értékesítették.
A fotó időről időre előkerül az interneten, és folyamatos találgatásokra ad okot, legutóbb a Redditen bukkant fel, és természetesen gondolkodóba ejti a szemlélőket, pláne, akik először látják, hogy a két diktátor tényleg összecsaphatott-e a sakktáblán. Ha a sakkpartira nincs is bizonyíték, arra, hogy Bécsben találkozhattak még az első világháború előtt, azért nagy esély van.
