2023. február 3. – 04:55
Kétségkívül a világ egyik legritkább virága a fidzsi Tagimoucia, már ami a vadon élő példányokat illeti: még a legtöbb fidzsi ember is csak képen látta azt a virágot, amely a szigetcsoport 330 tagja közül mindössze egyen, Taveunin virágzik. Sőt, még itt is igencsak nehéz rábukkanni, ugyanis egy hegygerincre kell érte vándorolni, egy nehezen megközelíthető, magasan fekvő tó mellé, ahol egyébként csak az év kevesebb mint három hónapjában virágzik.
A Tagimoucia (Medinilla waterhousei) egy bíbor és fehér virágú növény, de különlegességét nem a külleme adja, hanem az, hogy csupán egyetlen szigeten endemikus, és csak 600 méter felett virágzik, kizárólag az 1195 méteres Des Voeux csúcsának közelében, egy meseszép tó mellett. A ritkasága miatt hamar a Fidzsi-szigetek jelképévé vált, még az 50 dolláros bankjegyükre is rákerült, miután 2013-ban II. Erzsébet királynő portréját levették róla, évekkel azután, hogy Károly herceg 1970-ben kiengedte a szigetországot a 96 éve tartó brit függés alól.
Persze mivel ilyen különleges, nagyon népszerű is a virág a Fidzsi-szigeteken, a szerencse, a gazdagság, a szerelem és a barátság szimbólumaként tekintenek rá. Népszerű dísznövényként is, és hagyományos fidzsi szertartásokon és ünnepségeken, például ballagások alkalmával és esküvőkön is használják. A Fidzsi-szigeteken annyira ikonikus, hogy 2021-ben a helyi popsztár KKU egy egész dalt szentelt a Tagimouciának, a klipben pedig az látható, amint Taveunira utazik, hogy megkeresse a virágot.
Bár a virág a természetben csak Taveuni szigetén található meg, kedvtelésből termesztik más trópusi területen is, ahol megfelelők a körülmények hozzá: a növény a meleg, nedves környezetet kedveli. Viszonylag hosszú ideig fejlődik egyébként, akár több évig eltart, mire „felnőtt” növény lesz belőle, és virágokat hoz – de akkor bőségesen, már abban a három hónapban, amíg virágzik, ugye. Szakértők úgy gondolják, hogy a növénynek nagyon sajátos összetételű vulkáni talajra van szüksége ahhoz, hogy túléljen a természetben, mivel minden kísérlet, amely más szigetre telepítette volna, kudarcot vallott.
A BBC beszámolója szerint egyébként turistaként kifejezetten nehéz megtalálni a tavat, ami köré a virág szőtte magát, mert az út harmadától nincs térerő, az esőerdőn át vezető út pedig jelöletlen.
A virágot a szigetlakók összekötik egyfajta helyi Rómeó és Júlia-sztorival is, aminek valószínűleg kifejezetten kevés a valóságtartalma: a történet szerint a Taveuni csücskénél található Qamea-sziget és a Taveunin honos somosomo törzs tagjai háborúban álltak egymással, a somosomo törzsfőnök lánya viszont beleszeretett egy qameai katonába. Mivel a törzsfőnök másnak ígérte a lánya kezét, úgy oldotta meg a problémát, hogy a katonát egyszerűen megölette. A lánya összetört szívvel megmászta a Des Voeux-t, elfeküdt a földön, és kínjában fetrengett, rúgkapált, véletlenül kiásva a Tagimoucia-tó medrét. A könnyei virággá változtak, a szirmok piros-fehér színe pedig a két, balsorsú szerelmest jelképezi.
A helyi legenda szerint egyébként maga a virág a Qamea-szigetről származik, az ottani törzsfőnök ajándékozta évszázadokkal ezelőtt a somosomo törzsnek a béke jeléül. A történet szerint a virág azonban otthagyta az illatát Qameán, ahol a mai napig érezni, annak ellenére, hogy a növény maga már nem található meg rajta – a taveuni virágnak azonban szinte semmi illata nincsen.
Mivel ilyen népszerű, és ilyen korlátozott helyen él meg a vadonban, az ember azt hinné, hogy veszélyeztetett, pedig erről szerencsére szó sincs: a folyamatos természetvédelmi törekvéseknek hála viszonylag jól érzi magát, és nem került fel a veszélyeztetett fajok listájára.
A Tagimoucia egyébként még így sem a legritkább virág a világon, bár azt, hogy pontosan melyik is az, nagyon nehéz megállapítani. Nagyjából 400 ezer különböző olyan növényfaj él a bolygón, amelynek van virága, a legritkábbak közé tartozik a híresen büdös titánbuzogány, a Kanári-szigeteken őshonos korallkerep, az óriás bűzvirág, egy vörös kaméliaféle, illetve a szellemorchidea.