Azt gondolta, hogy a Szahara a világ legnagyobb sivataga? Pedig csak a harmadik

2022. december 31. – 07:09

Azt gondolta, hogy a Szahara a világ legnagyobb sivataga? Pedig csak a harmadik
A Szahara 12 országra terjed ki, a fotó Nigernél készült – Fotó: Souleymane Ag Anara/AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Lehetne a példákat sorolni, hány igaznak gondolt, akár tankönyvekben vagy ismeretterjesztő tévéműsorokban is szereplő legendáról igazolódott már, hogy hamis. Hogy mást ne mondjunk, a XX. század egyik legnagyobb tudósa, Albert Einstein nem bukott meg matematikából, ahogy az kitörölhetetlenül benne van a köztudatban. De amikor megláttam a kérdést, hogy melyik a világ legnagyobb sivataga, és nem az általam helyesnek gondolt Szahara volt a helyes válasz, azért kicsit meglepődtem.

A sivatag szó hallatán az ember akaratlanul is a perzselő napfényre, a forróságra asszociál, meg végeláthatatlan homokdűnékre, tevékre, és előjönnek az emlékeiben az általános iskolában tanultak, például a nagy hőingadozás, hogy éjjel azért tudnak röpködni a mínuszok is a nappali 40-45 fok után.

De a Földön máshol is kialakulhatnak sivatagok nemcsak a térítők mentén, ráadásul a Szaharánál jóval nagyobbak. A többes szám nem véletlen, és lőjük is le gyorsan a poént, a Szahara igazából csak a harmadik legnagyobb sivatag a Föld bolygón. A hivatalos rangsor ez itt:

  1. Antarktiszi sivatag – 14,2 millió km²
  2. Északi-sarkvidéki sivatag – 13,9 millió km²
  3. Szahara – 9,2 millió km²

A negyedik helyre Ausztrália sivatagai szorultak, az ötödikre pedig a Szaharánál négyszer kisebb Arab-sivatag, ami nyolc közel-keleti országot érint, Iraktól Jemenig.

A definíció szerint azt a területet nevezzük sivatagnak, ahol az éves csapadékmennyiség nem éri el a 250 millimétert. Ennek a kitételnek maximálisan megfelel az Antarktisz, a belső részein csak 20 milliméter csapadék esik egy évben. Ezzel amúgy nem a legszárazabb része a Földnek, a perui Atacama-sivatagban évi 10 milliméter csapadék sem jön össze átlagosan, és előfordult már, hogy 40 évig nem esett.

Tudós az antarrktiszi Concordia kutatóállomáson – Fotó: Francois Lepage / Hans Lucas / AFP
Tudós az antarrktiszi Concordia kutatóállomáson – Fotó: Francois Lepage / Hans Lucas / AFP

Felhőképződésre azért csekély az esély, mert a víz a hideg miatt rögtön megfagy az Antarktiszon. 2013-ban itt mérték a leghidegebbet, mínusz 93 fokot. A kontinens nemcsak a legnagyobb sivatag, hanem a legrégebbi is, mintegy 23 millió évvel ezelőtt alakult ki, bár egyes számítások szerint még ennél is régebbi lehet. Amúgy a jég alatt szárazföld képezi az alapját, de elég mélyen: a jég vastagsága 4800 méter körüli.

Az Antarktiszon van két nagy folyó, az Alph és az Onyx, az utóbbi a hosszabb, de az is csak 32 kilométeres. Viszonyításul: a Szaharát átszelő Nílus 6650 kilométer. Az Antarktiszon egyébként van folyékony víz, ám csak a jégtakaró alatt alakulhattak ki nagyobb tavak.

A második legnagyobb sivatag, az északi-sarkvidéki, három kontinenst érint: Ázsiát, Európát és Amerikát. Alaszkától Grönlandon és Skandinávia északi csücskén át húzódik Oroszország szibériai részéig – ezért is lényegesen nagyobb, mint az afrikai sivatagok.

És ha már így belejöttünk, zárjuk a sivatagi show-t azzal, hogy a Naprendszer legnagyobb sivataga valószínűleg a Vénusz felszíne. A bolygó légkörében mindössze két ezreléknyi víz van, míg a Földnél ugyanez a mutató egy százalék. A sivatag jellegre itt is logikus a magyarázat: a Vénusz felszínének hőmérséklete meghaladja a 460 Celsius-fokot.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!