Habos vattacukorhalomnak tűnik, de valójában a puszta mérete, és benne lévő víz miatt meglepően sokat nyom egy felhő. Hogy pontosan mennyit, az sok mindenen múlik – de egy átlagos gomolyfelhőnek elég jelentős tömege van.
Egy felhőnek igenis nagy tömege van, hiába tűnik könnyűnek – ugyanúgy, ahogyan a levegőnek is van tömege, amit a hétköznapokban úgy szoktunk hívni, hogy légnyomás, és négyzetcentiméterenként 1 kilogramm az értéke, írja az Amerikai Geológiai Felmérés weboldala. Ugyanígy sűrűsége is van – és a felhő természetesen azért lebeg, mert a sűrűsége kisebb, mint a levegőé. Pont ugyanez történik akkor is, amikor az olaj úszik a víz felszínén. A párás felhő kevésbé sűrű, mint a száraz levegő, ezért a felhő fenn marad, annak ellenére is, hogy kifejezetten nehéz.
Na jó, de mennyire? A kérdést bonyolítja, hogy egyáltalán nem mindegy, minek a tömegét szeretnénk megadni: csak a vízcseppekét, vagy a közöttük található levegőét is? Ha csak a felhőrészecskéket nézzük, egy átlagos gomolyfelhő 500 tonna is lehet.
Ahhoz, hogy ezt ki lehessen számolni, először is meg kell határozni, mi a gomolyfelhő sűrűsége. A tudósok korábban már megállapították, hogy ez a felhőtípus körülbelül fél gramm vizet tartalmaz köbméterenként. Ez nem túl sok, más típusú felhők hasonló adata sokkal nagyobb is lehet, de most maradjunk a hétköznapi gomolyfelhőnél.
Ezután azt kell megállapítani, hogy milyen nagy az adott felhő. Ez is elég széles spektrumon mozog, de egy átlagos gomolyfelhő nagyjából egy kilométer széles és hasonló hosszú. Ezt egyébként viszonylag könnyen meg lehet állapítani abból, hogy mekkora a felhő árnyéka, amikor a nap közvetlenül fölötte van. Ha abból indulunk ki, hogy egy átlagos gomolyfelhő térfogata egymilliárd köbméter, és ezt megszorozzuk a sűrűséggel, akkor kijön az 500 ezer kilogramm – vagy, ahogyan a Science Alert is írja,
nagyjából 100 elefánt, 2500 szamár vagy 33 apatoszaurusz súlya.
Ez az 500 ezer kiló pedig azért lebeg az ember feje fölött, mert az alatta lévő levegő sűrűbb nála. Ráadásul ez a tömeg nyilván nem egy ponton összpontosul, hanem elterül azon az egymilliárd köbméteren. És az is egy faktor a jelenségben, hogy a vízcseppek egészen aprók, és még az alulról érkező meleg levegő is felfelé irányítja őket.