2022. november 4. – 05:08
A világ legkisebb rovarainak címét három darázs tartja, mindegyikük kisebb, mint egy amőba. Két faj közülük kifejezetten érdekes a tudósoknak, és nem csak azért, mert annyira kicsi. A rekordtartóval például nagyon elbánt a természet: a hímek soha el sem hagyják a gazdapetét, amiben kikeltek, csak párosodnak a testvéreikkel, majd elpusztulnak. A harmadik legkisebb rovar viszont öt napig él, ami nagyon meglepő, tekintve, hogy az idegsejtjei 95 százalékának még sejtmagja sincsen.
Az abszolút rekordtartó méretügyileg a Dicopomorpha echmepterygis, az élősködő darázsfaj hímjei mindössze 140-180 mikrométeresre nőnek meg. Ez kevesebb, mint a milliméter egyötöde, aminél még az egysejtű amőba vagy a Thiomargarita magnifica baktérium is nagyobb.
Az állattal igazán elbánt a természet: a hím szárny nélkül és miniatűr fejjel próbál túlélni, ami mégis elég ahhoz, hogy elérje a felnőttkort, és párosodjon. Egyértelmű, hogy a hímek húzták a rövidebbet a genetikai lottóban: a nőstények a petéiket a Echmepteryx hageni rovar petéibe rakják, a hímek pedig soha nem hagyják el ezeket, és nem látják meg a napvilágot, csak kifejlődnek, párosodnak azokkal a nőstényekkel, amelyekkel a petén osztoznak, majd elpusztulnak. A szürkésbarna színű, hosszú lábú állat nem lát, és nincs se szárnya, se normális antennája, se élete: ahogy kifejlődik, párosodik, és el is pusztul. Egyedül akkor lehet „szerencséje”, ha valamiért párosodás nélkül a nősténnyel együtt el tudják hagyni a petét, újabb gazdatestet keresve. Előfordulhat, hogy ezek a hímek soha nem párosodnak.
A nőstény egy kicsit jobban járt, mint a hím: lényegesen nagyobb (testmérete 40 százalékkal nagyobb, mint a hímé, az 550 mikrométert is elérheti), szárnya is van, és a peték lerakásához el is kell hagynia a párosodás színhelyét. Ilyenkor kirágja magát a petéből, és keres egy másikat, amibe a saját petéit rakhatja, majd ő is elpusztul. Nem tudni, pontosan meddig él: akár néhány napig is életben maradhat, a hím élettartama azonban csak pár óra.
Ennél egy kicsit összetettebb életforma a világ harmadik legkisebb rovarja: a 200 mikrométeres Megaphragma mymaripenne méretéhez képest viszonylag hosszú ideig, öt napig él. Ez még a rovaros kutatások leggyakoribb alanya, a Drosophila melanogaster muslica méreteinek is mindössze egyötöde.
A Dicopomorpha echmepterygisszel ellentétben az M. mymaripennének rendes agya, szemei, szárnyai, mindene van, ami egy átlagos rovarnak lenni szokott, mindezt úgy, hogy a tudósok nem is biztosak benne, pontosan hogyan képes öt napig életben maradni: Alekszej Polilov, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatója fedezte fel, hogy az idegsejtjei 95 százaléka nem rendelkezik sejtmaggal, ami a sejtek irányítóközpontja. A felfedezés azért meglepő, mert így a neuronoknak nem is szabadna megfelelően dolgozniuk, mivel nem tudnak hozzájutni a számukra létszükségletnek számító fehérjéhez. Jogos kérdés, hogy az állat neuronjai hogyan tudnak így működni, ilyesmit ugyanis a többi rovarnál még nem sikerült megfigyelni.
Az M. mymaripenne idegrendszere nagyon kicsi, mindössze 7400 idegsejtből áll. Összehasonlításképpen: a muslicák 135 000, a közönséges házilegyek 340 000, a méhek pedig 850 000 neuronnal rendelkeznek. Az ennél százszor kevesebb idegsejttel működő agyával a darázs valahogy mégis képes a nagyobb darazsakhoz hasonlóan repülni, táplálékot keresni, és megtalálni a megfelelő helyeket a petéi lerakásához.
A jelenleg leginkább elfogadott teória szerint a darázs olyan kevés ideig él kifejlett állatként (bár az öt nap még mindig hosszabb, mint néhány más, nagyobb darázsfaj esetében), és ezzel együtt olyan apró, hogy a bábállapot alatt az akkor még meglévő sejtmagok termelnek annyi fehérjét, ami elég a felnőttkori működéshez.
Az egyértelmű, hogy egy ilyen kicsi rovarnak arányosan sokkal kisebb szervei is vannak, az ilyen apró idegrendszer azonban keményebb dió: van egy alsó határa annak, milyen kicsire lehet összezsugorítani a neuronokat, és ez az egyik fő oka annak, hogy a rovarok nagyon ritkán kisebbek egy muslicánál. Sok rovar úgy oldja meg ezt a problémát, hogy az agyát gyakorlatilag a mellkasába vagy a hasába csúsztatja, de a darazsak erre nem képesek, mivel nagyon vékony fizikai kapcsolat van a fejük és a testük többi része között. Így ők kénytelenek extrémebb módon alkalmazkodni: például a neuronok számának drasztikus csökkentésével, vagy azzal, hogy egyszerűen megszabadulnak a sejtmagok nagy részétől.
A második legkisebb rovar a világon egyébként szintén egy darázs, a Megaphragma caribea nagyjából 170-180 mikrométeresre nő meg.
(Discover Magazine, Smithsonian, Dalhousie University, Animal Diversity Web, Phys.org)
