Aki nem csukott szemmel internetezett az elmúlt öt évben, biztosan szembetalálkozott már a Colgate lasagne fotójával. Még az se kell ehhez, hogy valaki csak a vicces kis színes hírek, és egyperces kattintásvadász oldalak bűvöletében éljen, hiszen olyan forrásokból is elő-előbukkan a történet, mint például a megbízhatóság egyik utolsó gránitoszlopának tartott AFP hírügynökség:
A történet szerint a híres fogkrémmárka a nyolcvanas években megpróbált új piacokra betörni, diverzifikálni a termékportfóliót, ahogy marketingbullshit-nyelven mondják, és valamiért valaki jó célpontnak tartotta ehhez az élelmiszeripart, és a fagyasztott lasagnét. Természetesen a „tízből tizenkét fogorvos ezt ajánlja” általános üzenet mellett ez elég hülyén nézett ki, így a Colgate lasagnéja orbitálisat bukott.
Eddig a sztori, ami szó szerint százezernyi helyen bukkan fel az interneten, maga a termék doboza is ki van állítva Svédországban, a híres Kudarcok Múzeumában, olyan klasszikusok mellett, mint a Google Glass, a Nokia Ngage, vagy a Trump-társasjáték. Semmi értelme tehát megkérdőjelezni, hogy valóban létezett-e a Colgate lasagnéja, ugye? Még akkor sem, ha a cég, ha nem is ezerszázalékos határozottsággal, de tagadja hogy valaha ilyenje lett volna? A sztori valójában itt kezd igazán érdekes lenni.
A misztikus lasagne valódisága után nyomozók ugyanis hamar kiderítették, hogy a svéd múzeumban látható doboz, az egyetlen fizikailag létező bizonyíték, valójában csak egy replika, amit a múzeumot alapító pszichológus, dr. Samuel West elmondása szerint „megbízható online források” alapján rekonstruáltak. Korabeli fényképek vagy hirdetések sem maradtak fenn róla, ami azért alig 40 év távlatából elég fura. Személyes visszaemlékezések, fórumhozzászólások, Facebook-kommentek persze vannak, de ez nem sokat jelent, a memória torzításainak jelenségével a pszichológia tudománya könyvtárakat írt már tele. A jelenség leghíresebb példája egy 90-es évekbeli vígjáték, a Shazaam, amiben a Sinbad nevű komikus alakít egy dzsinnt, és internetszerte emberek ezrei esküsznek, hogy annak idején látták a tévében – annak ellenére, hogy ilyen film sosem létezett, még az állítólagos főszereplő szerint se (amúgy ebből indul ki az egyik legviccesebb összeesküvés-elmélet is, ami szerint mindez az egymással néha átfedésbe kerülő párhuzamos univerzumok bizonyítéka).
De közben a Colgate is elég furán kommunikál a dologról: amikor a cég megpróbálta eltávolíttatni a kiállítási darabot a múzeumból, az egyértelmű cáfolat helyett pont azt a megfogalmazást használták („have no recollection”, azaz nincsenek emlékei a dologról), amit akkor szokás, ha valaki úgy tagad, hogy azért hagy egy kiskaput magának, ha esetleg lebukna. De megesett az is, hogy újságírói érdeklődésre kenték el a választ ahelyett, hogy „nem, Colgate-lasagne sosem létezett”.
A Google szerint is csak 2017 óta téma a fogkrémes lasagne az interneten – hogy, hogy nem, ez a svéd múzeum nyitásának időpontja. Ami ennél korábbi dátumú, és valami hasonlót említ, az egy 2003-as kiadású könyv, a Brand Failures: The Truth About The 100 Biggest Branding Mistakes Of All Time, ami nem meglepő módon marketinges melléfogásokról szól. Ha a Colgate lasagnéját nem említi is, annyi szerepel benne, hogy Colgate Kitchen Entrees néven volt a cégnek egy próbálkozása, vagy legalábbis terve az élelmiszerpiac meghódítására. Innen pedig már egyenes az út a hatvanas évekbe, amikor több forrás is írt arról, hogy a cég új vezérigazgatója, bizonyos George Henry Lesch a terjeszkedést adta parancsba, és ennek egy lépése volt, vagy hát lett volna a Colgate Kitchen Entrees, benne rák- és csirkealapú szárított ételekkel, amiből aztán nem lett semmi. Egyedül a Snapple nevű almacsipsz jutott el a tesztelés fázisáig, de a boltok polcaiig az sem (érdekesség, hogy ugyanezen a néven a hetvenes években aztán a Dr. Pepper indított gyümölcslémárkát, ami máig nagyon népszerű Amerikában).
A dolog tehát úgy áll, hogy
- a Colgate lasagne minden valószínűség szerint sosem létezett; de
- a Colgate-nek volt hasonló, nagyot bukott élelmiszeripari próbálkozása, amire nem túl büszke; viszont
- az internet népének kollektív tudatába olyan mélyen sikerült bevésődnie a svéd múzeum kamudobozának, hogy valószínűleg a világ végéig tényként újra és újra fel fog bukkanni kis színes hírek és lájkvadász posztok főszereplőjeként.
