Miért fáznak egyesek jobban, mint mások?

2022. október 04. – 05:04

Miért fáznak egyesek jobban, mint mások?
Fotó: J-Elgaard / Getty

Másolás

Vágólapra másolva

Biztosan mindenkinek volt már olyan kollégája, aki nyáron is maximumra állította a légkondit, és pólóban üldögélt alatta, és olyan is, aki két pulcsiban megfagy a legmagasabbra tekert fűtés mellett is. Mindegy, hogy milyen magas vagy alacsony a hőmérséklet odakinn, biztos, hogy lesz egy olasz, aki kabátban, beöltözve megy utcára, és lesz egy svéd, aki rövidnadrágban. Az, hogy valaki mennyire fázós, a kulturális különbségeken kívül rengeteg mindenen múlhat – a testi sajátosságok mellett többek között azon is, hogy a környezetében a többiek mennyire fáznak.

A hidegérzékelés valójában egy védelmi mechanizmus: a szervezet azért jelez, ha a bőr felszínének hőmérséklete csökkenni kezd, hogy megelőzze a test belsejének kritikus hőmérséklet-csökkenését. A szervezetünk ugyanis egy darabig jól bírja, ha a belső szervek lehűlnek, de aztán előbb-utóbb fellép a hipotermia, vagyis a kihűlés, ami viszont nagyon veszélyes állapot. Éppen ezért a test azonnal jelzi, ha elkezd hűlni a környezete – kinek enyhébben, kinek erélyesebben.

Ha a külső hőmérséklet csökkenni kezd, a bőrben található idegek jeleket küldenek az agynak, amelyek a hipotalamuszban és az agykéregben landolnak. A hipotalamusz a felelős a szervezet hőmérsékletének szabályozásáért. Az idegrendszer dolgozik azért, hogy a belső hőmérséklet ne csökkenjen a kritikus szint alá, például beindítja a remegést, ami extra hőt generál a szervezetben, ezzel is megelőzve a kihűlést. Az agykéreg eközben gyakorlatilag eldönti, mennyire fázunk, vagyis milyen lesz a hidegérzetünk: a beérkező impulzusok alapján megállapítja, mekkora a baj, és aszerint cselekszik tovább, például olyan viselkedésekre ösztönöz minket, mint az összehúzódás vagy az öltözködés.

A test hőmérsékletének konkrét változtatása a keringési rendszer feladata. Ha az embernek melege van, az erei kitágulnak, hogy több vér tudjon áthaladni rajtuk, és fokozódjon a véráramlás a bőrben, ahol a legtöbb hő szabadul fel. Ha viszont fázik, az erek összehúzódnak, így a vér távol kerül a bőrtől, és közelebb a központi szervekhez, ezáltal a test megőrzi a belső hőmennyiség jelentős részét. Tehát bármi, ami megzavarja a keringést, befolyásolhatja, hogy milyen mértékben fázunk vagy van melegünk.

Ez persze még mindig nem magyarázza meg azt, hogy miért fáznak egyesek jobban, míg mások kevésbé. Közhelynek tűnik például, de tényleg igaz, hogy a nők jellemzően fázósabbak, mint a férfiak.

Ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy alapból is magasabb a testük hőmérséklete a női nemi hormonok, egészen pontosan az ösztrogén, illetve a magasabb bőr alatti zsírszint miatt. Ráadásul a nők jellemzően kevesebb izomtömeggel rendelkeznek, és kevesebb hőt párologtatnak el a bőrük pórusain keresztül is, mint a férfiak, ez is okozhatja azt, hogy fázósabbak.

Sokat számít a hőérzékelésnél az is, hogy milyen a testalkatunk, a nagyobb testek például lassabban hűlnek le, mint a kisebbek, ezért nehezebben fáznak. Ha valakinek alacsonyabb a testzsírszázaléka, jellemzően fázósabb, mint az, akinek van némi extra rétege, ami melegítheti. Sőt, az anyagcsere-folyamataink is beleszólnak a dologba: itt is találunk nemi különbségeket, mert a nőknek általában lassabb az anyagcseréjük, így fázósabbak is, mint azok, akiknek gyorsabb. Ugyanígy az anyagcserét befolyásoló betegségek, például a pajzsmirigy működésének zavarai is okozhatják, hogy valaki fázósabb, illetve jobban bírja a hideget.

Van a hidegérzékelésnek egy genetikai aspektusa is: egy ikreken végzett kutatás például kimutatta, hogy nagy mértékben örökölhető az, ha valakinek folyton fázik a keze és a lába, ez pedig egy fontos faktora az egészséges hőérzékelésnek.

Pszichológiai vonulata is van a dolognak: sokan képesek azért fázni, mert azok az emberek, akik hozzájuk közel állnak éppen, szintén fáznak. Az úgynevezett „hidegfertőzés” tesztelésére egy kutatásban színészekkel játszatták el, hogy fáznak, és megfigyelték, hogy a résztvevők hogyan viselkednek, ha olyan videókat néznek, amelyeken a színészeknek melegük van, és olyanokat, amelyeken vacognak. Az alanyok kezének hőmérséklete a hidegrázós felvételek láttán alacsonyabb lett, a kézfejükben lévő erek összeszűkültek, pedig nem voltak hidegebb környezetben, mint akkor, amikor a másik videót nézték.

Kutatások azt is kimutatták, hogy a depresszió és a szociális izoláció is befolyásolja a hidegérzékelést: azok, akik ezektől szenvednek, jellemzően fázósabbak. Ez is visszacsatolás azonban a pajzsmirigy alulműködésére, mivel a depresszió és a szociális izoláció hozzájárulhat a pajzsmirigyproblémákhoz.

Jól látszik tehát, hogy az, ki mennyire fázós, nagyon összetett dolog. Valószínűleg a genetika, a testzsírszázalék, a hormonok és az anyagcsere állapotának sajátos kombinációja okozza azt, hogy valaki 20 fokban is megfagy, és valakinek a 15 fok sem elég hideg.

(The Conversation, The Swaddle)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!