2022. szeptember 20. – 05:00
frissítve
Bár a rabszolgatartás hivatalos, 1865-ös betiltása egyáltalán nem hozta el a teljes egyenjogúságot az Amerikai Egyesült Államok fekete lakossága számára, sok ajtó megnyílt a volt rabszolgák előtt. Mindez tovább bővült, amikor 1866-ban megkapták az aktív és passzív választójogot.
Az új rendszer egyik nagy nyertese Walter Moses Burton volt. Burton Észak-Karolinában, rabszolgasorba született 1829-ben vagy 1840-ben. 1850-ben megvásárolta egy texasi földbirtokos, Thomas Burke Burton, aki aztán – annak ellenére, hogy ez illegális volt – megtanította írni és olvasni. Már ez is nagy előnyt jelentett, de az sem hátráltatta, hogy mikor szabaddá vált, a volt tulajdonosa 1900 dollárért több nagy földet is eladott neki, amivel a megye egyik leggazdagabb volt rabszolgája lett.
Talán pont azért, mert látta, mennyit jelent az oktatás, Burton nem kényelmesedett el, hanem hamar elindította politikai karrierjét. 1869-ben megválasztották Fort Bend megye adószedőjévé és seriffjévé, így ő volt az első afroamerikai, aki az Egyesült Államokban betöltötte ezt a tisztséget. 1873-ban Radikális Republikánusként indult el a texasi szenátorválasztáson, és 1883-ig republikánus szenátor volt.
Egy gyors kitérővel itt érdemes megjegyezni, hogy a Republikánus Párt akkoriban kicsit más értékrenddel működött, mint mostanában. Bár valóban konzervatív ideológiák alapján működtek, a republikánus Abraham Lincoln volt a rabszolgák felszabadításáról szóló 13. alkotmánykiegészítés egyik élharcosa. Míg a párt manapság a déli államokban hódít igazán, a 19. században pont az északi államokban voltak népszerűek.
A déli demokraták akkoriban gyakran rabszolgatartó nagybirtokosok voltak, így a két párt 1936-ig gyakorlatilag a mai változatuk ideológiai ellentéte volt. Ez egy nagyon leegyszerűsített verziója a történelemnek, hiszen soha semmi nem ilyen fekete fehér (elég arra gondolni, hogy az északi törvényhozók betiltatták a szegregáció déli, egyértelmű verzióját, míg ők sok helyen burkoltabban ugyan, de szintén igyekeztek elkülöníteni a fekete és fehér lakosságot).
Visszatérve Burtonre: politikai karrierje során nem volt kifejezetten radikális, de a legtöbb energiáját a fekete lakosság helyzetének javításába fektette. Emellett sokat kampányolt az észszerű fegyvertartási korlátozások mellett és a rabok kényszerített dolgoztatása ellen.
„Konzervatív szenátor volt, akinek fontos volt az afroamerikaiak oktatása. Olyan szenátor volt, aki nem rázta meg a hajót, de aki kiállt az afroamerikaiakért, különösen az oktatás területén”
– mondta Merline Pitre, a Texasi Déli Egyetem történelemprofesszora az Atlas Obscurának.
1876-ban sikeresen elfogadtatott egy törvényjavaslatot, ami a Prairie View Normal School, a mai Prairie View A&M Egyetem alapításához vezetett, mert tudta, hogy a társadalmi mobilitás az oktatás segítségével a leginkább elérhető. Az állami szenátuson belül is népszerű volt, mind a fehér, mind a fekete kollégái körében. Az egyik legjobban öltözködő szenátorként írnak róla, és a szenátoroktól egyszer még egy ébenfából készült, aranyozott sétapálcát is kapott.
1868-ban feleségül vette Abby Jonest, 1869-ben pedig megszületett fiuk, Horace, aki 1895-ben halt meg. Walter Moses Burton 1913-as haláláig a texasi politika egyik meghatározó, aktív figurája maradt. A texasi Fresnóban elneveztek róla egy általános iskolát, amelynek kabalája a Burton Sheriff. Texasban legközelebb 1966-ban választottak meg újra afroamerikai szenátort.
