New Jersey ördöge, amit Benjamin Franklin irodalmi rivalizálása és furcsa humora kreált

A 19. század kezdete óta időről időre arról számoltak be az emberek, hogy New Jersey-ben és Delaware-ben rendszeresen megjelenik egy lófejű, repülő démon. A lény a Jersey ördöge nevet kapta, az általánosan elterjedt nézet pedig úgy tartotta, hogy egy megbabonázott kvéker nő adhatott életet a démoni lénynek, magának a sátánnak.

Az idő múlásával aztán egyre több mítosz alakult ki Jersey ördögének eredete körül. Az egyik keletkezéstörténet szerint 1735-ben egy szegény New Jersey-i nő, Mrs. Leeds teherbe esett tizenharmadik – más források szerint hatodik vagy kilencedik – gyerekével. Mivel szegények voltak, Mrs. Leeds a növekvő gazdasági nyomortól tartva állítólag felkiáltott, hogy „vigye el az ördög ezt a gyereket!”. Majd pedig, ahogy az a magyar népmesékben is előfordul, az ördög úgy döntött, úgysincs jobb dolga, elviszi. Így lett Jersey ördögéből eredetileg egyébként Leeds ördöge, a Jersey nevet csak később vette magára.

A mítosz egy másik változata szerint a gyerek megszületett, azonban, mint azt a legendáról cikkező amerikai lapok írják, „egy viharos éjszakán szárnyas vadállattá változott, hosszú farokkal és karmokkal”. A Jersey-ördög körüli legenda olyannyira rugalmassá vált aztán az évtizedek során, hogy néhány verzióban még Mrs. Leeds neve is megváltozott – az egyikben például egy Mrs. Shrouds nevű nő esett teherbe, majd többek füle hallatára azt kívánta, hogy „ha már terhes, legalább az ördögöt szülje meg”. Egy megint másik történet szerint egy jersey-i lány beleszeretett egy angol katonába, teherbe is esett, a katona azonban összetörte a szívét, és elhagyta Jersey-t. A lányt a közösség kiközösítette és megátkozta, ő pedig kilenc hónap múlva ördögnek adott életet.

Angelológiától a legendás démonig

A Jersey-ördög eredetét egy időben az Animal Planet is megpróbálta felkutatni, ám minél mélyebbre mentek a hasonló nyomozások, annál több alverzió bukkant fel a Leeds-történet mellett. Háborús ellentétek okozta ördögszülések, cigány átkokról szóló históriák láttak napvilágot, de még olyan verziók is, mint hogy Mrs. Leeds boszorkány volt, Mr. Leeds pedig maga az ördög.

A házaspár démonizálása a néphit szempontjából némiképp jogos volt. Az apa, Titan Leeds, a korabeli cenzúra ellenére rendre keresztény ezoterikus-asztrológiai írásokat publikált. Leedset egyre jobban lenyűgözte a vallási okkultizmus, beleásta magát a keresztény miszticizmusba, a kozmológiába, végül persze a démonológia és angelológia sem maradhatott ki.

Nem várt csavar, de Leeds népszerű lett annak ellenére is, hogy írásait istenkáromlás és eretnekség miatt gyakran cenzúrázták. Az 1690-es években nagy kvékerkritikus is lett, összetűzésbe került a jersey-i kvékerekkel a kvéker teológiát kritizáló szövegeivel. Leeds antimonarchizmussal is vádolta a vallási közösséget, amivel az akkori brit királyi kormányzót, Lord Cornburyt is a saját oldalára állította. Leeds ebben az időben Lord Cornbury tanácsosaként is dolgozott, amiért hazájában árulónak tekintették – az amerikai–brit ellenállás megjelenése Leeds életében viszont megmagyarázza, hogyan került bele a politikai konfliktus a Jersey-ördög mítoszába is.

Franklin, a mókamester

Titan Leeds története persze nem ért véget a brit korona támogatásával. Írásai népszerűek lettek, így a 18. századra riválisává vált Benjamin Franklinnek, az Egyesült Államok alapítójának. Leeds almanachja ugyanis felvette a versenyt Franklin Szegény Richard című almanachjával, a kettejük közötti irodalmi rivalizálás pedig odáig fajult, hogy Franklin cinikus asztrológiaparódiákat kezdett írni Leedsnek.

Az egyik ilyenben Franklin 1733-ban azt jósolta, hogy Leeds az év októberében meghal, de szellemként visszajön majd kísérteni. Leeds ezen megsértődött, nyilvánosan „bolond és hazug embernek” titulálta Franklint. Az adok-kapok aztán odáig tartott, hogy Franklin, afféle sajátos tréfaként, még Leeds 1738-as halála után sem állt le az üzengetéssel, csak már „Leeds kísértetének” címezte gúnyos üzeneteit. Franklin különös humora ezzel pedig életben tartotta a Leeds körüli szellemhistóriát.

Brian Regal, a Kean Egyetem tudománytörténésze szerint az egész legenda forrása Franklin és Leeds rivalizálása volt. Franklin nyomására a Leeds családot a jersey-iek szörnyetegeknek tartották, Regal szerint pedig a Leeds-ördög ebből a társadalmi gyűlöletből nőtte ki magát mítosszá. A történész hozzátette, Mrs. Leeds története is a konkrét történelmi személy helyett inkább abból keletkezett, hogy Leeds valláspolitikai vitái a teljes családot a folklór és a pletykák középpontjába emelték.

Hogy néz ki Jersey démona?

A Jersey-ördög aztán Leeds és Franklin halála után önálló kecskelábakra kelt, és kísérteni indult. A 19–20. századból sorra érkeztek a beszámolók egy olyan lényről, amely a leírások alapján

• denevérszárnyakkal bír, és repül;
• a feje lóhoz vagy kecskéhez hasonlít, gyakran sikítozik;
• kicsi karjai vannak, azon kicsi karmokkal;
• és mindemellett amúgy is kicsit sárkányszerű – csak szarvakkal a fején.

A legenda szerint a szörnyű kinézetű lény a helyi gyerekeket, háziállatokat és haszonállatokat fogyasztja el az éj leple alatt. Egyesek úgy gondolták, ő lehet a felelős a terméskiesésért és a tejet nem adó tehenekért is. A körülötte kialakuló egyre terjedelmesebb legenda aztán oda is eljutott, hogy az ördög megpillantása közelgő katasztrófát vagy háborút jelez – de ez nagyjából mindegy is, hiszen ha törik, ha szakad, hétévente úgyis megjelenik a démon Jersey lakói előtt.

A Jersey-ördög körüli felhajtás akkor kezdődött, amikor Napóleon bátyja, Joseph Bonaparte spanyol király azt állította, hogy látta a lényt, miközben Bordentownban vadászott. Ezután 1840-ben már az állattetemek mindegyikét a sátánnak tulajdonították a helyi lakók. Az 1900-as évekre pedig már szinte egész New Jersey államban megjelent az ördög, az újságok rengeteg megfigyelésről, „megmagyarázhatatlan lábnyomokról” írtak.

Tömegpánik, foszforeszkáló kenguru

A beszámolók után a Pine Barrensben dolgozó emberek megtagadták, hogy elhagyják az otthonaikat, és a munkahelyükre menjenek. A jelentések szerint egy hétig egy „kenguruszerűnek” nevezett, szárnyas lény terrorizálta a camdeni trolikon utazókat is.

Ekkora felhajtás után nem maradhatott ki New Jersey szelleme a magyar lapokból sem. Az 1909-es amerikai bejelentéshullám után 1924-re hozzánk is eljutott a démon híre. A Szegedi Friss Újság például úgy szólt akkor:

„Hónapokkal ezelőtt az amerikai egyesült államokban, Jerseyben egyszer váratlanul megjelent az ördög. Az eset még az előkelő körökben is óriási feltűnést keltett, már annál is inkább, miután magával a Luciferrel egy rendőrőrmester találkozott éjjel, teljesen elhagyatott üres háztelken.”

A cikk szerint ezt követően természetesen a város polgármestere is megleste az ördögöt, miután pedig ő is látta, az amerikai lapokhoz több mint kétezer jelentés érkezett a lényről, gyárakat, iskolákat zártak be, hogy nehogy megtámadja őket az ördög. 1924-re azonban, mint azt a szegedi újság írja, egy „élelmes amerikai riporter hosszas kutatás után megállapította az ördög kilétét” egy Normann Jeffries nevű angol fiatalember, illetve a kenguruja személyében.

„Az ötletes angol a Jersey ördögéről szóló könyv átolvasása után titkos tervet eszelt ki. Valahonnan egy kivénhedt kengurut vásárolt, amelyet aztán ijesztő módon befestett. A szőrét foszforos zsírral kente be, amely a sötétségben sárgás-kék fényt gerjesztett az állat körül. A kenguru lábaira gipszből öntött lópatákat erősített, míg festett pléhből hatalmas denevérszárnyakat kötött föl a derekára. Az ördögnek kinevezett állatot azután szabadon eresztette. Természetes, hogy a rémület napról-napra nőtt, hiszen nem akadt ember, aki az ördöggel szembe mert volna szólni.”

A beszámoló szerint a kengurutól többen elájultak, a város pedig hajtóvadászatot indított az ördög ellen. Vérdíjat tűztek ki rá, „élve vagy holtan” követelték elfogását a városvezetők, Normann pedig ekkor jelentkezett, hogy megfogja a vadat. Pár óra múlva meg is jelent a városházán a vasketrecbe zárt démonnal:

„Egy hét sem telt el s Normann egyik napról a másikra gazdag ember lett. Az ördögöt ugyanis nem ingyen, hanem busás beléptidíj mellett mutogatta Normann. A kenguru és az ötletes angol közötti kapcsolat azonban csakhamar napfényre került. A rendőrség a leleplezés után Normannt azonnal letartóztatta.”

Chupacabra-ufódémon?

Mintha 1924-ben mi sem történt volna, 1938-ban már újra megjelent a lény „az ország egyetlen állami démonaként” megjelölve. A legenda kitartott 1960-ig, amikor is egy jersey-i kereskedő 10 ezer dollár jutalmat ajánlott fel annak, aki el tudja fogni az ördögöt. A terv az volt, hogy ha elkapják, építenek neki egy saját állatkertet – végül azonban senki nem jelent meg a sátánnal.

A Jersey-ördögöt aztán a XX. századhoz közeledve is megtalálták a konteósok. Magát a szörnyet mondjuk kevesebben látták megjelenni, de annál több elméletet szőttek azok, akik valaha hallottak róla: egyes feltevések úgy tartották, hogy egy jura kori Pterodactylus lehet valójában a Jersey-ördög, és egy föld alatti barlangban él. Az ennél sokkal babonásabb és egyszerűbb feltételezések azt állították, hogy a lény a gonosz megtestesülése. A szemtanúk beszámolói leginkább ezt az elméletet támasztják alá, mivel a démont látni vélték a polgárháború, a spanyol–amerikai, illetve az első és a második világ- és a vietnami háború előtt is. De megjelentek persze a történetben az ufológusok is, akik a Jersey-ördögöt a chupacabrához hasonló, „mesterséges genetikai mutánsnak” nevezték.

A Jersey-ördöggel foglalkozók többsége azonban mára lassan elfogadja, hogy a lószerű sárkánykenguru inkább csak egy népi legenda. De legalább olyan legenda, aminek utóélete lett: a Jersey-ördög ugyanis megihlette egy rész erejéig a kilencvenes évek népszerű amerikai sci-fijét, az X-aktákat – na meg az állam sportéletét is, hiszen ha a démon nem létezik is, a New Jersey-i ördögök, azaz a New Jersey Devils nevű jégkorongcsapat annál inkább valós.

Források:

• New Jersey oldala
• Arcanum: Kárpáti Igaz Szó, Szegedi Friss Újság
• All That’s Interesting
• Brian Regal: The Jersey Devil – The Real Story
• Pinelands Alliance