Thor kalapácsát évtizedek óta használják az ENSZ-ben, és egyszer eltört, amikor Hruscsovot kellett megrendszabályozni vele

2022. július 05. – 05:01

Thor kalapácsát évtizedek óta használják az ENSZ-ben, és egyszer eltört, amikor Hruscsovot kellett megrendszabályozni vele
Fotó: United Nations / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Thor a mennydörgés istene, a fegyvere egy kalapács, úgy hívják, Mjölnir, csak az tudja felemelni, akit Odin mágiája méltónak talál rá, és tud villámot csinálni, repülni meg még egy csomó más dolgot, ami jól jön az egyszeri képregényszuperhős szürke, dolgos hétköznapjaiban. Mindezt a Marvel-filmek lassan másfél évtizede tartó mozis és úgy általában vett popkulturális diadalmenete miatt ma már az is tudja, akit amúgy totál hidegen hagy az északi mitológia. Valahol érthető is, hogy a forgatókönyvírók erre a sztorira mentek rá a viking mondák alapanyagából, és nem, mondjuk, arra, amikor Loki egy lóval szexel, teherbe esik, és szül egy nyolclábú lovat, ami aztán Odin hátasa lesz.

Még ennél az utóbbi történetnél is kevésbé ismert tény, hogy Thor kalapácsa a valóságban létezik, az ENSZ közgyűlésében használják bő fél évszázada, és villámokat nem szór ugyan, de fontos szimbolikus jelentősége van.

Az ENSZ központja New Yorkban van, az ikonikus, 40 emeletes épület jelentős turistalátványosság is egyben, évi egymillió látogatót fogad. 1952-ben adták át, és ebből az alkalomból adományozott Izland ENSZ-küldöttsége a közgyűlés mindenkori elnökének egy fából faragott, díszes kalapácsot. Ne olyan szerszámra gondoljunk, amellyel a szöget verjük a falba, inkább a bíróságokról vagy árverésekről ismerős kellék, amivel „leütik” a nyerő tétet, vagy a bíró jelképesen nyomatékot ad az ítéletnek. Hasonló volt az izlandi ajándék díszkalapács funkciója is, amit – lévén az izlandi demokrácia és parlament az egyik legrégebbi a világon – az egész bolygó parlamentjeként működő ENSZ-közgyűlés nagy megtiszteltetésként fogadott el. Mivel Izland ENSZ-nagykövete akkoriban egy bizonyos Thor Thors volt, magától értetődő volt a „Thor kalapácsa” elnevezés is. Ez akkoriban legfeljebb az északi mitológia ismerői irányába volt egyfajta kikacsintás, a képregényhős Thor csak egy évtizeddel később, 1962-ben született meg.

Thor Thors egyébként Ólafur Thors öccse, aki öt teljes cikluson át volt Izland miniszterelnöke, ráadásul a saját kormányaiban rendre vállalt egy plusz miniszteri posztot is, volt saját maga külügyminisztere, ipari, szociális, és halászati minisztere is, persze nem egyszerre. És hogy még egy kicsit maradjunk a Thors-családfánál, az édesapja, Thor Jenssen dán bevándorlóból lett iparmágnás, és Izland egyik leggazdagabb embere.

Thor kalapácsa hamar az ENSZ-közgyűlés fontos ceremoniális kelléke lett, ennek az asztalra csapásával jelezte az elnök az ülések kezdetét és végét, a napirend elfogadását, ez szentesítette jelképesen a sikeres szavazások eredményét és az új tisztviselők kinevezését.

E. N. Van Kleffens, az ENSZ-közgyűlés egykori elnöke a kalapáccsal a kezében 1954-ben – Fotó: Bettmann / Getty Images
E. N. Van Kleffens, az ENSZ-közgyűlés egykori elnöke a kalapáccsal a kezében 1954-ben – Fotó: Bettmann / Getty Images

Így ment ez nyolc évig, amikor is a kalapács eltört, méghozzá az egész hidegháború egyik leghíresebb, azonnal legendává vált eseménye, Hruscsov cipőcsapkodós magánszáma közben. A történet közismert: a szovjet pártfőtitkár annyira felhúzta magát a Fülöp-szigetek küldöttének felszólalásán, hogy konkrét dührohamot kapott, és eközben a cipőjével csapkodta az asztalt. (Ironikus, hogy az ominózus felszólalás arról szólt, hogy a szovjetek gyakorlatilag gyarmatosítják Kelet-Európát, mire Hruscsov azzal vágott vissza, hogy a filippínó kormány meg az Egyesült Államok bábja – és tulajdonképpen mindkettejük mondandójában volt igazság.)

A történet itt kezd egészen bizarrá válni, ugyanis a cipőcsapkodásról nem készült felvétel (egy híressé vált fotót hozott le róla a Time magazin, de arról később kiderült, hogy manipulált volt), és utólag az ülés minden résztvevője másképp emlékszik: cipőcsapkodás volt, csak cipővel hadonászás volt, ökölrázás és -csapkodás volt, és ezek tetszőleges variációi. Maga Hruscsov később az önéletrajzában úgy emlékezett vissza, hogy igenis volt cipőcsapkodás, de ezt sem tekinthetjük perdöntő bizonyítéknak. Főleg, hogy Hruscsov több történész szerint is tudatosan játszott rá arra, hogy robbanékony és kiszámíthatatlan vezető képét fesse magáról, hogy az amerikaiak óvatosabban bánjanak vele (ami aztán két évvel később, a kubai rakétaválság alatt is megmutatkozott).

De vissza a kalapácshoz: cipőcsapkodással vagy anélkül, de az dokumentált tény, hogy egymás szavába vágva kiabáltak egymással az ENSZ-közgyűlés nagyméltóságú tagjai. Az ülést vezető elnök, az ír Frederick Boland a kalapács asztalhoz csapkodásával próbált úrrá lenni a káoszon és csendre inteni mindenkit, méghozzá olyan hevülettel, hogy a kalapács feje letört. Ennek a szimbolikájába most ne is menjünk bele, mindenesetre az eset után az ENSZ hivatalos kérelemmel fordult Izlandhoz, hogy legyenek kedvesek egy replikát készíteni a kalapácsból, istenbizony vigyázni fognak rá. A másolat el is készült, és közel fél évszázadon át szolgálta ki az ENSZ közgyűlését.

António Guterres, az ENSZ főtitkára nézi, ahogy Abdulla Shahid, az ENSZ Közgyűlésének elnöke a kalapács másolatával jelzi az ENSZ rendkívüli ülésének kezdetét, 2022. március 2-án, New Yorkban, ahol megszavazták Oroszország elszigetelését, miután az lerohanta Ukrajnát – Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images
António Guterres, az ENSZ főtitkára nézi, ahogy Abdulla Shahid, az ENSZ Közgyűlésének elnöke a kalapács másolatával jelzi az ENSZ rendkívüli ülésének kezdetét, 2022. március 2-án, New Yorkban, ahol megszavazták Oroszország elszigetelését, miután az lerohanta Ukrajnát – Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images

Aztán 2005-ben szőrén-szálán eltűnt. Az esetről nem tudni sokat, hivatalos vizsgálat nem indult az ügyben, ami jelentheti azt is, hogy senki nem gyanakodott lopásra, és azt is, hogy annyira ciki lett volna, ha kiderül, hogy ellopták, hogy inkább nem is gondoltak erre az eshetőségre. A kalapács sosem került elő, így nem tudni, hogy elvesztették, ellopták, vagy egyszerűen elkavarodott. Az ENSZ mindenesetre újabb másolatot kért Izlandtól, amit annak rendje és módja szerint meg is kapott. Azóta Thor harmadik kalapácsát használják a közgyűlésben, ez egyébként körtefából készült, és az egyik leghíresebb izlandi fafaragóművész, Sigríður Jóna Kristjánsdóttir alkotása.

(UN.org, Cracked)