Az amerikai-magyar lelkész, aki az FBI ügynökeként is tartott istentiszteleteket a Fehér Házzal szemben
2022. február 6. – 08:41
frissítve
Sziártó István (Stephen Sziarto) 1910-ben született West Virginia állam déli részén magyar bevándorlók gyermekeként. Folyékonyan beszélt magyarul, és annak ellenére, hogy soha nem járt Magyarországon, amerikai-magyar kettős identitása végigkísérte kalandos életútját. Dolgozott magyar református lelkészként, a Szövetségi Nyomozóiroda különleges ügynökeként, és volt erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozó is. Hogyan lett a szénbányász családba született tehetséges fiú az amerikai magyar közösség meghatározó tagja?
Az Arcanum Digitális Tudománytár Magyarország legnagyobb sajtóadatbázisa, amelyben az elmúlt évszázadok újságjainak, magazinjainak több tízmillió oldalában kereshetünk, böngészhetünk, legyen szó napi- vagy hetilapokról, sportújságokról vagy női magazinokról. Ez a cikkünk az Arcanumban feldolgozott és kereshető források felhasználásával készült.
A református lelkész
A kis Stephen/István szülei nem a szénbányászok életét szánták a fiúknak. Egyetemre küldték, 1931-ben szociológia szakon szerzett alapdiplomát, 1934-ben pedig egy teológiai szemináriumot is elvégzett, és még abban az évben lelkésszé szentelték. 1935-ben Ohio állambeli Columbusba költözött, ahol magyar református közösség lelkésze lett.
Ő volt az első amerikai születésű lelkipásztor a columbusi egyházközösségben. Itt vette feleségül a szintén magyar származású és magyarul kiválóan beszélő Nagy Margitot (Margaret Nagy). Házasságukból egy fiú és egy lány született. 1939-től tíz évig a clevelandi magyar református egyházközösség lelkésze volt. Bár 1941-ben jelentkezett katonai szolgálatra, ezt az egyház nem engedélyezte számára. Az indoklás szerint nagyon nehéz lett volna a pótlása, mivel kétnyelvű gyülekezetet vezetett.
Az FBI-ügynök
A második világháború vége után került kapcsolatba a Szövetségi Nyomozóirodával (Federal Bureau of Investigation – FBI), amikor megkérték, hogy fordítson le számukra néhány magyar nyelvű dokumentumot. Az egyszeri megkeresésből végül 20 évig tartó munkaviszony lett. Sziártó feladatai az ügynökségnél elsősorban a magyar nyelvtudásához kapcsolódtak, munkaideje nagy részében dokumentumokat fordított és tolmácsként tevékenykedett.
Nem csak az FBI vette igénye szolgálatait: három alkalommal a központi hírszerzésnek (Central Intelligence Agency – CIA) is készített magas titkosítási besorolású jelentést. Sziártó fontos szerepet játszott az 1956-os magyar menekülthullám idején is, amikor az FBI kevés magyarul tudó ügynökeinek egyikeként több száz magyar menekültet hallgatott ki Amerikába érkezésüket követően.
A munka természetesen azt követelte, hogy a család a fővárosba, Washingtonba költözzön. Felesége, Margit a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (National Security Agency – NSA) kezdett el dolgozni elemzőként. Fokozatosan haladt felfelé a ranglétrán, 1973-ban kódfejtőként vonult nyugdíjba.
A különleges ügynök, aki szívében magyar református lelkész
Hiába a különleges ügynöki státusz, Sziártó nem hanyagolta el református lelkészi tevékenységét sem, Washingtonban is fontos tagja lett az egyházközösségnek. Több mint harminc éven át szervezett imaesteket az FBI református dolgozói számára, valamint rendszeres résztvevője volt a washingtoni református istentiszteleteknek is.
Az Amerikai Magyar Népszava megemlékezése szerint 1956. március 6-án a Fehér Házzal szemben található John's Episcopal Church-ben (2020-ban itt pózolt Donald Trump Bibliával a kezében) tartott istentiszteleten „Sziártó István, volt Columbus O.-i lelkész mondott magas szárnyalású imát angolul és magyarul”.
Egész életében aktív tagja volt az amerikai magyar közösségnek. Rendszeresen részt vett az Amerikai Magyar Református Egyház gyűlésein, és tagja volt az amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetségnek (Hungarian Freedom Fighters Federation) is.
A „visszavonult” erdőgazda, lelkész, filantróp, szótárszerző
1971-es nyugdíjba vonulása messze nem jelentette az aktív évek végét Sziártó életében. Még az FBI-nál dolgozott, amikor 1967-ben feleségével együtt megvásárolt egy 2 négyzetkilométeres erdős területet West Virginia államban. A fás-bokros telken erdőgazdálkodási szakértők tanácsait követve kezdett gazdálkodni, főként különböző fajtájú fenyőfacsemeték ezreivel telepítette be a területet. Ebből nőtte ki magát pár év alatt a Sziarto Tree Farm, ami az Egyesült Államok keleti partvidékének egyik legszebb erdős területe lett. A területen a fenyőfa-kitermelés és árusítás mellett vadászatok szervezésével is foglalkoztak.
A vállalkozás jövedelmezőnek bizonyult, Sziártó és felesége rendszeres adományozókként több korabeli napilap hasábjain is feltűntek. 1996-ban, hatvanadik házassági évfordulójuk alkalmából 100 000 dollárt adományoztak István alma materének, a Lancaster Theological Seminarynak. Az összegből cserediák-ösztöndíjat hoztak létre, ami lehetővé tette debreceni református diákoknak, hogy egy tanévet a lancasteri szemináriumon tölthessenek.
Természetesen továbbra sem hagyott fel lelkészi tevékenységével. Az 1980-as években a West Virginia-i Alba Regia magyar refomátus kápolnában rendszeresen tartott istentiszteleteket, keresztelőket és megemlékezéseket is. A „kis erdei templom” (amit 1981-ben maga Sziártó szentelt fel) több újság beszámolójában is feltűnt, mint az amerikai magyarság egyik fontos építménye.
Az Amerikai Magyar Népszava egyik cikke szerint „a magyar történelem képeskönyve, emléke mindannak amire a jövő nemzedéknek vissza kell tekinteni, hogy múltját értékelni tudja.” A templomban minden magyar történelmi eseményről megemlékeztek, a falain pedig rendszeresen avattak fel emléktáblákat (például a kommunizmus elleni harc áldozatainak). Itt emlékeztek meg 1984-ben Hajmássy Ilona színésznőről is, aki 1937-ben operaénekesnőként érkezett Hollywoodba, ahol sikeres filmes karriert futott be. A Magyarság beszámolója szerint a kápolna „virágdíszbe öltözött” a tíz évvel korábban elhunyt művésznő tiszteletére, Sziártó István lelkész pedig „bensőséges Szent István napi istentisztelet keretében emlékezett meg” róla.
Sziártó nem szeretett unatkozni, számtalan tevékenysége mellett egy érdekes hobbija is volt: furcsa és vicces szómagyarázatokat gyűjtött. A definíciókat nem csak lejegyezte, gondosan katalogizálta is, 1993-ban pedig megjelentette őket Deft and Daft Dictionary címen. Bár több könyve nem jelent meg, lelkes gyűjtője és fordítója volt a magyar költészetnek is. 1998-ban, 88 éves korában hunyt el otthonában, halálát követően sok klasszikus, és néhány kevésbé ismert magyar vers saját kezűleg fordított angol változatát is megtalálták személyes iratai között.
Cikkünk az Arcanum támogatásával készült.
Felhasznált források:
- Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1977. február 12.,
- Amerikai Magyar Népszava, 1956. október 13., 1958. március 15.,
- Magyarság, 1984. augusztus 31.,
- Ethnográfia, 2017/4. szám,
- Szabadság, 1986. június 20.,
- Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985. augusztus 18., október 27., 1986. július 13.,
- valamint a Vasváry-gyűjteményből (Vasváry-gyűjtemény, Somogyi-könyvtár, Szeged) Ambrus Lászlónak ez az írása.
