Hogy működik az egyirányú tükör?

2021. december 27. – 06:17

Hogy működik az egyirányú tükör?
Fotó: Matt Dinerstein / NBC

Másolás

Vágólapra másolva

Van egy jelenet, ami a világ összes zsarufilmjében és -sorozatában szinte kötelező jelleggel szerepel: kihallgatnak valakit a nyomozók egy ablaktalan szobában, ahol az egyik falon egy nagy tükör van. Vágás, a tükör túlsó oldalán vagyunk, ahonnan újabb rendőrök figyelik a kihallgatást, de az ő oldalukról a tükör egy átlátszó, sima üvegablakként működik. Annyira sokszor láttuk már ezt, hogy fel sem merül a kérdés: ugyan hogy működhet ez, mit szól hozzá a fizika? Hogy lehet egy anyag az egyik irányba fényvisszaverő, miközben a másik irányból simán átengedi a fényt?

Az a helyzet, hogy a fizikának van igaza, és ilyen anyag tényleg nem létezik. Az egyirányú tükör (sőt, a tükrös lencséjű napszemüveg is) valójában egy optikai átverés.

Hogy megértsük a trükk lényegét, először vegyük át röviden, hogyan működik a tükör. Nagyjából úgy, hogy:

  • elöl van egy sima, fényáteresztő felület (ez azért van, hogy ne szóródjon a fény, és tipikusan üveg);
  • mögötte egy olyan réteg, ami a fény nagyon nagy részét visszaveri (ez régebben vékony ezüstfilm volt, ma már jellemzőbb az alumínium);
  • és emögött még szokott lenni egy fényelnyelő réteg is, hogy ami még ezen is átjutna, az ne zavarjon (ez tipikusan fekete vagy valami más sötét festés).

Hogy lehet ezt a rendszert úgy meghekkelni, hogy át is jusson a fény (ablak oldal), és vissza is verődjön (tükör oldal)? Az utolsó, fényelnyelő réteget el kell hagyni, ez tiszta sor, na de utána? A megoldás az, hogy nagyon-nagyon vékonyra vesszük a tükröződő réteget, annyira, hogy a fény egy része át is hatoljon rajta, és csak a maradékot tükrözze vissza (általában 20% megy át, 80% verődik vissza). Ezzel kaptunk egy tükröződő, de kicsit át is látszó, elég béna tükröt, és most jön a csavar:

olyan környezetet kell biztosítani neki, ahol a két oldal fényviszonyai drasztikusan különböznek.

A rendőrségi kihallgatószoba mindig fényárban úszik, a tükör túloldalán a megfigyelőhelyiségben viszont mindig sötét van. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldalon, ahol mondjuk tízszeres a fényerő, a tükörkép nagyságrendekkel erősebb lesz, mint a túloldalról átszivárgó fény alkotta kép, és teljesen elnyomja azt. A sötét szobában viszont a túloldali nagy fényerő még a gyenge áteresztőképesség mellett is jóval erősebb lesz, mint a sötét szoba tükörképe.

Ebből adódik az is, hogy hogyan lehet lebuktatni az egyirányú tükröt: kapcsoljuk le az összes villanyt, sötétítsünk be, és egy zseblámpával – praktikusan a telefon zseblámpa funkciójával – világítsunk rá. Az egyirányú tükör ilyenkor megadja magát a fizika törvényeinek, és felfedi a másik oldalán rejtőző titkokat.

(Science ABC, How Stuff Works, Live Science)

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom