Amikor a hollandok üveggyöngyért megvették Manhattan szigetét az indiánoktól… na, az nem egészen úgy volt

2021. december 23. – 04:52

Amikor a hollandok üveggyöngyért megvették Manhattan szigetét az indiánoktól… na, az nem egészen úgy volt
Albert Fredericks rajza 1902-ből Manhattan szigetének megvásárlásáról – Forrás: Stock Montage / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

New York városának alapításáról nagyjából annyit szokás tudni standard magyar gimnáziumi történelmi ismeretek alapján, hogy valamikor az 1600-as évek elején történt, eredetileg holland település volt Nieuw Amsterdam, azaz Új-Amszterdam néven, és a mai metropolisz központját, Manhattan szigetét 24 dollár értékű üveggyöngyért vették meg a telepesek a bennszülött indiánoktól. Ez a sztori nagyon mélyen beivódott a köztudatba, a történelemkönyvekben is szerepel kis színes megjegyzésként. Nem is véletlen a népszerűsége, elvégre tökéletesen jelképezi a hódító fehér ember gonoszságát, ahogy kirabolja a naiv természeti népeket.

A probléma csak az a történettel, hogy szinte biztos, hogy nem így esett meg.

A sztori ősforrása egy holland nyelvű levél 1626-ból, amit egy bizonyos Pieter Schagen nevű holland kereskedő írt a Holland Nyugat-indiai Társaság vezérkarának, mintegy helyzetjelentésként. Ebben egy mellékes, elejtett félmondatban jegyzi meg, hogy Manhattes szigetét, ami a Mauritius folyón fekszik (ezt ma Hudson néven ismerjük), a telepesek 60 gulden értéken megvásárolták az indiánoktól. Nem esik szó sem üveggyöngyökről, sem arról, hogy melyik indián törzs volt az eladó, és az adásvételről szóló szerződés sem maradt fenn. Nem azért, mert akkoriban nem ismerték volna ezt a fogalmat: ilyen dokumentumok fennmaradtak, csak a környéken maradva például Staten Island 1630-as, Long Island 1639-es és – meglepetés! – Manhattan újabb, 1649-es megvásárlásáról is.

De lássuk a részleteket. A legenda 24 dolláros összege bő kétszáz évvel később tűnik fel először egy Edmund Bailey O'Callaghan nevű angol újságíró 1846-os keltezésű könyvében, aki valószínűleg a levélben szereplő 60 guldent egyszerűen akkori árfolyamon átváltotta dollárra. Innentől aztán 24 dollár is maradt máig, bár mai értéken számolva inkább 1000 dollár körüli értéket képvisel az összeg. Nem mintha az nem lenne jutányos ár Manhattanért, de menjünk tovább. Az üveggyöngymotívum szinte biztosan kitaláció – mint láttuk, az eredeti forrás nem említi, hogy pontosan mi volt a csere alapja, de a már említett, környékbeli hasonló bizniszek szerződéseiben ruhaanyag, szerszámok, lőfegyverek, puskapor és fém alapanyagok szerepeltek. Vagyis olyasmik, amik a kor csúcstechnológiáját képviselték, és az őslakosok számára nagyrészt teljesen elérhetetlenek, ebből fakadóan pedig nagyon értékesek voltak.

Korabeli metszett Manhattan szigetén található Új-Amszterdamról – Forrás: New York Historical Society / Hulton Archive / Getty Images
Korabeli metszett Manhattan szigetén található Új-Amszterdamról – Forrás: New York Historical Society / Hulton Archive / Getty Images

A kort kutató történészek szerint azonban egyéb gyenge pontok is vannak a történetben. Schagen levele ugyan nem nevezi meg, melyik törzs volt az eladó, más korabeli feljegyzések alapján valószínűsíthető, hogy a hollandok a kanarszi (Canarsee) törzzsel üzleteltek – akik viszont nem Manhattan szigetén, hanem a folyó túlsó partján, a mai Brooklyn területén éltek. Manhattan egy másik törzs, a vappingerek (wappingerek) felségterülete volt. Úgy tűnik tehát, hogy tulajdonképpen az indiánok verték át a telepeseket, és eladtak nekik egy szigetet, ami nem is az övék volt.

De a dolog valójában még ennél is bonyolultabb egy fokkal. Az indián kultúrák szakértői szerint a bennszülöttek ugyan jól ismerték a magántulajdon fogalmát, de a törzs fennhatósága alá tartozó területek „eladását” inkább úgy értelmezték, hogy az adott terület használatára, letelepedésre, vadászatra és hasonlókra adnak ezzel jogot. Vagyis beengedik oda maguk mellé a telepeseket is – nem pedig átadják a tulajdonjogot.

(The Dutch, Munsees, and the Purchase of Manhattan Island, Mental Floss, Live Science, JSTOR)

Kövess minket Facebookon is!